A hirdetésmentes Facebookot is elhozhatja az uniós nyomás

Az ügyhöz közelálló források szerint a Meta fontolja, hogy előfizetős, hirdetésmentes hozzáféréseket tegyen elérhetővé közösségimédia-szolgáltatásai kínálatában, amelyek jelenleg bár ingyen használhatók, de jelentős kiterjedtségű adatot gyűjtenek a felhasználókról a reklámok célzott megjelenítéséhez. Az új szolgáltatások - köztük egy fizetős Instagram és egy fizetős Facebook, akár fizetős Threads - viszont csak az európai piacra találhatnak utat, lévén a vállalat nem jókedvéből, hanem szabályozói nyomásra mérlegeli a lehetőséget az új uniós adatvédelmi törvényeknek való egyszerűbb megfelelés kapcsán.

A Meta egyelőre nem kommentálta a hírt hivatalosan, és azt sem tudni, mikor lehet számítani az új szolgáltatások bevezetésére. Kérdőjeles az is, hogy a szolgáltatás mennyibe kerülhet, amennyiben valóban elrajtol. Természetesen a jelenleg is elérhető, ingyenes használat sem szűnne meg.

Hosszú ideje folyik már a harc a közösségi óriás és az európai szabályozó hatóságok közt a hirdetéskövető szolgáltatások, illetve az adatok kezelése miatt felmerülő jogsértések kapcsán. Az ír adatvédelmi bizottság nemrég 1,3 milliárd dolláros bírságot dobott Zuckerbergéknek, amiért az európai felhasználók  adatait az Egyesült Államokba továbbította, ezzel megsértve az uniós általános adatvédelmi rendeletet (GDPR). Az Egyesült Államok és az EU júliusban írt alá egy adattovábbítási megállapodást, ami némileg enyhíti a közösségi média platformokra vonatkozó korlátozásokat, egyszerűbbé téve a helyzetet.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Más téren is úgy tűnik, hogy az uniós törvények gyümölcsöt hoznak, nemrég került pont a személyre szabott hirdetések megjelenítése körül kialakult uniós vita végére. Öt év jogi csatározás után a Meta végül beleegyezett abba, hogy egyértelmű hozzájárulást kérjen az Instagram és Facebook szolgáltatások európai felhasználóitól, mielőtt személyre szabott hirdetésekkel célozná meg őket. Az ír adatvédelmi hatóság januárban vágott bírságot a céghez jogsértések miatt, melynek eredményeként a cég módosította a személyes adatok felhasználásának jogalapját a Facebookon és Instagramon zajló reklámozáshoz az Európai Unió területén.

Az unió legfelsőbb bírósági szerve, az Európai Unió Bírósága (EUB) júliusban ennél is messzebb menve úgy határozott,  hogy a Metának korlátoznia kell személyre szabott hirdetései elérését a régióban, és a Facebook közösségi platformon a felhasználók egyértelmű hozzájárulását kell kérnie ahhoz, hogy reklámokat jelenítsen meg számukra a felület. A határozatban a bíróság kimondja, hogy az oldal üzemeltetőjének bizonyítania kell, hogy az emberek önként adtak engedélyt az adatgyűjtésre.

Nick Clegg, a cég globális ügyeiért felelős elnöke augusztus végén jelentette be, hogy az európai Facebook- és Instagram-felhasználók még több opciót kapnak a Meta tartalomajánló algoritmusainak kikapcsolásához. Utóbbi platformon a Reels és a Stories formátumok mellett a keresésekhez is beállíthatják, hogy a listázott tartalmakat időrendben mutassa a platform, és ne a Meta algoritmusai által előre rangsorolt posztok kerüljenek kiemelésre a szemük elé, ami többek közt a felhasználó korábbi interakciói és érdeklődési köre alapján válogat. Ezt szintén az uniós digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek (DSA) való megfelelés érdekében vezette be a cég, ami a nagy online platformokat arra kötelezi, hogy biztosítsanak leiratkozási lehetőséget a személyre szabott ajánlásokról.

A Meta vadonatúj közösségi platformja, a Threads indulása után napokon belül átlépte a százmilliós álomhatárt annak ellenére, hogy az Európai Unió tagállamaiban nem érhető el. A Threads a "jövőbeni bizonytalan szabályozói környezet" miatt nem indult el az európai nemzetközösségben, és jóllehet a cég soha nem nevezte meg, egyöntetű vélemények szerint az Európai Unióban tavaly november óta kötelezően alkalmazandó, digitális piacok működéséről szóló jogszabály, azaz a Digital Markets Act (DMA) tehetett keresztbe az európai rajtnak.

A DMA egyik alapvető fundamentuma, hogy a múltban tapasztalható hosszadalmas vizsgálatoknak elébe menve megakadályozza, hogy a bevételük és felhasználói bázisuk alapján kapuőrökként definiált cégek visszaéljenek az erőfölényükkel, vagyis az uniós versenyjogban minősített, a nagy technológiai multikra a múltban különösen jellemző esetet kimerítsék. Emellett az európai jogszabályi környezetben aggályos lehet a Meta azon gyakorlata is, hogy a Threads-fiókok használata szorosan összekapcsolódik az Instagram-fiókokkal.

A Threads európai rajtjának elhalasztása az uniós szabályozás kapcsán máris két olvasatban jelenik meg internet-szerte. A szkeptikusok szerint a DMA-hoz hasonló jogszabályok indokolatlanul hátráltatják az innovációt a régióban, illetve lassítják a fejlődést, míg a mellette érvelők szerint az, hogy az app nem érhető el az EU-ban csak azt mutatja, hogy az új jogszabályi környezet működik és hatékonyan védi az uniós állampolgárokat.

Az uniós rajt elhalasztásának mindenesetre annyi kézzelfogható előnye mindenképpen lesz az európaiak számára, hogy a helyi felhasználók alighanem már egy funkcióiban és működésében kiforrottabb Threads-t kezdhetnek el használni, mely egyben magasabb szintű adatvédelmet és a piac szempontjából fair(ebb) működést garantál - hogy pontosan mikortól, azt egyelőre azonban még megtippelni sem kívánja a Meta.