Új vezető érkezik az EU-s versenypolitika élére
Új vezető került a legfontosabb európai versenypolitikai intézmény élére, mely többek közt a legnagyobb amerikai technológiai multikkal kapcsolatos helyi versenyügyi döntéseket és jogszabályokat készíti elő.
Egy ír szakembert, Anthony Whelant nevezte ki az Európai Unió Versenypolitikai Főigazgatóságának (DG COMP) élére hétfőn Teresa Ribera versenyjogi biztos, aki egyben az intézmény elnöki tisztjét is betölti - írja a bejelentést szemléző Politico. A szakember érkezése rövid átmeneti időszakot zár le a szervezetnél, mely számos kulcsfontosságú jogszabály-előkészítési és döntési folyamathoz járult, illetve járul hozzá az EU-ban.
Whelan az európai szabályozási politika egyik legismertebb és legelismertebb veteránjának számít, így kinevezése előtt dolgozott például Neelie Kroes versenypolitikai biztos kabinetfőnökeként, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének digitális politikáért felelős főtanácsadójaként is.
Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.
A DG COMP élére érkező új vezető Linsey McCallumot váltja, aki tavaly nyár óta átmeneti főigazgatói tisztséget töltött be a szervezetnél Olivier Guersent távozását követően. Whelan ezt követően, tavaly szeptemberben került a szervezethez, ahol a tiltott állami támogatások vizsgálatával foglalkozó részleget vezette általános főigazgató-helyettesként.
Az új főigazgató Ribera szerint kritikus időszakban kerül a DG COMP élére, amikor az európai versenypolitikának határozott fellépésre van szüksége, ellenállva a kívülről érkező nyomásnak.
Ez a nyomás legfőképpen az Egyesült Államok felől nehezedik Európára a második Trump-adminisztráció hivatalba lépése óta - az USA aktuális politikai vezetése többször is elfogultsággal vádolta az európai versenypolitikát, kijelentve, hogy az új versenyjogi szabályok, a Digital Services Act és a Digital Markets Act kizárólag az amerikai cégek szankcionálására lettek létrehozva.
Az Európai Bizottság 2024 óta - nem jogerősen - összesen több mint 6 milliárd eurónyi bírságot szabott ki a nagy technológiai cégekre, főként azok versenyellenes gyakorlata és adatkezelési hiányosságai miatt - derült ki a CNBC múlt heti összegzéséből.