Indul az évtized legnagyobb szélessáv-fejlesztési programja
Bár Magyarország a statisztikák szerint egyáltalán nem áll rosszul a szélessávú internet-ellátottság terén uniós szinten, bizonyos településekre, járásokba még mindig nem ért el az optikai internet vagy a gyors mobilnet - ezen segít a most induló Gigabit Magyarország Program, mely az évtized legnagyobb szabású hazai szélessáv-fejlesztési programja - jelentős részben uniós forrásból.
Valószínűleg kevés idejük jut majd idén nyaralásra a távközlési szektor prominens szereplőinek dolgozó pályázatíróknak, augusztustól rajtol ugyanis a Gigabit Magyarország Program, mely az évtized legnagyobb szélessávú infrastruktúra-fejlesztési programja lesz, egyben vélhetően az utolsó hasonló projekt, mely döntően az Európai Unió finanszírozásából valósulhat meg.
A program az EU digitális évtized (digital decade) programjában megfogalmazott célokkal összhangban azt kívánja elérni, hogy 2030-ra a lakosság, illetve a privát- és közszféra számára mindenhol rendelkezésre álljon gigabit-képes internetkapcsolat. A DIMOP Plusz 3.1.2 projekt révén azokon a jellemzően kistérségi területeken is megvalósulhatnak az optikai hálózati fejlesztések, melyek a korábbi bővítési ütemekből kimaradtak és továbbra is korszerűtlen, tipikusan xDSL-alapú vagy más, lassabb hozzáféréssel tudnak csak kapcsolódni az internethez.
A projekt ezúttal is járások szerint osztja fel a támogatható területeket, a lefedettségi adatokat tartalmazó nyilvántartások alapján. Ezeket az adatokat a szolgáltatók kötelesek a szakhatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendelkezésére bocsátani, a projektvégrehajtó Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF) pedig most társadalmi konzultáció keretében februárban kérte a lakosságtól, cégektől és közintézményektől, hogy segítsenek a nyilvántartás pontosításában.
Bár a fenti nyilvántartás a tízezres nagyságrendű visszajelzés dacára továbbra is gyenge lábakon áll, bennfentes forrásaink szerint a pályázati kiírás létrejötte az iparági szereplők és a kormányzat között zajló példaértékű koordinációnak köszönhető. A DIMOP Plusz projekt nem mellékesen számos olyan előremutató előírást is tartalmaz, melyet az EU egyébként nem vár el azoktól a tagállamoktól, melyek részesülnek a fejlesztési pénzekből.
Ilyen előírás például a végpontokon mérhető garantált, legalább 300 Mbps letöltési sávszélesség (downlink) - ez az uniós elvárásokból teljesen hiányzik, az EU ugyanis csak annyit ír elő, hogy a kapcsolat képes legyen gigabites sávszélesség elérésére.
Szintén egyedi technológiai paraméter a pályázatnál a feltöltési (uplink) sávszélességgel kapcsolatos elvárás, melyet szintúgy 300 Mbps-ben határozott meg a kiíró (ebből azonban csak legalább 50 Mbps-t kell garantálniuk a szolgáltatóknak).
A pályázat ezzel gyakorlatilag predesztinálja, hogy a fejlesztések szinte mindenhol optikai hálózati bővítésekre koncentrálnak majd - bár van lehetőség a DOCSIS hálózatok bővítésére is pályázati pénz nyerni, forrásaink szerint erre ma Magyarországon már gyakorlatilag senki nem fordít erőforrást.
A pályázatok során nem csak a vezetékes szélessávú hálózok fejlesztésére lehet pénz nyerni, hanem a mobil szélessávú hálózatok kapacitásának bővítésére, illetve megbízhatóbb üzemeltetésére. A mobilos infrastruktúrával rendelkező cégek a projekt keretében e cél érdekében az 5G-s állomások optikai bekötésére pályázhatnak, ami a jelenlegi, nagyjából 20-30% -os optikai backhaul arányt a várakozások szerint akár 70%-ra is növelheti.
A DIMOP Plusz egyfajta elődjének tekinthető SZIP-hez hasonlóan ennél a pályázatnál is lehetőségük van a cégeknek önerős vállalásokra. Ezen a téren jelentős változás, hogy ezúttal a hatóság szankcionálni fogja azokat a cégeket, melyek nem teljesítik a vállalásaikat - tudtuk meg forrásunktól. Eddig egyébként nagyjából 530 ezer végpontra kiterjedő önerős vállalást tett hét szolgáltató, közülük messze a legnagyobb csomagot információink szerint a Magyar Telekom tette le az asztalra.
A pályázat 2029-es lezárásával hazánk szélessávú infrastruktúra-ellátottsága várhatóan tovább javulhat majd, bár Magyarországnak ezen a téren nincs szégyenkezni valója uniós szinten. A legutóbb, éppen július elején kiadott Digitális Évtized Helyzetéről Szóló jelentés (State of the Digital Decade Report) index szerint Magyarország továbbra is kiemelkedően jó digitális infrastruktúrával rendelkezik, az optikai hálózatok 79,9%-os lefedettsége meghaladja a 69,2%-os uniós átlagot, és a 85,6%-os 5G-lefedettségi arány is kiemelkedően jónak számít úgy is, hogy valamivel az EU-s átlag (94,3%) alatt marad.
A Gigabit Magyarország Program ezzel együtt is hosszú ideig az utolsó olyan szélessávú hálózatfejlesztési projekt lehet Magyarországon, melyhez az EU forrásokat biztosít, az optikai hálózatok skálázhatósága és további, jelentős kapacitástartaléka révén ugyanis a meglévő hálózatokat komolyabb beruházásigény nélkül tovább lehet majd fejleszteni, amint a nagyobb sávszélességű kapcsolatokra igény mutatkozik.