A kiégés kockázatát is növelhetik a munkahelyi AI-toolok
Az AI-eszközök a csökkentett munkaterhelés ígéretét és a mélyebb figyelmet igénylő feladatokra felszabaduló plusz idő ígéretét hozták el. Kaliforniai kutatók szerint azonban a munkavállalók saját belső késztetése is fokozódhat arra, hogy még több feladatot sűrítsenek bele egy napba és összességében akár többet dolgozzanak, ami növeli a kiégés kockázatát.
A munkakultúrában jelenleg elterjedt narratíva, hogy az AI valójában a repetitív és automatizálható feladatokat fogja kivenni a dolgozók kezéből, és nem jár egyenesen a fehérgalléros munkahelyek tömeges megszűnésével. A produktivitásnövelés jegyében sorra érkező eszközök az ügyvédi, tanácsadói, írói, fejlesztői, elemzői és egyéb szerepkörök munkafolyamatait felgyorsító képességek ígéretével kecsegtetnek, de egy friss tanulmány szerint a trend árnyoldala, hogy egyes esetekben az AI-fókuszú munkaszervezés akár növelheti is a kiégés kockázatát.
A Kaliforniai Egyetem (UC Berkeley) kutatói egy még folyamatban lévő kutatás részeként nyolc hónapon keresztül vizsgálták meg egy 200 fős techcégen belül, hogyan hat a munkavállalókra, ha a napi folyamatokba aktívan beépítik a különféle generatív AI-eszközöket. A több mint 40 mélyinterjú alapján kirajzolódott, hogy a munkavállalók önként helyeztek magukra nyomást abban az esetben is, ha a vezetőség egyébként nem nyomasztotta őket kifejezetten azzal, hogy teljesítsenek többet.
A jelenségről beszámoló érintettek szerint belső kényszer alakul ki bennük azzal kapcsolatban, hogy az AI-tooloknak delegált feladatokból felszabadult idővel párhuzamosan a feladatlistájukat is bővítsék, így végeredményben nem dolgoztak kevesebbet, inkább ugyanannyit vagy akár többet is. A válaszadók bevallásuk szerint gyorsabb tempóban dolgoztak, szélesebb körben vállaltak feladatokat, többet multitaskingoltak, és akár munkaidőn kívül is folytatták a feladatokat gyakran anélkül, hogy erre kérték volna őket.
Bérkutatás és menedzserhalál A 2026-os informatikai fizetéseken pörögtünk, aztán majdnem sikerült lebeszélni mindenkit a menedzser karrierről.
A szakmai fórumokon témához hozzászóló szakemberek közt is találni rezonáló tapasztalatokat. A Hacker Newson egy mérnök arról számolt be, hogy mióta csapata AI-fókuszúvá vált, az elvárások megháromszorozódtak, ami magával hozta járulékosan a stressz fokozódását is, miközben a csapata termelékenysége körülbelül csak 10 százalékkal nőtt. A vezetőség felől szintén érkezhet nyomás annak okán, hogy az AI-toolokba való befektetés megtérülését szeretnék látni.
A kaliforniai kutatók megállapításai nem teljesen újszerűek, a METR tavaly készült kutatása szerint az AI-toolokat használó tapasztaltnak számító fejlesztők jelentős része bár úgy gondolta, hogy sokkal gyorsabban dolgozik, valójában egyes esetekben akár több időbe telt az egyes taskok elvégzése.
A kutatók főbb konklúziója tehát az, hogy az AI-eszközöket integrálni kívánó szervezeteknek érdemes mérlegelni annak kockázatát, hogy a produktivitással szembeni elvárások növekedése a dolgozók mentális egészségére is hatással bír, és nagyobb eséllyel vezethet kimerültséghez, kiégéshez és fáradtsághoz. A szervezetek számára ez alacsonyabb minőségű munkavégzést és nagyobb fluktuációt eredményezhet, ha nem alakítanak ki konkrétabb határokat és a munkavállalók jóllétét is előtérbe helyező policy-t az AI-használatra vonatkozóan - összegzi a Harvard Business News.