Húszmilliárd dollárt ad az Nvidia a Groq „agyáért”

Pénteken az Nvidia szűkszavú közleményben jelentette be, hogy „nem kizárólagos licencszerződést" kötött az AI chipeket tervező Groq startuppal az assetekhez való hozzáférésre vonatkozóan, illetve szakembereket is átigazol magához. Az ügyhöz közelálló források szerint a chipóriás 20 milliárd dollárt fizetett a Groq eszközeiért és szellemi tulajdonáért, ami majdnem háromszorosa a cég legutóbbi 6,9 milliárd dolláros értékelésének. Ezzel az összeggel az Nvidia eddigi legnagyobb üzletéről lenne szó.

A kilenc éve alapított Groq elsősorban speciális nyelvfeldolgozó egységéről (LPU, azaz Language Processing Unit) ismert, mely nagy nyelvi modellek gyors, olcsó futtatását teszi lehetővé. A kifejezetten nyelvi modellekhez optimalizált alacsony késleltetésű egységeknek pedig egyre nagyobb szerepe van az iparágban. A hyperscalerek egyre nagyobb figyelemmel fordulnak az inferencia felé: ez az a folyamat, amikor egy AI-modell alkalmazza a betanítási folyamat során tanultakat és valós eredményeket hoz létre, döntést vagy előrejelzést ad. Mivel speciális hardvert igényel, ezért sok cég kimondottan inferenciához optimalizált chipek és rendszerek fejlesztésével erősít. Míg a betanítás drága és főleg a nagy cégek terepe, addig az inferencia minden lekérdezésnél és AI-alapú szolgáltatásnál jelen van, így folyamatos bevételt jelenthet – nem véletlen, hogy hosszútávon az elemzők szerint az inferencia költések meghaladhatják a tanításra szánt költéseket. Mivel az inferencia a működési költségben játszik jelentős szerepet, így a piac jutalmazza azokat a cégeket, melyek saját stacket építenek.

Bár az Nvidia egyértelműen uralja az AI-modellek betanításának piacát, az inferencia területén gyengébb a pozíciója, és jóval erősebb versennyel néz szembe, mivel az AMD mellett olyan startupok is erősödnek, mint a Cerebras Systems vagy éppen a Groq. Nem meglepő ennek fényében, hogy a Groq technológiája kiemelten értékes a számára, különösen mivel specializált területről van szó. A Cantor elemzői szerint az Nvidia ezzel a lépéssel egyszerre védekezik és támad, hiszen az üzlettel a versenytársakat is elvágta attól a lehetőségtől, hogy maguknak szerezzék meg az értékes eszközöket.

Publikus végre az AI engineering demo day teljes felvétele! Az eseményen 3 különböző területen dolgozó csapat mutatta meg élőben, hogyan is használják az AI-t.

Mivel az Nvidia a technológiák felhasználásán túl a startup alapítóját-vezérigazgatóját, elnökét és mérnöki tehetségeit is átigazolja, ezért jól láthatóan egy acqui-hire típusú megállapodásról van szó, ami a kulcsemberek elszipkázásával jár. A Groq alapítóját és vezérigazgatóját, Jonathan Rosst széles körben a Google TPU-jának megalkotójaként említik, rajta kívül az Nvidia csapatát erősíti majd Sunny Madra elnök is. Az alapító távozásával úgy tűnik, hogy a Groq technológiájának minden fejlesztése az Nvidia irányítása alatt fog megvalósulni, de a startup különállóan is működik majd amolyan csupasz infrastruktúraként a meglévő felhőszolgáltatások működtetéséhez, miután Simon Edwards pénzügyi igazgató veszi át a vezérigazgatói posztot.

Az acqui-hire olyan gyakorlat, amely elsősorban a tehetséges munkavállalók megszerzésére irányul. A klasszikus akvizíciók során a technológia, piac vagy termék az elsődleges érték, míg acquihire esetében a humán erőforrás, gyakorlatilag egy gyors és hatékony módja annak, hogy egy nagyobb vállalat hozzájusson egy jól összeszokott, innovatív csapathoz. A tehetséges AI-szakértőkért, mérnökökért és vezetőkért folytatott agresszív toborzási verseny teszi különösen aktuálissá a szakértők elszipkázásának problémáját.

Ezek az üzletek egyfajta kiskapuként is szolgálnak, mert a nagyobb szereplők megerősítik pozíciójukat az AI-versenyben anélkül, hogy tartaniuk kellene a szabályozói ellenőrzésektől és antitröszt-eljárásoktól. Az Nvidia pedig már most is uralja az AI-chipek piacát, így minden olyan felvásárlás, amely potenciálisan növelheti jelenlegi vagy jövőbeli piaci részesedését, valószínűleg nagyon alapos vizsgálatot vonna maga után a szabályozó hatóságok részéről. A chipóriás 2020-ban megpróbálta felvásárolni a vezető központi processzor (CPU) chiptervezőt, az Arm Holdingst is, de az üzlet végül nem mehetett végbe a szabályozó hatóságok aggályai miatt.

Az Nvidia a 2026-os üzleti év harmadik negyedévében 57 milliárd dollárnyi árbevételt termelt, 62%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ebből az adatközponti üzletág 51,2 milliárd dollárt tett ki 66%-os növekedés mellett - mindkét szám jelentősen meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat. A vállalat az aktuális negyedévben 65 milliárd dollár pluszmínusz 2%-nyi árbevétellel számol. A nettó profit eközben meghaladta a 31 milliárd dollárt, ami szintén csaknem 60%-nyi emelkedést feltételez, a marzs pedig 73,6% volt, ami jól példázza az Nvidia kényelmes dominanciáját az AI-adatközponti megoldások piacán.