Fordulóponthoz ért a hazai hírközlési piac
A helyhez kötött hírközlési piacon a tavalyi év végére bekövetkezett az évekkel ezelőtt prognosztizált fordulat, immár több internetelőfizetést használ a magyar lakosság, mint tévéelőfizetést.
A helyhez között hírközlési szolgáltatások piacán az elmúlt években leginkább a 4iG akvizíciós tevékenységével összefüggő konszolidációs folyamat szolgáltatta az izgalmakat, a háttérben ugyanakkor lassan beértek azok a globálisan is jellemző piaci trendek, melyek az egyének, illetve a háztartások megváltozott szokásait tükrözik.
A hírközlési piac állapotáról peridodikusan, a nagyobb szolgáltatóktól önbevallásos alapon érkező beszámolókra épülve jelentést adó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb, helyhez kötött előfizetésekre fókuszáló jelentése alapján a tavalyi második félévben jelentős mérföldkőhöz ért a lakossági szegmens.
Bekövetkezett ugyanis az internet- és a tévéelőfizetések közötti helycsere a lakossági piacon, a IV. negyedévben már 30 ezerrel több internet-hozzáférést használt a lakosság, mint amennyi a műsorterjesztési szolgáltatások száma volt - áll a jelentésben.
Bár a televíziós "cord-cutting" jelenség egyáltalán nem olyan drámai mértékű, mint például a tengerentúlon, a vizsgált időszakban mégis negyedévente átlagosan 15 ezer tévéelőfizetés szűnt meg, ráadásul már most vannak arra utaló jelek, hogy a csökkenés üteme a jövőben felgyorsul, 2-3 éven belül pedig a jelenlegi mintegy 3,25 millióról 3 millió alá csökkenhet a tévéelőfizetések száma a magyar háztartásokban
Vagyis ezen a ponton effektíve minden negyedik magyar háztartás egyáltalán nem rendelkezik majd tévéhozzáféréssel.
Az internethozzáférések számának növekedése eközben folyamatosan lassul a hatóság szerint, éves szinten a növekedés azonban így is 2,2 százalék volt a vizsgált időszakban, ami nagyjából 270 ezer új végponti bekötést feltételez a szolgáltatóknál.
A mérsékelten bővülő előfizetőszámmal szemben az internethasználat intenzitását jelző mutatókban jelentős - ha nem is feltétlenül a mobiladat-forgalommal összemérhető - fejlődés tapasztalható a jelentés szerint. Míg 2022 elején egy lakossági előfizetőre átlagosan 150 GB havi letöltési forgalom jutott, 2025 végén a megfelelő adat már közel 200 GB, tehát 30%-ot meghaladó mértékben nőtt a fajlagos, egy lakossági előfizetőre jutó letöltés (mintegy 8%-os éves átlagos növekedés).
Az adatforgalom növekedésének részben megágyaznak a korábbinál lényegesen nagyobb sávszélességet biztosító kapcsolatok: míg 2022-ben a lakossági végpontoknak csupán 79%-a volt képes 100 Mbps-t meghaladó letöltési sávszélesség biztosítására, addig tavaly év végére ez az arány 92%-ra nőtt.
Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a gigabitképes előfizetések száma is a szolgáltatóknál: míg 2022-ben egymillió, addig tavaly év végén már több mint 1,6 millió ilyen előfizetést használtak a magyar háztartásokban.