Múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a 2025-ös évre vonatkozó éves pénzromlás mértékét, melyeket a korábbi években árgus szemekkel figyeltek a hazai távközlési piac prominens szereplői, hiszen ettől az adattól függött, hogy a tárgyévben mekkora mértékben indexálhatják a havi díjakat - rendszerint a tavasz elején.

Az inflációalapú díjindexálást egy 2022-ben bevezetett ÁSZF-klauza tette lehetővé a szolgáltatóknak, mely alapján a Magyar Telekom először 2023 március 1-től korrigálta díjait, akkor 14,5%-os volt az emelés mértéke, ezt követte 2024-ben egy 15%-os díjkorrekció, mely kis mértékben a 2023-as infláció (17,6%) alatt maradt. A Yettel 2023-ban szintén 14,5%-kal, 2024-ben pedig 15,3%-kal korrigálta a tarifák havi díját.

A One Magyarország jogelődje, a Vodafone Magyarország nem a naptári évhez, hanem az augusztus 31-ével véget érő üzleti évhez igazította a díjkorrekcióit, melyek közül az elsőt 2023 januárjában hajtotta végre (ez 9,39% volt), míg 2024-ben a másodikra már tavasszal került sor az ÁSZF által biztosított 22% helyett 15,4%-kos mértékben.

A havi díjak indexálása tehát csak 2023-ban és 2024-ben szolgáltatótól függően 29-33 százalékos kumulált díjnövekményt jelentett, melyet 2025-ben követett volna a kedvezőbb 2024-as inflációs adatoknak köszönhetően egy 3,5-3,7 százalékos korrekció.

"Önkéntes döntés"

Erre azonban vagy eleve nem került sor, vagy aki már bevezette, kompenzációt nyújtott rá, miután tavaly tavasszal a kormányzat világossá tette, hogy nem nézi jó szemmel ezt a fajta visszatekintő árazást, mivel azok rontják a makrogazdasági adatokat.

A távközlési cégek az illetékes minisztériummal folytatott meglehetősen rövid egyeztetést követően ezzel egyaránt "önkéntesen" vállalták, hogy eltekintenek a 2025-ös díjindexálástól. Az idei terveket illetően láthatóan még nem kristályosodott ki teljesen a követendő stratégia, legalábbis ez derül ki a szolgáltatók lapunknak megküldött válaszai alapján.

Így a Magyar Telekom a HWSW megkeresésére megerősítette, hogy 2026 első félévének végéig nem hajt végre díjkorrekciót a fogyasztók körében és utólag sem érvényesíti a tavalyi díjkiigazítást. Az év második felére vonatkozóan ugyanakkor még nem született döntés:

A vállalat szorosan figyelemmel kíséri külső környezetének alakulását, és a hatályos ÁSZF alapján, a megelőző évi inflációs adatok figyelembevételével fog az inflációkövető díjkorrekció 2026. június 30-át követő végrehajtásáról döntést hozni és ügyfeleit kellő időben tájékoztatni

-mondták el a Telekomnál.

London calling: a magyar IT kivándorlás valósága Kirándultunk egyet a második legnagyobb magyar településen.

A Yettel Magyarország eredetileg május 1-ig kompenzálta volna a kormányzati egyeztetés előtt már végrehajtott díjindexálást, később azonban ezt az időpontot szintén az év közepéig kiterjesztette. A cég, mely a kommunikációja során ezt a kompenzációt következetesen kedvezménynek nevezi, mindössze annyit közölt, hogy egy későbbi időpontban dönt arról, hogy "milyen esetleges kedvezményeket biztosít az ügyfeleknek a jövőben".

A One Magyarország sem hajt végre július 1-ig semmilyen díjindexálást, és akárcsak a versenytársaknál, úgy a jelek szerint a magyar tulajdonú szolgáltatónál sem eldöntött még, hogy milyen mértékben korrigál a díjakon - ha egyáltalán.

A One Magyarország az ÁSZF-ben foglaltaknak megfelelően legkésőbb harminc nappal korábban tájékoztatja majd ügyfeleit, így a 2026. július 1-jét követő időszakot érintő esetleges változásokkal kapcsolatban januárban még korai lenne bejelentéseket tenni

-emelte ki a szolgáltató válaszában.

Az operátorok helyzetét nem könnyíti meg, hogy a 2025-ös forintromlás nagyobb mértékű volt, mint a 2024-es, amit a kormányzati nyomás hatására végül nem érvényesítettek díjtáblázatukban. A KSH által közzétett 4,4%-os inflációs adat az ÁSZF-ek értelmében ugyanekkora mértékű díjkiiagazítást kellene eredményezzen, ezt azonban nem kötelesek végrehajtani a szolgáltatók, illetve ahogy volt már erre példa a múltban, érvényesíthetnek ennél kisebb mértékű indexálást is.

Ezzel együtt is erősen kérdéses, hogy az inflációs adatokhoz kötött díjkorrekció a jelenlegi formájában egyáltalán alkalmazható-e jogszerűen.

A hatóság korábbi álláspontja alapján ugyanis egy ilyen díjindexálás akkor jogszerű, ha annak mértéke és időpontja előre látható, vagyis egy előfizető

úgy köteleződik el egy határozott idejű szerződéssel egy szolgáltató mellett, ha pontosan tisztában van azzal, hogy a költségei a szerződés határozott időtartama alatt milyen mértékben és mikor változnak majd.

Ennek a két feltételnek ugyanakkor a szolgáltatók eddigi gyakorlata egyértelműen nem tett, illetve nem tesz eleget, igaz, eltérés az eddigiek során csak az előfizetők javára történt.

Továbbra is nyitott kérdés emellett, hogy az inflációs környezet változása jelentette szinte összes kockázatot mennyire fair egy az egyben az előfizetőkre hárítani.

Részben éppen erre hivatkozva vetett véget ennek a gyakorlatnak egyértelműen és határozottan a brit hírközlésszabályozó szerv tavaly januárban - az Ofcom konkrétan betiltotta az inflációalapú díjindexálást, az új szerződéseknél pedig a szolgáltatóknak pennyre pontosan meg kell már mondaniuk előre, hogy a szerződéskötést követő időszakban milyen mértékben és konkrétan mikor indexálják a díjakat.

Ehhez hasonló szabályozói törekvés egyelőre nincs hazánkban, de a magyarországi piaci környezetnek idén további (bel)politikai eseményekhez kell majd igazodnia, mely akár el is döntheti, hogy a szolgáltatók a jövőben hogyan alkalmazzák a díjindexálást, melyet 2026-ban talán végleg időszerű lehet elengedni a korábbi formájában.