Szerző: Koi Tamás

2024. február 16. 14:50

Mostantól minden online platformot az NMHH felügyel itthon

Február 17-én minden, az Európai Unióban letelepedett platformszolgáltatóra kiterjednek majd a Digital Services Act (DSA) jogszabályban foglaltak, melynek hazai koordinátora a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság lett. A cégekre rótt kötelezettségek ellenőrzéséért cserébe a hatóság felügyeleti díjat is kér majd az érintettektől.

Szombattól a kisebb, helyileg letelepedett platformszolgáltatók számára is kötelező érvényűvé válnak az Európai Unió digitális szolgáltatások szabályozásáról szóló átfogó jogszabályában, a Digital Services Act-ben foglaltak, mely elsősorban átláthatóbbá teszi az érintett online platformokat.

A DSA minden eddiginél átfogóbban szabályozza a közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat, így például az online piactereket, a közösségi és tartalommegosztó oldalakat, az alkalmazás-áruházakat, valamint az online utazási és szállásplatformokat is.

A szabályozás legfontosabb törekvése, hogy hatékonyabbá tegye az illegális és káros tartalmakkal szembeni fellépést, megakadályozza a szándékos álhírterjesztést, ezáltal biztosítsa a felhasználók biztonságát és védje az alapvető jogaikat.

A legalább 45 millió uniós felhasználóval rendelkező online óriásplatformok (mint például a Meta vagy a TikTok), és a népszerű keresőprogramok (például Google) már 2023 nyarának végétől kötelesek megfelelni a DSA által támasztott követelményeknek.

A rendelet a benne foglaltak hatékony(abb) betartatása érdekében létrehozta a digitális szolgáltatási koordinátorok intézményét, amelynek 2024. február 17. után kulcsfontosságú szerepe lesz a rendelet végrehajtásában. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra - írja a szakhatóság mai sajtóközleményében.

magnifying_glass_computer

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak

Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A hatóság szerint az egyik hangsúlyos cél a partneri viszony kialakítása az érdekelt felekkel. Ennek a partnerségnek anyagi vonzata is van, így a DSA hazai jogalkalmazásáról szóló, szintén február 17-én hatályba lépő 2023. évi CIV. törvény 4. §-ának értelmében a hatósági felügyeleti tevékenységet a Magyarországon letelepedett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak kell finanszírozniuk.

A felügyeleti díj maximum a cég előző éves nettó árbevételének 0,35%-a lehet, illetve a szolgáltatók által fizetett díj legfeljebb a hatósági költségek fedezésére korlátozódhat.

A felügyeleti díj megfizetése alól egyedül a mikro- és kisvállalkozások, illetve azok a cégek mentesülnek, melyeknél az előző üzleti év nettó árbevétele nem érte el a százmillió forintot.

Hogy pontosan kinek, mikor és milyen rendszerességgel kell a hatóság felé megfizetnie a fenti felügyeleti díjat, az egy későbbi NMHH rendeletből fog kiderülni, melyet a hatóság a kihirdetés előtt társadalmi egyeztetésre bocsát majd.

A DSA egyébként a nagyon nagy online platformok esetében (melyek felügyeletét közvetlenül a Bizottság látja el) is meghatároz felügyeleti díjat. Ez az adott cég (pl. a Meta) éves nettó globális árbevételének 0,05%-a lehet maximum. Ez ellen a jelenleg szintén tervezeti szinten létező díjjal szemben éppen február elején nyújtott be kifogást a Meta, mely szerint nem fair az a törvényi passzus, mely kivételt tesz azokkal az óriásplatformokkal, melyek az előző üzleti évre veszteséget jelentettek.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról