Mégis maradna nonprofit kontroll alatt az OpenAI
Az éles kritikák után a ChatGPT-fejlesztő módosított eredeti elképzelésén a működési struktúrájával kapcsolatban, és továbbra is nonprofit felügyelet alatt folytatná tevékenységét.
Az utóbbi hónapokban egyre erősebb kritikák érték az OpenAI szervezeti struktúráját, ami komoly vita tárgyává azután vált, miután a cég aktívan dolgozni kezdett azon, hogy alaptevékenységét profitorientált haszontársaságként végezze a jövőben. Az eredeti terv szerint az új rendszerben a céget a továbbiakban nem a nonprofit igazgatótanács irányította volna, és bár nonprofit szervezeti része továbbra is működött volna, de kisebbségi részesedéssel a profitorientált társaságban.
Hétfőn a ChatGPT-fejlesztő váratlanul bejelentette, hogy továbbra is az alapító, nonprofit működő igazgatótanács irányítása alatt maradna, és a kritikusok nyomása miatt eláll attól a tervétől, hogy profitorientált vállalatként leválassza kereskedelmi tevékenységét. Sam Altman hétfői blogbejegyzése szerint a civil vezetők, tudósok, valamint a kaliforniai és delaware-i főügyészségekkel való megbeszéléseik után jutottak erre a döntésre.
A főbb irányvonal jelenleg, hogy a nonprofit ágnak megmarad a döntő beleszólási joga. A nonprofit szervezet leányvállalata korlátolt felelősségűből (LLC) közhasznú társasággá változik (PBC), ami garantálja, hogy a tulajdonosi érdekek mellett a kitűzött célokkal összeegyeztethető döntések szülessenek. Ezzel megváltozik a társaság tőkeszerkezete, és az alkalmazottak, a befektetők és a non-profit szervezet részvényei lesznek a PBC-ben, amit így a többségi tulajdonos nonprofit szervezet saját részvénycsomagján keresztül tud közvetlenül felügyelni.
USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.
A 2015-ben nonprofit szervezetként indult vállalkozás 2019 óta egyedi hibrid struktúrában működik, az úgynevezett „capped-profit” modellben, így a cég két részből áll: az OpenAI LP profitorientált vállalatból és a non-profit anyavállalatból. Ez a felépítés lehetővé teszi számára, hogy dollármilliárdokat gyűjtsön külső finanszírozás révén, és rendelkezzen a technológiai startupok bizonyos jellemzőivel, például hogy tőkét osszon szét az alkalmazottak számára.
Az OpenAI korábban bejelentett struktúraváltása után már jobban hasonlítana fő riválisa, az Anthropic és az Elon Musk-féle xAI felépítéséhez, amelyek haszontársaságként vannak bejegyezve, egy olyan for-profit formában, amelynek célja a hivatalos kommunikáció szerint a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság előmozdítása a nyereségszerzés mellett. Éppen emiatt több iparági szereplő is támadásba lendült, miután a startup nyilvánosságra hozta tervét.
A kaliforniai szövetségi bíróság március elutasította Elon Musk ügyvédei által kérvényezett előzetes végzést, mellyel az üzletember képviselői azt a folyamatot szerették volna megakadályozni, hogy az AI-startup profitorientált társasággá válhasson. Ez a kérelem a felek közti jogi viszály eszkalációját jelentette, amely akkor kezdődött, amikor Musk 2024 márciusában beperelte az OpenAI-t szerződésszegés miatt. Musk képviselői a beadványban azt írták, hogy versenyellenes viselkedésnek találják, hogy az OpenAI és a Microsoft állítólag arra szólította fel a befektetőket, hogy ne finanszírozzák a közös versenytársakat, melynek eredményeként „legalább egy nagy korábbi befektető” zárkózott el a Musk által birtokolt xAI finanszírozásától.
A Meta decemberben szintén azt kérte a kaliforniai főügyész Rob Bontától, hogy akadályozza meg az OpenAI profitorientált társasággá alakulását. A közösségi óriás szerint az AI-startup által tervezett szervezeti átalakulás megvalósulása veszélyes precedenst teremtene, mivel megnyitná az utat azelőtt, hogy a későbbiekben még több startup használhassa ki a nonprofit státusz előnyeit, míg el nem kezd nyereségessé válni. A gyakorlatban a non-profitok befektetői ugyanazzal a profittal számolhatnának, mint a hagyományos vállalatokba befektetők, de közben élvezhetnék az adóleírások előnyeit - hívta fel rá a figyelmet a Meta. A közösségi óriás közben azzal nyomatékosította ellenérzését, hogy ha megvalósulna az AI-startup kérése, az „szeizmikus hatással" lenne a Szilícium-völgyre.