A COBOL kódokra is ráereszti az Anthropic a Claude-ot
A COBOL-hoz értő fejlesztők száma évről évre csökken annak ellenére, hogy még mindig rengeteg kritikus folyamatban vesznek részt napi szinten a vele írt kódok. A Claude Code a jövőben már a COBOL-ban írt appok modernizációját is támogatni fogja, az erről szóló bejelentés pedig odavert az IBM-nek.
Az Anthropic januárban megjelent Cowork nevű szolgáltatása meglehetősen felkavarta a piacot, a hozzá bejelentett ingyenes, nyílt forráskódú kiegészítők már brutális eladási hullámot váltottak ki a globális szoftverrészvényeknél, miután a befektetőkben felmerült az aggodalom, hogy a jogi és technológiai kutatástól kezdve az ügyfélkapcsolatok kezeléséig vagy adatelemzésig terjedő képességeket nyújtó AI-agentek komoly hatással lehetnek a hagyományos szoftveres üzleti modelleket alkalmazó cégek bevételeire. A Claude Cowork és a Claude Code segítségével konkrét munkafolyamatokat lehet automatizálni, például a jogi dokumentumok felülvizsgálatát és szerkesztését, írást, szerkesztést, elemzések és belsős jelentések készítését.
A nemrég több milliárd dollárnyi tőkét bevonó AI-fejlesztő cég láthatóan minden problémát olyan beütnivaló szögként lát, amihez a Claude lesz a kalapács, bejelentéseinek legújabb elszenvedője pedig az IBM. A szofveróriás részvényei 13 százalékot estek, így 25 éves mélypontra zuhantak egyetlen nap alatt, miután az Anthropic bejelentette, hogy a Claude Code kódolóasszisztens a COBOL (Common Business-Oriented Language) legacy nyelvben írt appok modernizálását is felgyorsíthatja. A szoftveróriás értékpapír-piaci kapitalizációjából így körülbelül 30–40 milliárd dollár szivárgott el egyetlen nap alatt.
Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.
Az elavult szintexisú COBOL manapság sem veszít jelentőségéből, mivel rengeteg kritikus applikációt írtak vele kormányzatok, légitársaságok és pénzügyi intézmények, ráadásul az Egyesült Államokban az ATM-tranzakciók becslések szerint 95%-a még mindig COBOL-t használ. Egyre nehezebb olyan fejlesztőt találni, aki jártas lenne a COBOL-ban, mivel a kapcsolódó képzési programok nem mondhatók épp a legnépszerűbbnek, és az átállás kockázatos és költséges.
A Claude Code a COBOL kódbázisok modernizálását támogatja meg azzal, hogy több ezer kódsor függőségeit feltérképezi, dokumentálja a munkafolyamatokat, és azonosítja a kockázatokat, melyek az emberi elemzőknek hónapokig tartó elfoglaltságot jelentene - fejtette ki az AI-cég. Az alkalmazások átírása során a Claude Code képes felmérni, hogy mely komponensek mozgatása biztonságos, és melyek az érzékenyebb elemek, automatizálhatóvá válik a hibák és kockázatok feltárása, és a részlegeges migrációk előkészítése modern nyelvekre. Így lehetségessé válik, hogy az AI-alapú eszköz lefaragja a munkaerőforrás-igényt és a szükséges időt, és olcsóbbá tegye a modernizációs projekteket.
Nandan Nilekani, az Infosys elnöke szerint az AI-alapú eszközök térnyerésével a legacy alkalmazások átírásának költségei megfizethetővé válhattak, ami egy szélesebb trendet indíthat el az iparágban. A hagyományos kódok modernizációja évekig húzódhat, mivel a megértés akár több ideig tart, mint az átírás. A modernizációs projektek hagyományosan rendkívül költségesek és időigényesek, mivel a régi kód megértése és ennek megfelelően a migrálása szakértői tudást igényel - ez az a piac, aholaz IBM hosszú ideje jelentős bevételt realizál hardver-, szoftver- és tanácsadási szolgáltatásokból.
Az IBM három éve maga is ajánlotta az AI-t a COBOL-ról Java nyelvre való átálláshoz, ekkor tette elérhetővé a „watsonx Code Assistant for Z” nevű eszközét. A cég régóta értékesít olyan nagyszámítógépes rendszereket, melyek jelentős része még mindig COBOLT használ, és a mainframe-ek továbbra is alacsony üzemeltetési költségeket kínálnak bizonyos munkaterhelések esetében.