Rendet tenne Európa a felugró sütiablakoknál

Reformok jöhetnek az európai Általános Adatvédelmi Rendelet, azaz GDPR egyes pontjait illetően: az Európai Bizottság szerdán fogadta el a törvény tervezett módosításait, melynek célja könnyíteni a megfelelést a vállalatok számára a megtakarítások ösztönzése mellett. Az új digitális csomagnak köszönhetően az európai vállalkozások kevesebb időt fordíthatnak az adminisztratív munkára és a megfelelésre, így több marad az innovációra és a növekedésre – írja a bizottság közleménye.

Az általános adatvédelmi rendelet célzott módosításainak egyik gyakorlati következménye lehet a felugró sütikezelési ablakok ritkulása. Az internetezők a jövőben kevesebbet láthatnak ezekből, mivel a kockázatmentesként besorolt, tehát a felhasználók privátszférájára veszélytelen cookie-k tárolásához nem lenne kötelező hozzájárulást kérni. A javaslat azt is előírja a böngészőgyártók számára, hogy tegyenek elérhetővé olyan mechanizmust szoftvereikben, mely egyszerűbbé teszi a felhasználóknak az adatvédelmi preferenciáikhoz fűződő beállítások megadását a weboldalak felé. Ennek eredményeként az internetezők egy kattintással jelezhetnék hozzájárulásukat, vagy menthetik cookie-beállításaikat a böngészők és az operációs rendszer központi beállításain keresztül.

Az AI dörömböl, de a DevOps csak résnyire nyit ajtót Az AI nem csak a szoftverfejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika egyes részterületeire.

Európa 2009-ben vizsgálta felül a sütikre vonatkozó szabályozásokat, és arra kezdte el kötelezni a weboldalak tulajdonosait, hogy a kérjék a felhasználók kifejezett hozzájárulását a sütik használatához, kivéve abban az esetben, ha „feltétlenül szükséges” cookie-król van szó. Utóbbi esetben nem szükséges külön beleegyezés a felhasználótól, mert a weboldal rendeltetésszerű működéséhez elengedhetetlenek: például megjegyzik a kosár tartalmát, vagy felismerik, ha egy felhasználó már bejelentkezett, és ezek nélkül adott weboldal nem lenne használható.

Mindez azonban többek közt azt eredményezte, hogy az internetezőket gyakorlatilag kísértik és elárasztják a hozzájárulási kérelmek, ami különösen akkor terhes, ha a felugró ablakok túl tolakodóak, zavaróak, rosszabb esetben nem is adnak valódi választási lehetőséget. A felhasználók emiatt a „beleegyezési fáradtság miatt” jellemzően már ösztönösen elfogadják a sütiket anélkül, hogy valóban tisztában lennének az adatgyűjtés következményeivel.

A salátarendelet egy olyan egyablakos ügyintézési pontot is javasol, ahol a vállalatok az összes eseményjelentési kötelezettséget egyszerűen teljesíthetik. Ez pedig nem kevés: többek között a NIS 2 irányelv, a GDPR és a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály (DORA) alapján kell bejelenteniük a kiberbiztonsági eseményeket. A bizottság javasolja továbbá, hogy a magas kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó rendelkezések csak akkor lépjenek hatályba, ha már minden szükséges uniós szabvány és támogatási eszköz rendelkezésre áll. 

A digitális salátarendeletre vonatkozó jogalkotási javaslatok a következő lépcsőben az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz kerülnek további megvitatásra és elfogadásra. Az EU 27 tagállama elé terjesztett javaslat jóváhagyására minősített többség kell, a folyamat ebből kifolyólag még hónapokig elhúzódhat. A tervezetek azonban máris felháborodást váltottak ki a polgárjogi csoportok és politikusok körében, akik azzal vádolták a Bizottságot, hogy gyengíti az alapvető biztosítékokat, és meghajol a nagy tech cégek nyomása előtt, így aa jövőben vélhetően politikai és lobbitevékenység is várható.