Egyelőre nem segít az EU a játszhatatlanná vált játékok ügyében
Nem ért célt a Stop Killing Games mozgalom kérése: rövid távon nem várható új, kötelező erejű uniós szabályozás a támogatási időszak végéhez ért játékok életben tartásáról, de ez még nem jelenti azt, hogy teljesen veszve lenne az ügy.
Az Európai Bizottságnál egyelőre nem sikerült célt érni a játékosoknak, a szerv kedden kiadott hivatalos közleménye szerint nem kívánja jogilag kötelezni a kiadókat arra, hogy a támogatási időszak lejárta után is biztosítsák a felhasználók számára a videójátékok játszhatóságát. A „Stop Killing Games” fogyasztóvédelmi mozgalom számára ez első pillantásra vereségnek tűnhet, de a visszapattanás nem jelenti azt, hogy az egész ügyet el kéne kaszálni.
A francia UFC- Que Choisir fogyasztói csoport márciusban perelte be a Ubisoftot, miután a kiadó leállította a The Crew szervereit. A lépés mondani sem kell, nem aratott nagy sikert a játékosok körében, mivel a korábban megvásárolt játékok ezzel gyakorlatilag használhatatlanná váltak. A panaszos vásárlók bevallása szerint teljes árú termékként tekintettek a játékra, míg a Ubisoft reakciója alapján a felhasználók csupán korlátozott idejű hozzáférési jogot szereztek a vásárláskor, ami fogyasztóvédelmi és jogi szempontból jelentős nézetkülönbséget jelent a két fél közt.
A „Stop Killing Games” mozgalomban összefogó felhasználók elsődleges követelése, hogy a kiadók a támogatás megszüntetése után biztosítsanak valamilyen alternatívát a játék további használatára, például offline módot vagy támogassák a privát szerverek létrehozását. Az európai polgári kezdeményezés eddig több mint 1,29 millió aláírást gyűjtött, így az Európai Bizottságnak hivatalosan is foglalkoznia kellett a kérdéssel.
A Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi szerzői jogi és szellemi tulajdonjogi keretek között nem lehetséges előírni, hogy minden videojátéknak működőképesnek kell maradnia a támogatás megszűnése után, de támogatja egy önkéntes iparági magatartási kódex kidolgozását a kiadók számára a játékok életciklusának kapcsolatával. Az uniós szerv a meglévő fogyasztóvédelmi szabályok szigorúbb érvényesítésében látja a megoldást, tehát az ügy nem teljesen menthetetlen, mégha kötelező erejű jogi szabályozás nem is várható a kérdésben az unióban.
A folyamat tehát inkább egy új szakaszba lépett, ahol a hangsúly a további jogalkotási lehetőségek feltárásán és a hosszútávú lobbitevékenységen lesz. Bár a Bizottság most nem tervez kötelező intézkedéseket, a téma bekerült az európai digitális fogyasztóvédelemről szóló viták közé, és a készülő Digital Fairness Act és más jövőbeli szabályozások során ismét napirendre kerülhet a digitális termékek élettartamának kérdése.