Toronycégben gondolkodik a Magyar Telekom
A Magyar Telekom is komolyan fontolóra vette, hogy a mobilhálózati infrastruktúrájának passzív elemeit, azaz jellemzően a bázisállomásokhoz tartozó tornyokat és hasonló szerkezeti elemeket külön cégbe szervezze.
Bár hosszú ideig úgy tűnt, ellenáll a trendeknek, most mégis arról adott hírt a Magyar Telekom - egyelőre egy rövid tőzsdei értesítőben -, hogy komolyan fontolgatja, hogy külön cégbe szervezze mobilhálózati infrastruktúrájának egyes elemeit. Az egyelőre feltételes módban kezelt ügyletről először a Portfolio számolt be.
A tájékoztatóban a társaság közölte, hogy megkezdte a mobil bázisállomás portfoliójának áttekintését annak érdekében, hogy elemezze ezen eszközök egy kizárólagos tulajdonú leányvállalatba történő szétválasztásának lehetséges előnyeit és kockázatait. Az áttekintéssel párhuzamosan a társaság felkészül a lehetséges szétválasztás megvalósítására.
A Magyar Telekom jelenleg nagyságrendileg 3700 mobil bázisállomást tulajdonol és/vagy üzemeltet Magyarországon, ezek képezik a jelenlegi vizsgálat tárgyát.
A mobilhálózati infrastruktúra passzív, esetenként aktív elemeinek külön cégbe szervezése viszonylag régóta létező globális iparági trend, mely Európában, azon belül Kelet-Európában is jelen van már évek óta.
Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.
A Vodafone Csoport 2019 nyarán hozta létre saját, kizárólagos tulajdonban lévő toronycégét, a Vantage Towers-t, mely 2020 novemberében Magyarországon is elindult, ám még ezt megelőzően, éppen négy évvel ezelőtt létrejött a CETIN nevű toronycég is itthon, melybe az akkor még Telenor néven működő Yettel teljes passzív és aktív infrastruktúráját apportálták. És lényegében ugyanez a folyamat zajlik most le a 4iG-nál is, mely az Antenna Hungária esetében választja ketté az infrastruktúrát és a szolgáltatást két különálló leányvállalatba.
A hasonló infrastruktúra- illetve toronycégek aztán rendszerint vagy tőzsdére kerülnek vagy célzottan értékesítik őket részben vagy egészében jellemzően pénzügyi befektetők számára.
Ezek a tranzakciók már európai szinten is óriási üzletnek számítanak, igaz, nem mindig találkozik elsőre a kereslet a kínálattal. A Deutsche Telekom 2022-ben például csak sokadszori próbálkozásra tudta eladni a német és az osztrák leányvállalatok mintegy 40 ezer tornya felett diszponáló GD Towers 51%-át, az üzlet azonban végül 17,5 milliárd eurót hozott a konyhára a német multinál.