Nem jöttek be Musk számításai az OpenAI elleni perben

Január elején jogdíj és kártérítés címen több mint 134 milliárd dollárt követelt magának Elon Musk a ChatGPT-fejlesztő OpenAI-tól és annak stratégiai partnerétől, a Microsofttól. A kereset szerint a Tesla-vezér 2015-ben mintegy 38 millió dollár értékben biztosított seed-tőkét az OpenAI megalapításához, mely lényegében a szervezet kezdeti finanszírozásának lábát jelentette, emellett a csapat toborzásában és a szakmai kapcsolatok kiépítésében is kulcsszerepet vállalt. Musk azonban 2018-ban elhagyta a céget, és azóta az xAI által fejlesztett Grok chatbot útját egyengeti.

Az áprilisban kezdődött esküdtszéki eljárásban három hétnyi tárgyalás után a kaliforniai szövetségi esküdtszék úgy döntött, hogy dobja az ügyet, melynek fő vádjai, hogy az OpenAI és annak kulcsfigurái megszegték meg a startup alapításakor Elon Muskkal kötött szerződést, és az alapítók jogtalanul gazdagodtak meg.

A tárgyalások során a Szilícium-völgy számos kiemelkedő alakja tett tanúvallomást, köztük Sam Altman, Elon Musk, a Microsoft-vezér Satya Nadella is. Utóbbi úgy jött képbe, hogy Musk szerint a redmondi szoftveróriás bűnrészes az Altman által elkövetett ügyekben, de az esküdtszék végül erre sem talált egyértelmű bizonyítékot. Az esküdtszék nem kötelező érvényű megállapításával ezután Yvonne Gonzales Rogers bíró is egyetértett.

8 erős érv a friss AI Engineering alapjai képzésünk mellett Összefoglaltuk röviden, hogy miért érdemes részt venni a május 26-án induló online tanfolyamon.

A 2015-ben alapított OpenAI nonprofit eredetileg kitűzött célja az úgynevezett általános mesterséges intelligencia (AGI) fejlesztése volt, de nem profitorientált cég keretei közt megvalósítva. Musk szerint az OpenAI az évek során eltért ettől a küldetéstől, és a vállalat zárt, profitorientált struktúrát alakított ki, miközben a Microsoft több milliárd dolláros befektetése révén az AI-ipar egyik legerősebb szereplőjévé vált.

Musk állítása szerint az OpenAI vezetése nonprofit alapokra építve hozott létre egy rendkívül értékes kereskedelmi vállalatot, ezért a 134 milliárd dolláros követelés mellett kérte továbbá Altman és Brockman eltávolítását az OpenAI-nál betöltött pozíciójukból, és még ezen felül a cég profitorientált szerkezetátalakításának visszavonását is.

A bíróság végül nem egy jogtechnikai kérdéssel fogta meg az ügyet, az esküdtszék szerint ugyanis Musk túl későn nyújtotta be keresetét, ezért elévültnek nyilvánítható.

A bíróság tehát így nem vizsgálta érdemben, hogy az OpenAI valóban megszegte-e eredeti nonprofit vállalásait. A tárgyalás során az OpenAI ügyvédei azzal érveltek, hogy Musk már évekkel korábban tudott a profitorientált modell kialakításáról, sőt bizonyos dokumentumok szerint maga is támogatta a szerkezeti átalakítást, és vélhetően azért indította a pert, mert időközben saját AI-céget alapított.

Musk az ítélet elleni felebbezés benyújtását tervezi, mivel szerint a bíró és az esküdtszék valójában csak egy naptári formaságról döntött, nem pedig az ügy érdemi részeiről. Az üzletember továbbra is kiáll amellett, hogy Altman és Brockman egy jótékonysági szervezet ellopásával tett szert jelentős vagyonra. A döntés rövid távon stabilizálhatja az OpenAI helyzetét a tőzsdei bevezetés előtt, ami a tervek szerint még idén megtörténik, várhatóan egybillió dolláros értékelés mellett. Amennyiben a bíró Musk javára dönt, az alapjaiban rengethette volna meg a cég struktúráját és a befektetők bizalmát.

A per arra a fontos kérdésre is rávilágít, hogy az AI-fejlesztések mennyire maradhatnak társadalmi célú kezdeményezések, ha közben több tízmilliárd dolláros üzleti érdekek kapcsolódnak hozzájuk. Az eljárás során az OpenAI azzal érvelt, hogy a modellek fejlesztése elképesztő infrastruktúrát és számítási kapacitást igényel, amely nonprofit keretek között gyakorlatilag fenntarthatatlan, Musk szerint azonban épp ez az üzleti logika veszélyezteti az AI biztonságos és átlátható fejlődését.