Megszavazta az EP a digitális szolgáltatások reformját

Az online hirdetési piac működésére, a felhasználók adatainak kezelésére és úgy általában a digitális szolgáltatások átláthatóságára egyaránt jelentős hatást gyakorolhat majd az Európai Bizottság által előterjesztett, az uniós digitális tér reformját hozó törvénycsomag második eleme, a Digital Services Act (DSA), melyet múlt csütörtökön elsöprő többséggel megszavazott az Európai Parlament.

A hosszú évek előkészítő munkájával összeálló törvény ezzel a ratifikálás újabb fázisába érkezett, nem sokkal azután, hogy az Európai Parlament a testvér-jogszabálynak, a Digital Markets Act-nek is zöld jelzést adott.  

A DSA megalkotásának alapját az adta, hogy a Bizottság szerint a digitális szolgáltatások helyzete ma jelentősen eltér a 20 évvel ezelőtti helyzettől, amikor az e-kereskedelemről szóló irányelv elfogadásra került. Így egyes online platformok jelentős előnyöket teremtettek a fogyasztók és az innováció számára, megkönnyítették a határokon átnyúló kereskedelmet az Unión belül és kívül, valamint új lehetőségeket nyitottak meg számos európai vállalkozás és kereskedő előtt.

USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.

A Bizottság ugyanakkor úgy látja, néhány, különösen nagy piaci szereplő az információmegosztás és az online kereskedelem kvázi nyilvános színterévé vált, ezzel pedig együtt járnak bizonyos kockázatok is többek közt a felhasználói jogok és az információáramlás kapcsán, ezért a területet szükségessé vált újra szabályozni.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály értelmében uniós szintű, kötelező érvényű kötelezettségek vonatkoznak majd minden olyan digitális szolgáltatásra, amelyek árukat, szolgáltatásokat vagy tartalmakat közvetítenek a fogyasztóknak, ideértve a jogellenes tartalmak gyorsabb eltávolítását célzó új eljárásokat, valamint a felhasználók alapvető jogainak átfogó védelmét az interneten.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály konkrétan egy sor új, harmonizált, uniós szintű kötelezettséget vezet be a digitális szolgáltatásokra vonatkozóan, úgy mint:

• az illegális áruk, szolgáltatások vagy online tartalmak eltávolítására vonatkozó szabályok;
• biztosítékok azon felhasználók számára, akiknek a tartalmát a platformok tévedésből törölték;
• új kötelezettségek a nagyon nagy platformok számára, hogy kockázatalapú intézkedéseket hozzanak a rendszereikkel való visszaélések megelőzése érdekében;
• széles körű átláthatósági intézkedések, beleértve az online hirdetéseket és a felhasználóknak tartalmakat ajánló algoritmusokat;
• új hatáskörök a platformok működésének ellenőrzésére, többek között a kutatók kulcsfontosságú platformadatokhoz való hozzáférésének megkönnyítése révén;
• az üzleti felhasználók online piacokon való nyomonkövethetőségére vonatkozó új szabályok az illegális áruk vagy szolgáltatások értékesítőinek felkutatása érdekében;
• innovatív együttműködési folyamat a hatóságok között a hatékony végrehajtás biztosítása érdekében az egységes piacon.

A Bizottság meghatározta továbbá, hogy azok a platformok, amelyek 45 millió felhasználót elérve az Unió lakosságának több mint 10 %-ához eljutnak, rendszerszintűnek minősülnek, és nemcsak a saját kockázataik ellenőrzésére vonatkozó konkrét kötelezettségek hatálya alá tartoznak, hanem egy új felügyeleti struktúra hatálya alá is. Ez az új elszámoltathatósági keretrendszer a digitális szolgáltatások nemzeti koordinátorainak testületéből fog állni, és különleges hatáskört fog biztosítani a Bizottság számára a nagyon nagy platformok felügyeletében, beleértve a nagyon nagy platformok közvetlen szankcionálásának lehetőségét is.

A DSA-val kapcsolatos egyeztetések a múlt heti EP-szavazással még nem értek véget, a törvényjavaslatok január 31-én kerülhetnek a Tanács elé, a végső ratifikálási folyamat pedig a várakozások szerint valamikor még idén, a francia elnökség idején zárulhat le.