Saját appboltról álmodozik a Microsoft
Kifejezetten mobiljátékok értékesítésére indítana saját piacteret a redmondi óriás, ami közvetlenül versenybe hozná a Google-lel és az Apple-lel. Ehhez természetesen az Activison Blizzard húzócímeit állítaná csatasorba.
Nagy erőkkel próbál teret nyerni a Microsoft a mobiljátékok piacán, ami nem csak abban nyilvánulna meg, hogy rekord értékű, 68,7 milliárd dolláros felvásárlási tranzakció keretén belül bekebelezné magának a világ ötödik legnagyobb játékkiadójának számító Activision Blizzardot. Először a The Verge szúrta ki a Microsoft által brit versenyfelügyelet (CMA) felé benyújtott, a felvásárlással kapcsolatos dokumentumokban, hogy a cég jövőbeli tervei közt szerepel egy mobiljátékos piactér létrehozása is, ami többek közt a nagy játékkiadó könyvtárából származó játékokat kínálná.
A szoftvercég amellett érvel ugyanis, hogy a felvásárlás elősegítené egy következő generációs játékbolt indítását többféle eszközön, köztük mobilokon, vélhetően olyan címekkel, mint a sikeres Call of Duty: Mobile, vagy a Diablo: Immortal. Az Activision Blizzard kivásárlása pedig magával hozná a Candy Crush Saga fejlesztője, a King kivásárlását is. A beadványok említik, hogy a Candy Crush azon három széria egyike, amely a Blizzard nettó bevételének több mint háromnegyedét adja, a Call of Duty és a World of Warcraft mellett. Ilyen erős címeket állítani a kínálat közepébe jelentős löketet adhatna a Microsoft alternatívájának.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az egyesüléssel a Microsoft állítása szerint új terjesztési lehetőségek kínálkoznának a játékfejlesztők számára a mobilalkalmazás-áruházakon kívül, emellett több tartalommal bővülhetne az Xbox Game Pass szolgáltatás. A Blizzard címeivel való bővülés vélhetően rengeteg új potenciális előfizetőt nyerne meg. Arról nem is beszélve, hogy a Microsoft hirdetési üzletágán is lendítene egy mobiljáték-portfólió, de hozzá kell tenni, hogy az alkalmazáspiacterek csatamezején való érvényesüléshez a cégnek több kiadót kellene maga mellé állítania, a redmondiak az Epic Games képében például barátra lelhetnének az Apple-lel való csörte miatt.
Kérdéseket vet fel viszont, hogy ez miként valósulna meg a gyakorlatban, hiszen egy dedikált Xbox-játékbolt egyelőre nehezen lenne telepíthető iPhone és iPad készülékekre a zárt rendszer miatt. Míg az androidosok számára adott a lehetőség a sideloadingra bizonyos beállításokkal, addig az Apple nem ad alább az App Store használatából, többek közt biztonsági okokra hivatkozva, és míg a fejlesztői sarcok kapcsán korábban már tett engedményeket, ilyen téren úgy tűnik, hajthatatlan. A Microsoft egy ideje már küzd azzal, hogy Xbox-játékokat tegyen elérhetővé az App Store-on keresztül, a Game Pass streamingszolgáltatásnak is jobb megoldás híján böngészőn belül kell futnia.
Mivel egyelőre nincsenek érvényben olyan intézkedések, amik a platform megnyitására kényszerítenék az Apple-t, a Microsoftnak a jövőben meg kellene elégednie az androidos felhasználókkal, amíg nem lesz gyümölcse az amerikai kongresszus pár hónapja körvonalazódó törekvéseinek. Az Apple jó ideje védi magát, nemrég pedig levelet küldött az USA szenátusának, amiben arra sürgette a törvényhozókat, hogy utasítsanak vissza egy olyan trösztellenes törvényt, amely lehetővé tenné a felhasználók számára a sideloadingot az Apple platformján.
Ami mindenképpen látszik, hogy a Microsoft igyekszik kevésbé a konzolos üzletágra támaszkodni, és újabb utakat keres magának, amit jelez az is, hogy a Game Pass szolgáltatást elérhetővé tette egyes Samsung tévéken, illetve készül egy önálló streaming eszköz, amivel borsos árú játékgépek megvásárlása nélkül streamelhetnek játékokat a felhasználók.
A felvásárlási frigy útja azonban továbbra sem egyszerű: egy hete a legfrissebb fejleményekkor még ott tartott a történet, hogy a CMA az ügyben folyó második körös versenyügyi vizsgálat észrevételeit tette közzé, de a dokumentumokban ismételten annak az aggályának adott hangot, hogy a felvásárlás árt a versenynek a játékkonzolok, az előfizetéses szolgáltatások és a felhős játékok szegmensében egyaránt, amire a Microsoft lényegében azzal reagált, hogy a szervezet egy az egyben a Sony álláspontját szajkózza, illetve mindenféle kritika nélkül teret ad a Sony panaszának.
A vita leginkább a stúdió tulajdonában lévő, legnépesebb játékostáborral rendelkező Call of Duty franchise sorsa, illetve annak potenciális piactorzító hatása körül zajlik immár hónapok óta, ugyanakkor a Microsoft részéről egyre érezhetőbb feszültség mellett. A Sony szerint az akvizíciót követően csak idő kérdése lenne, és a Microsoft a CoD játékokat kivonná a PlayStation platform alól, ami amellett, hogy a platform meglévő játékosbázisa számára jelentős hátrányt jelentene, potenciális piactorzító hatást is kiválthatna.