Az előzetes döntésnek megfelelően a vizsgálatot lezáró határozatában is megállapította az Európai Bizottság, hogy Elon Musk X-jének működése több ponton is sérti az Európai Unió digitális piacokat szabályozó jogszabályában, a Digital Services Act (DSA) -ben foglaltakat. A szervezet 120 millió eurós bírságot szabott ki a cégre, amiből óriási felháborodás lett a tengerentúlon - az európai szabályozási politikát azonban egyelőre nem úgy tűnik, hogy meghatják a hangzatos nyilatkozatok.

Az X jelöli a kincset

Ahogy az sem, hogy Elon Musk "bosszúból" a pénteki határozatot követően felfüggesztette az Európai Bizottság hirdetési fiókját az X-en, ami egyébként már csak azért sem jelent különösebb érvágást az EU végrehajtó szerve számára, mivel utoljára 2021-ben futtatott fizetett hirdetést az akkor még Twitter néven működő, előző tulajdonosánál lévő platformon.

A Digital Services Act-ben és a vele együtt az előző Von Der Leyen bizottság által tető alá hozott Digital Markets Act-ben foglaltakat számtalanszor érte kritika az amerikai technológiai iparág szereplői, illetve Donald Trump újraválasztása óta az amerikai nagypolitika részéről. A tengerentúlon megfogalmazott aggályok szerint az EU két jogszabálya diszkriminatív és elsősorban az amerikai technológiai multikat próbálja kordában tartani - Musk és több amerikai politikus szerint azonban a legfőbb európai cél valójában a szólásszabadság lábbal tiprása.

Platón ragadt informatikusok klubja Egyetlen más szakma sincs, ahol olyan gyorsan el lehet érni a karrier-platóra, mint az IT. A midlife, a mid-level mellett létezik mid-career krízis is.

A Bizottság konkrétan három pontot találta jogsértőnek az X működését. A szervezet elsőként az előfizetésért cserébe elérhető "ellenőrzött" státusz működését kifogásolta, mely egy olyan, bizalmat növelő megkülönböztető jelzés, mely azt a benyomást keltheti a felhasználókban, hogy a fiók tulajdonosa legitim, az általa közzétett tartalmak valóságtartalma pedig gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen.

A vizsgálat azonban bebizonyította, hogy ezzel a megkülönböztető jelvénnyel rosszindulatú személyek vagy szervezetek is visszaélnek, ezzel a rendszer működése megtévesztheti a felhasználókat, az ellenőrzött státusz használata e tekintetben sötét mintázatnak minősül.

Az X a fentieken túl nem biztosít kellően átlátható hirdetési környezetet, illetve nem teszi lehetővé a kutatók számára, hogy a platformon megjelenő publikus adatokhoz API-kapcsolaton keresztül ingyenesen hozzáférjenek.

Nem alku tárgya

A vizsgálat eredményével és a két jogszabállyal kapcsolatban megfogalmazott amerikai kritikák azonban rendre lepattannak a Bizottságról, illetve annak illetékes biztosáról, Teresa Riberaról, aki pénteken a következő szavakkal utasította vissza az amerikai vádakat:

Az a feladatunk, hogy emlékezessünk másokat arra, hogy megérdemeljük a tiszteletet. Én sem állok bele abba, hogy hogyan szabályozzák az egészségügyi szolgáltatásokat az amerikai piacon, én azért vagyok itt, hogy megvédjem Európa jól működő digitális piacait, ez pedig semmilyen kétoldalú tárgyalásnak nem lehet alapja

-mondta el a biztos pénteken, egyben utalva arra, hogy a Trump-adminisztráció sokszor üzleti szemléletű tárgyalási politikája bizonyos helyzetekben nem működőképes Európában.

A Reuters által megszólaltatott szakértők szerint a hasonló ügyeket kísérő nyilatkozatok amerikai részről ugyan elsőre olykor kifejezetten sokkolónak tűnnek, idővel aztán tompulnak az álláspontok, pláne mivel a jelek szerint nem úgy tűnik, hogy az európai szakpolitika bármiben hajlandó lenne visszakozni. 

A Bizottság éppen október tette közzé előzetes határozathozatallal, hogy a Meta és a ByteDance több pontos is megsértette a DSA-ban foglalt kötelezettségeket. A szervezet ezt megelőzően - idén szeptemberben - csaknem hárommilliárd euróra bírságolta a Google-t egy 2021-ben indult eljárás lezárásaként (ez az eljárás még a DSA hatályba lépése előtt indult), ezzel összesen 11,16 milliárd euróra emelve a keresőcégre az elmúlt tíz évben kioszott EU-s bírságösszeget.