Szerző: Koi Tamás

2023. október 24. 11:26

Hogy lesz itt így gigabites társadalom?

Ambiciózus célokat tűzött ki az Európai Unió a "Digitális Évtized 2030" stratégiájával, melynek egyik eleme, hogy az évtized végére minden európai háztartásban elérhetővé kell tenni a gigabites sávszélességet biztosító internetkapcsolatot. Az Európai Bizottság néhány hete kiadott jelentése alapján ettől még meglehetősen messze van a nemzetközösség, a valóság azonban egyszerre fest még rosszabb és árnyaltabb képet az európai "gigabites társadalom" alapjairól.

A Speedtest.net sebességmérő platformot üzemeltető Ookla számos esetben hívta fel korábban a figyelmet a marketing és a valóság között tátongó résekre a távközlésben, elsősorban annak köszönhetően, hogy ez a cég rendelkezik talán a legnagyobb, független sebességméréseket tartalmazó adatbázissal a világ távközlési hálózataira vonatkozóan, legyen szó vezetékes vagy mobil infrastruktúráról.

A cég most az Európai Unió egyik meghatározó, digitális infrastruktúrák fejlesztésére vonatkozó programjának, a Digitális Évtized 2030-nak az aktuális helyzetével kapcsolatban állított össze egy reality checket, mely ha lehet még lesújtóbb, de legalábbis sokkalta árnyaltabb képet fest az Európai Bizottság szeptember végén kiadott szakmai anyagához (korábban DESI index) képest.

A gigabit vajon mi?


Az Ookla elemzői az egyik lefontosabb momentumként azt emelik ki a vizsgálat eredményeként, hogy a reklámozott sávszélesség és az előfizetők által ténylegesen tapasztalható sávszélesség között továbbra is jelentős különbségek adódnak, melyek a szolgáltató által üzemeltetett infrastruktúra (beleértve az előfizetőknek biztosított modemeket, digitális elosztókat) és az előfizetői végberendezések korlátaiból egyaránt adódhatnak.

ookla_1gbps_broadband_proportion_europe_1023
forrás: ookla

Színfalak mögött: így épül egy szoftverfejlesztő iroda

Betekintést nyújtunk olyan folyamatokba, melyek sokszor teljesen láthatatlanok a munkavállalók számára.

Színfalak mögött: így épül egy szoftverfejlesztő iroda Betekintést nyújtunk olyan folyamatokba, melyek sokszor teljesen láthatatlanok a munkavállalók számára.

A gigabites vezetékes szolgáltatások hozzáférhetőségében és a tényleges előfizetőszámban a DESI és az Ookla számai szerint Magyarország egyébként jól áll, itthon legalábbis a háztartások csaknem 30%-a fizet elő legalább gigabites letöltést biztosító internetcsomagra valamelyik szolgáltatónál - ám a mérések során a tényleges gigabites letöltést ténylegesen csupán a kliensek 0,54%-a érte el.

A kutatás szerint ennek elsődleges oka, hogy a kliensek jellemzően WiFi-n keresztül érik el az internetet a háztartásokban, ami az eszközök képességeitől és a vételi körülményektől függően jelentősen visszafoghatja a ténylegesen tapasztalható le- és feltöltési sebességet. Az Ookla szerint ezért a szolgáltatóknak az ügyfelekhez telepített, az infrastruktúra előfizetőoldali belépési pontját jelentő digitális elosztók képességein is javítaniuk kell, illetve a vezeték nélküli hálózatok optimalizálására is hangsúlyt kell fektetniük.

Hazánkban a gigabites letöltési sávszélességet biztosító szolgáltatók, így a Magyar Telekom, a Digi és a Vodafone Magyarország egyaránt kínál már WiFi6-képes digitális elosztókat ügyfelei számára, melyek elméletileg képesek a megfelelő kliensekkel "kihajtani" a gigabites eléréseket, illetve a Telekom és a Vodafone kínálatában is megtalálhatók már olyan mesh rendszerek, melyek nagyobb területre is képesek kiterjeszteni a gyors WiFi-elérést.

Visszafelé csak csordogál az adat


Bár a Digitális Évtized 2030 stratégia elsősorban a letöltési sávszélesség növelésére fókuszál, az Ookla megvizsgálta azt is, hogy a hálózatok visszirányú kapacitása hogyan alakul, tekintve, hogy egyre több az olyan, felhasználók nagy száma által igénybe vett szolgáltatás (elsősorban a különböző felhős platformok), melyek nagy forgalmat bonyolítanak az előfizetői végponttól a hálózat felé.

ookla_fiber_performance_europe_1023
forrás: ookla

Itt a legnagyobb különbséget a medián le- és feltöltési sávszélességek között éppen a magyar Speedtest.net -felhasználók mérték. Hazánk a vizsgált országok körében a medián letöltési sávszélességet tekintve 140,82 Mbps-sel az ötödik leggyorsabb a sorban, míg a feltöltés esetében éppen fordítva, az ötödik leglassabb (36,73 Mbps átlaggal).

Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a hazai vezetékes infrastruktúrában a mai napig jelentős a rézalapú elérések száma, a kábelnetes hálózatoknál (HFC) pedig ugyan a legtöbb körzetben már megtörténtek a gigabites fejlesztések (EURODOCSIS 3.1 bevezetése), de a visszirányt kevés kivételtől eltekintve ezek a fejlesztések nem érintették, így ezeknél az eléréseknél óriási az aszimmetria a tényleges le- és feltöltési sávszélesség között.

Az Ookla emellett az Omdia statisztikái alapján felhívja a figyelmet arra is, hogy nem elég a településig/utcáig/ajtóig elvinni a szupergyors infrastruktúrát biztosító optikai elérést, azt el is kell tudni adni a fogyasztóknak. Hazánkban ez a folyamat érezhető kihívásokkal küzd a műszaki fejlesztésekhez képest, hiszen 2022-ben az FTTP (Fiber to the Premises) technológiával elért háztartások csupán 38%-a köttette be a szupergyors internetelérést, a fennmaradó hányad vagy maradt a régebbi hálózati technológiánál vagy egyáltalán nem vett igénybe vezetékes internetszolgáltatást.

A kraftie a HWSW IT-karrierrel foglalkozó, immár sok tízezer IT szakembert mozgató meetup- és podcast-sorozata. Mostantól pedig már egy hírlevél is! Iratkozz fel Te is, ha szeretnél heti egyszer egy rövid, de értékes karrierfókuszú tartalmat kapni.

a címlapról