Soha nem látott keretösszeggel, csaknem 85 milliárd forintnyi vissza nem térítendő fejlesztési támogatással locsolja meg a hazai távközlési infrastruktúrát a Gigabit Magyarország Program (hivatalos nevén DIMOP Plusz 3.1.2-25), mely összhangban áll azzal ez Európai Uniós törekvéssel, hogy 2030-ra minden magyar háztartás számára elérhetővé váljon a gigabites letöltési sebességet kínáló vezetékes hálózat.

A program részleteiről a pályázaton a 4iG Csoporthoz tartozó 2Connect Kft. után a második legnagyobb támogatási összeget elnyert Magyar Telekom tartott háttérbeszélgetést, melyen szóba kerültek a kitűzött célok mellett a meglévő hálózatokkal kapcsolatos további tervek is.

A Magyar Telekomnak látszólag sok dolga nincs a programmal, hiszen a cég szerint a szolgáltató gigabitképes hálózata már most elér több mint négymillió igényhelyet (ez leegyszerűsítve a potenciálisan elérhető háztartások és vállalkozások száma), amiből jelenleg 3,16 millió már a legkorszerűbb, elméletileg akár szimmetrikusan 10 Gbps sávszélességet kínáló XGS-PON alapú optikai eléréssel kaphatja a hozzáférést (a valóságban a lakossági ügyfeleknek meg kell elégedniük "csupán" 4/2 Gbps-sel).

Sörétes puskával lőni egy térképre

Bár a fentiek alapján úgy tűnhet, hogy ma már mindenkihez elér a legfejlettebb infrastruktúra az országban, a gigabitképes igényhelyek elhelyezkedése kissé olyan képet mutat a mai napig, mintha "sörétes puskával lőttek volna rá a térképre" - hozta fel a hasonlatot a beszélgetésen Dr. Kövesi Gabriella, a telekom szabályozási igazgatója.

A "fehér területek" ellátására a vállalat a programban összesen 20,319 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatási forrást nyert el, melyben 16 vármegye 41 járásában, azon belül pedig összesen mintegy 500 településen hajtja végre a hálózatfejlesztést 2028 végéig.

A hazai IT felrázásához haza kell hozni a legjobbjainkat Az elvándorolt szakemberek visszacsábítása komoly kihívás, azonban számos ország már megmutatta, hogy ez nem lehetetlen feladat.

A társaság önerőből ennél jóval nagyobb volumenben építkezik, amit jól jelez, hogy cég műszaki vezérigazgató-helyettese, Nagy Péter és Kovács Róbert vezetékes hálózatfejlesztési vezető a tegnapi eseményen arról számoltak be, hogy az optikai hálózat elérése idén is mintegy 300 ezer új igényhellyel fog bővülni.

Mivel a Gigabit Magyarország Program a kohéziós alapból biztosít forrásokat, ez a pályázat nem érinti a fővárost, ahol a szolgáltatóknak teljes mértékben önerőből kell építkezniük. Ez leginkább azok számára lehet rossz hír, akik jelenleg kábelnetes területen laknak, a HFC infrastruktúra ugyanis abból a szempontból kissé mostoha helyzetben van, hogy bár lefelé irányban képes a gigabites sávszélesség elérésére, visszirányban már jóval korlátozottabb a kapacitás - és ez már így is marad, míg "oda nem ér az optika", erősítette meg kérdésünkre Kovács.

Ennél valamivel nehezebb helyzetben vannak azok az ügyfelek, akiknél jelenleg is a zömében a '90-es években kiépített rézhálózaton keresztül, xDSL-technológiával tud kizárólag biztosítani hozzáférést a szolgáltató, ilyen igényhelyek azonban ma már jellemzően csak az elszórt kistérségi településeken jellemzők.

A hálózatfejlesztésekkel megérkező optikai infrastruktúrával a Telekomnál a régi, rézalapú hálózat további fenntartása műszaki és gazdasági szempontból egyre kevésbé indokolt, a cégnek azonban komoly dilemmát okoz, hogy még ma is jelentős számú háztartásban használják az elavult vezetékes technológiát.

Rezesbanda

A szolgáltatónak konkrétan jelenleg is mintegy 280 ezer xDSL-ügyfele van, akik jellemzően a megszokott, bevált rendszerhez végsőkig ragaszkodó, többnyire idősebb korosztályba tartozó előfizetők. Náluk a váltás már az elérési pont szükségszerű átkábelezésén elbukik, ugyanakkor a szolgáltatónak idővel rendelkezésére állnak olyan eszközei, amivel mégis jobb belátásra tudja bírni az előfizetőt.

Amennyiben a sales tehetetlennek bizonyul, a Telekom 60 napos határidővel egyoldalúan felmondhatja a rézalapú elérésre kötött előfizetést, ezzel a módszerrel pedig egyre gyakrabban is él majd a szolgáltató az évtized végéhez közeledve, de kizárólag azokon a területeken, ahol az optikai infrastruktúra alternatívaként rendelkezésre áll.

Az Európai Unió egyébként úgy tűnik, meg is követeli majd a tagállamoktól a rézhálózatok teljes lekapcsolását, melyet országonként más-más határidővel, előre kialakított ütemterv szerint kellene végrehajtani, legalábbis a még formálódó Digital Networks Act (DNA) előírásai szerint. Az átfogó uniós jogszabály e rendelkezését leginkább a Magyar Telekom anyavállalata, a Deutsche Telekom illette bírálattal, mivel a cég német hálózatában jelenleg több mint 13 millió előfizetést szolgálnak ki rézalapú hálózaton.