Kiégéstől tartanak a nagy techcégek AI mérnökei
Húzós határidők és átgondolatlan termékfejlesztés árnyalja be az AI aranylázat több nagy techvállalatnál dolgozó, névtelenül nyilatkozó mérnök szerint.
A ChatGPT debütálása óta a Microsoft, az Alphabet, a Meta és az Amazon komoly versenyfutásba kezdett a chatbotok, AI-asszisztensek, képgenerátorok és a generatív AI-hoz kapcsolódó egyéb technológiák fejlesztésében. A techóriások dollármilliárdokat költenek saját nagy nyelvi modelljeik képzésére, hogy biztosíthassák relevanciájukat egy olyan piacon, amely az előrejelzések szerint egy évtizeden belül eléri az 1 billió dolláros bevételt. Kevesebb szó esik arról, hogyan érinti ez a területre specializált mérnököket és fejlesztőket.
A tempó megviseli a szakembereket is, a Google és a Microsoft mérnökei névtelenül nyilatkoztak a CNBC-nek a hatalmas nyomásról, amit a versenytársaktól való lemaradás félelme hajt. A megosztott tapasztalatok egy szélesebb tendenciát vázolnak az egész iparágban, a nyilatkozók főként a rövidített határidőket kritizálták, és hogy a vezetők a riválisok bejelentéseinek fényében változtatják stratégiájukat és termékeiket.
A nyilatkozóknál visszatérő motívum volt, hogy szerintük a felettesek valójában nem fektetnek kellő hangsúlyt a technológiájuk valós életbeli lehetséges hatásaira, etikai problémákra. Az új termékek és fejlesztések bejelentéseivel a vezetők inkább a befektetőknek szeretnének megfelelni, nem pedig a felhasználók tényleges problémáira kínálnak megoldást. A gyors ütemű bevezetések magukkal hozzák azt is, hogy több olyan szakember is az AI-csapatokba igazol, akiknek nincs még kellő tapasztaluk a technológiával – sorolták a nyilatkozó mérnökök.
Promptolsz-e már padawan? Januári, juniorokkal foglalkozó adásunk a téma felsőoktatási aspektusait nem érintette. Ezen most változtatunk.
Az új funkciók lefejlesztését feszesre szabott határidők jellemzik, de a prioritások hektikusan változhatnak más AI projektek függvényében, ami kiszámíthatatlanná teszi a munkaidőt, és kihat a belsős kommunikáció minőségére is. Egy mérnök szerint előfordult már, hogy több ezer sornyi kódot kellett előállítania hétvégén egy olyan környezetben, ahol nem volt hibatesztelés, így a csapattagok kommunikációja szintén munkaidőn kívül esett a gyors javítások érdekében. A megnövekedett munkaórák, a nyomás és a folyamatosan változó, kiszámíthatatlan projektek miatt többen tartják egyre reálisabbnak a kiégés veszélyét, ami miatt több mérnök fontolja, hogy kiugrik a területről a tarthatatlan tempó miatt. Egy független szoftvermérnök szerint sokszor kérik arra a termékfejlesztőket és mérnököket, hogy egy nem létező problémára készítsenek eszközöket, a kialakult hype-ban sok fejlesztésnek nincs valódi gyakorlati haszna.
Mindeközben még tart az ellenirányú trend, hogy a nagyvállalatok, köztük az Alphabet, az Amazon továbbra is csökkentik a munkaerőállományt a költséghatékonyság jegyében, de ezzel párhuzamosan agresszíven keresik a mesterséges intelligencia-szakértőket, és komoly erőforrásokat fordítanak modelljeik megépítésére, valamint a fogyasztók és vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások fejlesztésére. Amy Hood, a Microsoft pénzügyi igazgatója év elején egy befektetőknek tartott gyűlésen nem kendőzte, hogy a szoftveróriás forrásait és befektetéseit az AI felé fordítja, de nem tervezi a csapat bővítését.
A Google egyik névtelenül nyilatkozó az AI-fejlesztője szerint a kiégés a túl nagy nyomás, a rövidebb határidők és az erőforrások – különösen a költségvetés és a létszám – hiányának a következménye. Bár a legtöbb vezető technológiai vállalat már előtérbe helyezte kommunikációjában az AI-t, a szakemberi gárda nem feltétlen áll rendelkezésére.
A sietős munka eredményeként eshetett meg az is, hogy a Google Gemini képgenerátorát februárban átmenetileg fel kellett függeszteni, miután több felhasználó is arról adott visszajelzést, hogy az eszköz rendkívül pontatlanul teljesít történelmi témájú képek előállításában.
2023 elején a Google alkalmazottai is kritikát fogalmaztak meg a vezetőséggel kapcsolatban, főleg Sundar Pichai vezérigazgatót vonták felelősségre, amiért a Bardot túl hamar jelentette be. A Google egyik mérnöke szerint a vállalat úgy áll a termékfejlesztéshez, mintha „repülés közben építené a repülőgépet”, a pontosság és a tesztelés háttérbe szorult a termékek mielőbbi bevezetését priorizálva.
A Google egy másik névtelenségét kérő, több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkező mérnöke szerint érhető a nyomás a területen folyó intenzív verseny miatt, de a kialakult kedvezőtlen helyzetben nagy szerepe van annak, hogy az iparág költségcsökkentő módba váltott, hogy a befektetői igényeknek megfeleljen és növelje az eredményeket. A probléma nem korlátozódik csak a legnagyobb vállalatokra, a kormányzati ügynökségek és startupok kutatói közül többen is úgy nyilatkoztak, hogy rohamléptékben próbálják tartani a tempót – annak ellenére is, hogy a kormányzatok híresek arról, hogy jóval lassabban reagálnak a vállalatoknál.