Harcol az OpenAI a ChatGPT-s csevegések törléséért
A ChatGPT fejlesztője megtámadta a New York Times-szal vívott szerzői jogi per keretén belül hozott szövetségi bírói végzést, amely a felhasználói adatok megőrzésére vonatkozik.
Még 2023-ban indult a precedens értékű per, amit a világ egyik legnagyobb lapjának számító New York Times indított a Microsoft és az OpenAI ellen azzal a váddal, hogy a techcégek a szerzői jogokat sértettek, amikor a kiadó tulajdonába tartozó újságcikkeket a nagy nyelvi modellek betanítására használták fel. A manhattani szövetségi körzeti bíróságnak benyújtott dokumentumok szerint az OpenAI cikkek millióit használhatta fel jogtalanul a ChatGPT és a Microsoft Copilot szolgáltatások alatt dolgozó modellek betanítására a lap hozzájárulása nélkül, így The Times arra szólította fel a startupot, hogy távolítsa el a jogsértő anyagokból származó képzési adatokat, emellett nem számszerűsített kártérítésre fejezte ki igényét a „több milliárd dolláros” kárért.
A múlt hónapban odáig jutott az ügy, hogy a bíróság május 13-án elrendelte az OpenAI számára az összes kimeneti naplóadat megőrzését és szegregálását a Times kérésére a bírósági határozat meghozásáig, beleértve a fogyasztói ChatGPT-ben törölt csevegésekre, és az üzleti ügyfeleknek kínált API-ján keresztül naplózott, potenciálisan érzékeny információkat tartalmazó logokat is, melyeket egyébként a cég törölne. Ez több millió felhasználó beszélgetéseit jelenti, akiknek egyébként semmi közük az OpenAI és a Times közötti szerzői jogi vitához.
A techcég azonban Sidney Stein amerikai kerületi bírót június harmadikán a végzés hatályon kívül helyezésére kérte, méghozzá a felhasználók adatvédelmére hivatkozva. A végzés emellett ütközik az OpenAI felhasználók felé biztosított adatvédelmi kötelezettségeivel, és ellentmond a ChatGPT szabályzatában foglalt kitétellel is, miszerint a chateket 30 napon belüli véglegesen törli a szolgáltatás.
Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.
A jogi eljárás megindítását egy hosszú hónapokig tartó egyeztetési folyamat előzte meg, ám a felek végül nem jutottak megállapodásra az alapvető kérdésekben. A korai szakasz ráadásul a tervezettnél hosszabbra nyúlt, mivel az OpenAI mérnökei törölhették azokat a bizonyítékokat, amelyeknek a felkutatása és összeállítása eddig több hetet vett igénybe - a Times emögött szándékosságot sejt, míg a startup védekezése szerint nem ebből az okból kifolyólag törölt adatokat. Főleg ennek következménye, hogy a kiadó kérte az adatok megőrzését az ügy lezárulásáig, mivel másképp az OpenAI továbbra is szándékosan törölhetné a felperesek állítását alátámasztó bizonyítékokat. Az OpenAI szerint a kérés technikai megvalósítása és a megfeleltetés is aránytalan anyagi terheket jelent számára.
A per egy másik fontos problémája, hogy a Times szerint az internetezők a fizetőfal mögé rakott prémium cikkek elérését is meg tudják valósítani a szolgáltatáson keresztül. A Times állítása szerint az OpenAI eszközei szinte szó szerinti kimeneteket tud generálni a cikkekből, és az AI által készített összefoglalókon keresztül is megkerülhető a fizetőfal.
A per kimenetele a későbbiekben precedens értékű lehet, hiszen meghatározhatja a többi kiadó és a sajtótermék, valamint a nagy nyelvi modellek fejlesztőinek viszonyát. A mesterséges intelligencia modellek betanítási folyamatával kapcsolatos legfőbb tartalomgyártói aggály, hogy az üzemeltetők engedély nélkül etetik meg az AI-t a jogvédett anyagokkal.
A The Times már több mint egymillió dollárt költött az OpenAI elleni küzdelemre a bíróságon, amit kevés kiadó tud magának megengedni. Közben a ChatGPT-fejlesztő már számos megállapodást kötött olyan nagy kiadókkal, mint az Axel Springer, a Conde Nast és a The Verge anyavállalata, a Vox Media, ami azt sugallja, hogy sok kiadó szívesebben dönt a partnerség, mint a jogi csatározás mellett.