Mihez kezd a magyar, ha csalással találkozik?
Egy NMHH által közzétett friss elemzés többek közt azt is felméri, mekkora a magyarok hajlandósága a csalások bejelentésére, és kihez fordulnak, ha megtörtént a baj.
Kiterjedt kutatást végzett arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly novemberi adatfelvétellel, hogy a felhasználók telefonhasználat és online tevékenységek közben milyen gyakorisággal találkoztak visszaélésekkel a megelőző 12 hónapban, és ha esetleg áldozatul estek valamilyen csalásnak, mennyire mentek utána az ügynek és voltak elégedettek a bejelentési folyamattal.
Az ezerfős, 15 évesnél idősebb lakosságot vizsgáló reprezentatív mintán alapuló jelentés szerint anyagi kár okozására irányuló csalások közül a legmagasabb arányban hamis vagy hamisnak tűnő weboldalakkal találkoztak a magyarok, és bár a résztvevők 66 százalékát hívták már ismeretlen számról csaló szándékkal, a megelőző 12 hónapos időszakban csak 18 százalék tapasztalta meg ezt a negatív élményt.
Az e-mail a sztár
A leggyakoribb anyagi kár okozására irányuló megkeresési forma a csaló e-mail volt, melynek valamilyen formájával a megkérdezettek 34 százaléka találkozott, és a csalási kísérletek gyakran ismétlődnek is. Csaló szándékú sms-t a megkérdezettek 14 százaléka kapott 2-5 alkalommal, 3 százalék 6-10 alkalommal, 1 százalék pedig 10-nél több alkalommal.
A hamis vagy hamisnak tűnő internetes oldalakat és tartalmakat tekintve a gyanús, hamisítottnak tűnő termékekkel való találkozás kapcsán jelenik meg a legmagasabb arányban ismétlődés, ahol 8 százalék 4-5 alkalommal, 16 százalék pedig ötnél is többször látott ilyen terméket.
A hívások során a legmagasabb arányban előforduló negatív tapasztalat a személyes vagy banki adatok kicsalására irányuló kísérlet volt, melyet az áldozatok 43 százaléka jelölt meg.
Üzenetküldő alkalmazásokban a kutatás résztvevőinek 12 százalékát hívták fel csalók, és 19 százalékuk kapott csaló szándékkal írt üzenetet ilyen felületen. A digitális tudatosságot jelzi, hogy az üzenetküldő alkalmazásokat használók 77 százaléka tudja, hogy le lehet tiltani a telefonszámokat.
A telefonhívás jön be leginkább
Viszonylag ritka, hogy valóban sikeres legyen az anyagi károkozás: a legmagasabb arányban, 3 százalékban a telefonhívások okoztak tényleges pénzügyi veszteséget a kutatás résztvevőinek.
Az e-mailben, üzenetküldő alkalmazásokban, illetve sms-ben küldött csaló szándékú üzeneteket tekintve a károsultak aránya csupán 2-2-2 százalék. A hamis internetes oldalak közül a webáruházak a kutatásban résztvevők 3 százalékát tévesztették meg, a befektetést kínáló oldalak, a közüzemi szolgáltatást kínáló oldalak, az online piacterek, valamint a banki oldalak pedig 2-2-2-2 százalékot.
Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.
Az SMS-alapú visszaélések a megkérdezettek 25 százalékát érintették, és ezen üzeneteket az esetek 76 százalékában valamilyen csomagküldő szolgálat nevében írták. Hasonló a helyzet a csaló e-mailekkel is, melyek 65 százaléka meg nem rendelt csomagokról szólt, és a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kapott üzenetek mindegyikében szerepelt link.
Sok felhasználó azonban inkább nem foglalkozik a próbálkozásokkal: legmagasabb arányban (47 százalék) a csaló szándékú telefonhívást jelentették az elmúlt 12 hónapban azok, akik tapasztaltak ilyet. Ezt követi a közösségi médiaoldalon keresztül küldött üzenet (37 százalék), majd a nem anyagi kár okozására irányuló internetes csalás (36 százalék).
A csaló szándékú e-maileket 31 százalékban jelentették azok, akik megtapasztalták ezen csalástípust.
Leginkább azért nem jelentették az esetet az egyes felhasználók, mert azt nem tartották fontosnak, vagy nem érte őket komolyabb kár, legmagasabb arányban a csaló szándékú email és a csaló szándékú sms kapcsán jelenik meg ez az ok az adott csalástípus áldozatainak körében (45-42 százalék).
A második leggyakrabban előforduló ok az, hogy a hatóságokat tehetetlennek gondolják, ezt a válaszlehetőséget a csaló szándékú sms-eket, illetve közösségi médiaoldalon keresztül érkező üzeneteket fogadók jelölték meg a legmagasabb arányban (30-30 százalék).
Kihez fordulunk segítségért?
A csalások csatornájától függően eltérő, hogy az áldozatok kihez fordulnak. Pénzintézethez a telefonos csalást bejelentők 43 százaléka fordult, a csaló e-mailt jelentők 26 százaléka, és a hamis vagy gyanús oldalról beszámolók 23 százaléka.
A telefonszolgáltatót a csaló szándékú telefonhívást jelentők 37 százaléka kereste fel, az internetszolgáltatót a csaló e-mailt jelentők 20 százaléka, és a hamis oldalt jelentők 17 százaléka.
A rendőrséget a csaló telefonhívásokat jelentők 27 százaléka kereste fel, csaló szándékú e-mailt 20 százalék jelentett a rendőrségnek, hamis vagy hamisnak tűnő oldalakat pedig 19 százalék.
Az NMHH-t a csaló szándékú telefonhívást jelentők 2 százaléka kereste fel, csaló szándékú e-mail esetén 6 százalék jelentett a hatóságnak, hamis vagy hamisnak tűnő oldalak esetén pedig 5 százalék.
De kapunk is segítséget?
A bejelentések fogadása a telefonhívások esetén valósult meg a legmagasabb arányban, a csalást jelzők 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden esetben fogadták bejelentését, és 27 százalék azok aránya, akiknek jelzését nem minden esetben fogadták.
A csaló szándékú e-mailek jelentőit tekintve 52 százalék kapott tájékoztatást a tervezett lépésekről és 37 százalék arról, hogy megvizsgálják a bejelentést, míg a hamis vagy gyanús oldalak esetén ezek a tapasztalatok 35 és 38 százalékos arányban jelentek meg, a nem anyagi kár okozására irányuló csalásoknál pedig 35 és 36 százalékos arányban.
Az ügy kivizsgálása a hamis weboldalak jelentése esetén történt meg a legmagasabb arányban 25 százalékkal, a csaló szándékú e-mailnél pedig 18 százalék jelölte meg ezt a tapasztalatot.
Arról, hogy hova forduljon, az érintettek 9 százalékát tájékoztatták csaló e-mail esetén, 12 százalékot a hamis oldalakat tekintve, és 14 százalékot az anyagi kárt nem okozó internetes csalások esetén.
Az egyéb konkrét segítségnyújtások, mint például a kártérítés vagy a jogi segítségnyújtás, minden vizsgált, 75-ös elemszámot elérő csoportban 10 százalék alatt maradtak. Az anyagi kárt nem okozó csalásoknál az esetek 15 százalékában felülvizsgálták az ügyet, viszont megjelent egy 14 százalékos réteg is, akiket arról tájékoztattak, hogy nem tudnak foglalkozni a bejelentésükkel.
Azon megkérdezettek körében, akiknek hamis oldalon tapasztalt, anyagi kár okozására irányuló csalás esetén fogadták jelzését, 57 százalék volt elégedett az ügyintézéssel, 27 százalék volt teljesen elégedett, 30 százalék pedig az inkább elégedett választ jelölte meg.
Akiknek fogadták a jelzését csaló szándékú e-mail esetén, 53 százalék fejezte ki elégedettségét az ügyintézéssel kapcsolatban, 34 százalék volt teljesen elégedett, és 19 százalék volt inkább elégedett.