Az Európai Bizottság első, digitális évtized helyzetéről szóló  tegnap kiadott jelentése átfogó képet ad arról, hogy milyen eredmények születtek a digitális átállás megvalósítása terén, és mennyire sikerült elősegíteni, hogy az Unió digitális szempontból szuverénebbé, reziliensebbé és versenyképesebbé váljon, illetve a nemzetközösség és egyenként a tagállamok hol tartanak a szakpolitika 2030-as célkitűzéseinek megvalósításában.

A jelentés rendkívül diplomatikusan kollektív fellépésre szólítja fel a tagállamokat, tekintve, hogy különböző területek vizsgálata során komoly aggály merült fel azzal kapcsolatban, hogy az Unió évtized végére kitűzött céljait elérjék a tagállamok, ezáltal pedig tovább csökkenhet a térség versenyképessége más régiókkal, így elsősorban az Egyesült Államokkal és Ázsiával szemben.

A jó hír: infrastruktúrában jól állunk

A jelenlegi 2030-as célkitűzés értelmében a legalább gigabites szélessávú lefedettségnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, és minden lakott területen biztosítani kell az 5G teljesítményű hálózatokat.

A jelentés megállapítja, hogy jelenleg a száloptikás hálózatok, amelyek kritikus fontosságúak a gigabites hálózati összekapcsoltság biztosítása szempontjából, a háztartásoknak csupán 56%-át érik el, míg 5G lefedettséggel a lakosság 81%-a – a vidéki területeken pedig mindössze 51%-a – rendelkezik.

Az önálló 5G hálózatok kiépítése azonban lemaradásban van, és az 5G minősége még mindig elmarad a végfelhasználók elvárásaitól és az iparági igényektől - állapítja meg a jelentés. Aggasztó emellett, hogy a vidéki háztartások 55%-ában még mindig nem elérhető a fejlett hálózatok valamelyike, 9%-uk pedig egyáltalán nem rendelkezik helyhez kötött hálózattal.

A Bizottság szerint annak érdekében, hogy a fenti célok időben megvalósuljanak, további 200 milliárd euró értékű beruházásra van szükség.

A Bizottság Magyarországról kiadott értékelése kiemeli, hogy a szélessávú hálózatok elérése hazánkban továbbra is meghaladja az EU-s átlagot, az 5G-s infrastruktúra lefedettségének bővítése pedig jó ütemben halad, bár a mutató egyelőre továbbra sem közelíti meg az uniós átlagértéket. A jelentés szerint 2022-ben az 5G-s hálózatok lakossági elérése megközelítette az 58%-ot, ami egy év alatt 40 százalékpontnyi növekedést jelent, de a 81%-os uniós átlagtól még így is messze van Magyarország.

Fordított a helyzet az úgynevezett nagykapacitású vezetékes szélessávú hálózatok (VHCN) esetében, itt ugyanis az elérés a 2021-es 72%-ról 80%-ra nőtt, 8 százalékponttal túllépve az uniós átlagot.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A Bizottság a Magyarország felé megfogalmazott, infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó ajánlásában elsősorban az 5G-s kiépítések további ösztönzését írja le. Részben e cél megvalósítására született megállapodás a magyar kormány és a Magyar Telekom között szeptember közepén, melyben a piacvezető mobilszolgáltató 2026-ra 99%-os lakosságszám-arányos kültéri lefedettséget, emellett  további 1 millió háztartást lefedő gigabitképes sávszélességet biztosító vezetékes hálózat kiépítését vállalta.

A rossz hír: kompetenciákban csapnivalók vagyunk

A digitális szakpolitikai program három célt tűz ki a vállalkozások digitalizációjának előmozdítására:

• az uniós vállalkozások legalább 75%-ának felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és/vagy mesterséges intelligenciát (MI) kell alkalmaznia tevékenységeihez;
• a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint 90%-ának el kell érnie legalább egy alapszintű digitális intenzitást (ez a fogalom a különböző digitális technológiák vállalati szintű használatát mutatja);
• az unikornisok (azaz a több mint 1 milliárd EUR értékű vállalatok) számát meg kell kétszerezni.

További beruházások és ösztönzők nélkül az előre jelzett alapforgatókönyv szerint 2030-ra a számítási felhőt a vállalkozásoknak csupán 66%-a, a nagy adathalmazokra épülő technológiákat 34%-a, a mesterséges intelligenciát pedig 20%-a fogja használni. Emellett – a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján – az uniós kkv-knak csupán 69%-a éri el a digitális intenzitás alapvető szintjét, és a tagállamok között egyenetlen és elégtelen előrehaladás tapasztalható. 

Hazánk e téren jelentős elmaradásokkal küzd, így a hazai kis- és középvállalkozásoknak csupán 52%-a rendelkezik alapszintű digitális képességekkel, 21%-uk használ csak felhőszolgáltatásokat, az MI és big adata szolgáltatások elterjedtsége pedig fele az uniós átlagnak.

A digitális évtized szakpolitikai program célkitűzései között szerepel emellett a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100 %-os online hozzáférhetősége, és adott esetben a közigazgatási szervekkel való online kapcsolattartás lehetősége az uniós polgárok és vállalkozások számára; az uniós polgárok 100%-a számára online hozzáférés elektronikus egészségügyi adataikhoz, valamint az uniós polgárok 100 %-a számára hozzáférés a biztonságos elektronikus azonosításra (eID) szolgáló eszközhöz.

Magyarországon a jelentés szerint a lakosság 68, a vállalatok 76 százaléka vesz igénybe digitális közszolgáltatásokat - mindkét érték uniós átlag alatti.

Az EU továbbá elkötelezett amellett, hogy a 16–74 év közöttiek legalább 80 %-ának körében növelje az alapvető digitális készségek elsajátítását, és 2030-ra legalább 20 millió IKT-szakemberrel rendelkezzen.

A jelentés azonban azt mutatja, hogy 2030-ra a jelenlegi feltételek mellett a lakosságnak csak 59%-a fog legalább alapvető digitális készségekkel rendelkezni, és az IKT-szakemberek száma valószínűleg nem fogja meghaladni a 12 milliót. Ezt ellensúlyozandó a tagállamoknak prioritásként kell kezelniük a magas színvonalú oktatásba és készségekbe történő beruházásokat, és a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok, illetve a matematika területén fiatal kortól kezdve elő kell mozdítaniuk a nők részvételét.

Hazánkban az érintett lakosság mintegy fele gyakorlatilag digitálisan analfabéta a jelentés alapján, az infokommunikációs szakmában dolgozók száma pedig csak kis mértékben emelkedett, arányuk a teljes munkavállalói körben csupán 4,1%. A női munkavállalók aránya a szegmensben Magyarországon az egyik legkisebb, az Európai Bizottság jelentése szerint mindössze 13,6%.