A COBOL kódokra is ráereszti az Anthropic a Claude-ot
A COBOL-hoz értő fejlesztők száma évről évre csökken annak ellenére, hogy még mindig rengeteg kritikus folyamatban vesznek részt napi szinten a vele írt kódok. A Claude Code a jövőben már a COBOL-ban írt appok modernizációját is támogatni fogja, az erről szóló bejelentés pedig odavert az IBM-nek.
Az Anthropic januárban megjelent Cowork nevű szolgáltatása meglehetősen felkavarta a piacot, a hozzá bejelentett ingyenes, nyílt forráskódú kiegészítők már brutális eladási hullámot váltottak ki a globális szoftverrészvényeknél, miután a befektetőkben felmerült az aggodalom, hogy a jogi és technológiai kutatástól kezdve az ügyfélkapcsolatok kezeléséig vagy adatelemzésig terjedő képességeket nyújtó AI-agentek komoly hatással lehetnek a hagyományos szoftveres üzleti modelleket alkalmazó cégek bevételeire. A Claude Cowork és a Claude Code segítségével konkrét munkafolyamatokat lehet automatizálni, például a jogi dokumentumok felülvizsgálatát és szerkesztését, írást, szerkesztést, elemzések és belsős jelentések készítését.
A nemrég több milliárd dollárnyi tőkét bevonó AI-fejlesztő cég láthatóan minden problémát olyan beütnivaló szögként lát, amihez a Claude lesz a kalapács, bejelentéseinek legújabb elszenvedője pedig az IBM. A szofveróriás részvényei 13 százalékot estek, így 25 éves mélypontra zuhantak egyetlen nap alatt, miután az Anthropic bejelentette, hogy a Claude Code kódolóasszisztens a COBOL (Common Business-Oriented Language) legacy nyelvben írt appok modernizálását is felgyorsíthatja. A szoftveróriás értékpapír-piaci kapitalizációjából így körülbelül 30–40 milliárd dollár szivárgott el egyetlen nap alatt.
Bérkutatás és menedzserhalál A 2026-os informatikai fizetéseken pörögtünk, aztán majdnem sikerült lebeszélni mindenkit a menedzser karrierről.
Az elavult szintexisú COBOL manapság sem veszít jelentőségéből, mivel rengeteg kritikus applikációt írtak vele kormányzatok, légitársaságok és pénzügyi intézmények, ráadásul az Egyesült Államokban az ATM-tranzakciók becslések szerint 95%-a még mindig COBOL-t használ. Egyre nehezebb olyan fejlesztőt találni, aki jártas lenne a COBOL-ban, mivel a kapcsolódó képzési programok nem mondhatók épp a legnépszerűbbnek, és az átállás kockázatos és költséges.
A Claude Code a COBOL kódbázisok modernizálását támogatja meg azzal, hogy több ezer kódsor függőségeit feltérképezi, dokumentálja a munkafolyamatokat, és azonosítja a kockázatokat, melyek az emberi elemzőknek hónapokig tartó elfoglaltságot jelentene - fejtette ki az AI-cég. Az alkalmazások átírása során a Claude Code képes felmérni, hogy mely komponensek mozgatása biztonságos, és melyek az érzékenyebb elemek, automatizálhatóvá válik a hibák és kockázatok feltárása, és a részlegeges migrációk előkészítése modern nyelvekre. Így lehetségessé válik, hogy az AI-alapú eszköz lefaragja a munkaerőforrás-igényt és a szükséges időt, és olcsóbbá tegye a modernizációs projekteket.
Nandan Nilekani, az Infosys elnöke szerint az AI-alapú eszközök térnyerésével a legacy alkalmazások átírásának költségei megfizethetővé válhattak, ami egy szélesebb trendet indíthat el az iparágban. A hagyományos kódok modernizációja évekig húzódhat, mivel a megértés akár több ideig tart, mint az átírás. A modernizációs projektek hagyományosan rendkívül költségesek és időigényesek, mivel a régi kód megértése és ennek megfelelően a migrálása szakértői tudást igényel - ez az a piac, aholaz IBM hosszú ideje jelentős bevételt realizál hardver-, szoftver- és tanácsadási szolgáltatásokból.
Az IBM három éve maga is ajánlotta az AI-t a COBOL-ról Java nyelvre való átálláshoz, ekkor tette elérhetővé a „watsonx Code Assistant for Z” nevű eszközét. A cég régóta értékesít olyan nagyszámítógépes rendszereket, melyek jelentős része még mindig COBOLT használ, és a mainframe-ek továbbra is alacsony üzemeltetési költségeket kínálnak bizonyos munkaterhelések esetében.