Telekom: saját döntés volt a díjkorrekció felfüggesztése
Április elején mindhárom, több milliós ügyfélbázissal rendelkező hazai nagy távközlési cég bejelentette, hogy mégsem alkalmazza lakossági előfizetőinél az idénre tervezett - tavalyi év inflációs adatai alapján megállapított - inflációkövető díjkorrekciót. A Magyar Telekom vezérigazgatója most beszélt először a döntés hátteréről.
Április 9-én, röviddel a tőzsdenyitás előtt a Magyar Telekom bejelentette, hogy mégsem alkalmaz idén a lakossági ügyfelek körében inflációkövető díjkorrekciót, ami a KSH által közzétett tavalyi pénzromlás mértékéhez igazodva 3,7% lett volna. A céghez egy órán belül csatlakozott a 4iG Csoport távközlési vállalata, a One Magyarország és a PPF Csoporthoz tartozó Yettel Magyarország is.
A döntés hátteréről most Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója beszélt az Indexnek - a lapnak adott interjújában a cégvezető többek között cáfolta, hogy a hazai távközlési szektor prominens szereplői ultimátumot kaptak volna a kormánytól március végén:
Az igazság az, hogy januárban bejelentettük az inflációkövető díjkorrekciót, de úgy döntöttünk, hogy nem hajtjuk végre. Teljes mértékben saját döntés volt, amit a kormányzattal folytatott tárgyalások is elősegítettek
-mondta el a beszélgetés során Rékasi, aki "érzékeny kérdésnek" nevezete a hasonló díjemeléseket, melyekből az elsőt 2023 március 1-jén hajtotta végre a Telekom, a másodikat pedig egy évre rá, rendre 14,5% és 15% mértékben.
Az elmúlt években az energiaköltségek, illetve az infláció jelentősen megnövelték a költségeinket, és amikor két éve az inflációkövető díjkorrekciót bevezettük, az egy szükségszerű lépés volt. De ma már úgy érezzük, hogy a mostani 3,7 százalékos díjemelést mérlegelve az a jobb döntés, hogy nem emelünk árat
-hangsúlyozta a cégvezető.
USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.
A távközlési szolgáltatások éves árváltozásának az inflációkövető díjkorrekció ugyanakkor csak egy eleme, a szolgáltatók pl. a díjcsomag-portfólió megváltoztatásával vagy egyes kedvezmények be- és kivezetésével, azok mértékékének változtatásával is befolyásolhatják az árakat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság március utolsó napján publikált felmérése alapján tavaly a magyar háztartások átlagos havi telekommunikációs költése 23400 Ft volt - 11,8% -kal több, mint egy évvel korábban.
A Telekom, illetve a szektor ettől függetlenül nem tett le róla, hogy a jövőben még alkalmazza a díjkorrekciós klauzát, a jelenlegi döntéssel azt csak felfüggesztették a telkók, és csak a lakossági ügyfelekre vonatkozóan, vagyis a kis- és középvállalatoknál nem tekintenek el a cégek a díjkorrekciótól.
Bár az interjú erre nem tér ki, nehéz nem belelátni az áprilisi intézkedésekbe a politikai motivációt az aktuális kormányzati ciklus utolsó évére ráfordulva, már csak azért sem, mivel a kormánynak - ha lett volna erre irányuló szándék - lett volna rá lehetősége, hogy a kezdetekkor beleálljon az inflációkövető díjkorrekcióba.
Ennek alapja lehetett volna, hogy az inflációs környezet - különösen az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva - ma egyáltalán nem kiszámítható, miközben a jogszabályok csak objektív és előre látható mértékű éves díjkorrekciót engedélyeznek a határozott időre szóló szerződések esetében.
Felmerülhet kérdésként az is, hogy az átlagos lakossági előfizetőtől elvárható-e, hogy tisztában legyen a pénzromlás közgazdasági fogalmával vagy annak hátterével, így ténylegesen a jövőbeni kiadásai pontos ismeretében hoz-e megalapozott döntést egy határozott idejű szerződés aláírásakor.