Itthon is elindult a Vodafone toronycége
Az előzetes várakozásoknak megfelelően november 1-jén Magyarországon is elindult a Vodafone Csoport leányvállalatént működő Vantage Towers (illetve annak helyi képviselete), melybe a mobiltávközlési cég teljes passzív infrastruktúra-állományát, vagyis jellemzően a bázisállomások elhelyezésére használatos tornyokat és kiszolgáló létesítményeket kiszervezte.
A tegnapi naptól új cégbe szervezve működik immár Magyarországon is a Vodafone helyi leányvállalatának passzív mobilhálózati infrastruktúrája. A Vodafone Csoport leányvállalataként működő Vantage Towers, illetve annak magyarországi képviselete, a Vodafone Magyarország Toronyvállalat Zrt. elsősorban a cégcsoport tulajdonában lévő infrastruktúra hatékonyabb felhasználását segíti majd elő különféle bérleti konstrukciók révén, de nem titkolt cél a toronycég tőzsdére vitele sem, melyből szintén jelentős bevételt remél a brit székhelyű távközlési multi.
A Vodafone Csoport először tavaly júliusban jelentette be, hogy önálló cég(ek)be szervezi ki az európai leányvállalatoknál működő passzív bázisállomás-elemeket, vagyis jellemzően magukat az oszlopokat (tornyokat), áramellátó komponenseket és az aktív elemek elhelyezésére szolgáló szekrényeket, konténereket.
.jpg?1604310939117)
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A cégcsoport tulajdonában lévő csaknem 70 ezer torony túlnyomó része az angol, spanyol, olasz és a német leányvállalatok hálózatát alkotja, a fennmaradó rész a kisebb európai érdekeltségeknél üzemel (leszámítva a holland VodafoneZiggo-t, melyre nem terjed ki a kiszervezés) - hazánkban a Vantage Towers mintegy 2000 bázisállomás működtetéséért és üzemeltetéséért fog felelni.
A Vodafone hazai toronycégének elnök-vezérigazgatója Budai J. Gergő, a Vodafone Magyarország korábbi vezérigazgató-helyettese lett, aki mai Facebook-posztjában írt a cég távlati terveiről:
A Vantage Towers számára kiemelt prioritás lesz Magyarország digitalizációjának felgyorsítása, magas színvonalú infokommunikációs hálózatok létrehozásával, fenntartásával, megosztási konstrukciók elterjedésének támogatásával (hogy más infokommunikációs vállalatok, és más iparágak vállalatai is igénybe tudják venni passzív hálózati elemeinket) környezetbe illő megoldások alkalmazásával, környezetbarát, zöldenergia hasznosításával.
A magyar mobiltávközlési piacon a passzív (és bizonyos esetekben aktív) infrastruktúra megosztás nem teljesen új keletű megoldás, az egyik ilyen, legnagyobb horderejű hálózatmegosztási projektből, a Telenor és a Telekom közt kötött LTE800-as rádiós infrastruktúra-megosztási megállapodásból éppen a Vodafone maradt ki - ettől függetlenül bevett szokás, hogy a szolgáltatók kölcsönösségi alapon engedélyezik egymásnak a passzív infrastruktúra-elemek használatát.
A Telenor Magyarország cseh tulajdonosa, a PPF csoport a Vodafone-t megelőzve lépett piacra saját infrastruktúra-cégével, a CETIN-nel hazánkban, mely a passzív hálózati elemeken túlmenően a mobilhálózatok aktív infrastruktúra-elemeit is bérbe adja. A CETIN hazai vonatkozású érdekessége, hogy az infrastruktúra-cégben éppúgy 25%-os tulajdonrésszel képviselteti magát a magyar állam, mint a Telenor Magyarországban.