Lökést adhat az AI az alkalmazásboltoknak

Az elmúlt évtizedben a mobilalkalmazások piaca meglehetősen telítetté vált, és miközben néhány domináns platform kapta meg a felhasználók figyelmét, kevés tér maradt az új belépőknek. Az alkalmazáspiacterekre benyújtott új alkalmazások mennyisége is stagnált, de ez a tendencia változni látszódik.

Az Appfigures piackutató elemzése alapján 2026 első negyedévében 60 százalékkal nőtt a kiadott alkalmazások száma az Apple App Store-ban és a Google Play Áruházban együttesen egy év viszonylatában. Külön-külön is érdekesek a számok: csak az App Store-t tekintve ez az érték 80 százalék felé nőtt. Az Appfigures szerint a kategóriák népszerűségén is leszűrhető, mi érdekli leginkább a felhasználókat.

Ugyan továbbra is a mobiljátékok kategóriája a nyertes, idén azonban első alkalommal kerültek be a „produktivitási” appok az első öt legnépszerűbb kategóriába, miközben a segédprogramok a második helyre kerültek fel. Ez a két kategória foglalja magába az AI-alapú automatizálást kínáló segédprogramokat, különféle asszisztenseket, munkavégzéshez fűződő programokat. Az életmód témájú appok a harmadik helyre kapaszkodtak fel a tavalyi ötödik helyről, míg a top ötös listát az egészséggel és fitnesszel foglalkozó programok zárják.

Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.

Az utóbbi hónapok során több elemző is azt vetítette előre, hogy az AI-alapú chatbotok és a feladatok autonóm elvégzésére képes ügynökök terjedésével idővel egyre kevesebb időt tölthetnek a felhasználók a „hagyományos” mobilalkalmazásokkal, de ugyanez a jóslat felmerült már korábban az okosszemüvegek kapcsán is. A másik oldal szerint épp ennek ellenkezője történhet: mivel az AI-alapú élményeket kínáló appok iránti kereslet megnőtt, úgy az AI segítségével könnyebbé vált az appok készítése is, és ez valójában felkavarhatja az állóvizet. Mindez ezzel együtt jár azzal, hogy a fejlesztési idő jelentősen csökkent, és a prototípusok előbb kerülhetnek piacra.

A vibe codingról, mint jelenségről tavaly óta beszélnek aktívabban a fejlesztők, miután a különféle kódolási asszisztensként használható AI-eszközök használata egyre elterjedni tűnik a fejlesztési feladatokhoz, és lehetővé tette, hogy a kevésbé tapasztalt felhasználók/fejlesztők is  akár komplett alkalmazásokat vagy weboldalakat hozzanak létre. 

Az elemzők szerint az újonnan megjelenő alkalmazások cunamija mögött az húzódhat, hogy a Claude Code, a Replit és más vibe coding eszközök lökést adhattak a fejlesztésben kevésbé tapasztaltak számára saját alkalmazásaik elkészítéséhez és terjesztéséhez. Ezt a feltevést erősíti az is, hogy az Apple-nek felülvizsgálatra jelentett új appok mennyisége szintén megnőtt, de járulékos kellemetlenség, hogy a cégnek az utóbbi időben több kártékony, csalási céllal létrehozott szoftvert kellett letiltania a visszaélések miatt. Az appcunami jelentette egyik fő kihívás tehát a moderációs rendszer terheltsége, és a rosszindulatú programok elburjánzása.

Az Apple magukkal a vibe coding appokkal kapcsolatban sem tudja még láthatóan, mit tegyen. A cég több eszköz frissítését is letiltotta arra hivatkozva, hogy megsértették az App Store szabályait. Az egyik ilyen szabály, hogy a terjesztett appok nem futtathatnak olyan kódot, ami megváltoztatja a saját vagy más alkalmazások működését, nem olvashatnak vagy írhatnak adatokat a kijelölt tárolóterületen kívül. Az edukációs célokat szolgáló oktatási alkalmazások ugyan korlátozott körülmények között letölthetnek kódot, de ez nem jellemző, és ebben az esetben a felhasználó számára teljes mértékben láthatóvá és szerkeszthetővé kell tenni az alkalmazás által biztosított forráskódot.