Hiába csábítják, nem jön Európába a legnagyobb chipgyártó
Egyre halványabb a remény, hogy a világ első számú chipgyártója, a tajvani TSMC félvezetőgyárat építsen Európában belátható időn belül. Megegyezés konkrét elképzelés hiányában továbbra sincs az EU-val, és ezt követően is évekbe telne, mire felépülhetne egy korszerű üzem.
A kitartó csábítgatás ellenére egyelőre nem tervezi a világ első számú chipgyártójának számító, tajvani illetőségű TSMC, hogy gyártóüzemet telepítsen az Európai Unióba - tette világossá az ázsiai cég menedzsmentje a cég részvényesi közgyűlésén. Az EU számára a globális félvezető-ellátási lánc 2020-as megrogyása óta kiemelt ügyként kezeli a lokális félvezetőgyártás felpörgetését, különösen mivel a hiány az egyik legfontosabb európai ágazatot, az autóipart rendkívül nehéz helyzetbe sodorta.
Nem véletlen, hogy uniós politikusok hosszú ideje próbálják meggyőzni inkább kevesebb, mint több sikerrel a legnagyobb félvezetőgyártó óriásokat arról, hogy a térségben végezzenek beruházásokat. A nemzetközösség még úgy sem tudott eredményeket elérni e téren, hogy az uniós helyreállítási alapból külön forrást biztosítanának a félvezetőipari gyártási és fejlesztési folyamatokra, illetve új gyárak létesítésére.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az EU illetékes biztosa legutóbb éppen június elején tárgyalt a tajvani gazdasági miniszterrel a potenciális félvezetőipari fejlesztésekről, remélve, hogy sikerül előremozdítani a régió és a szigetország kooperációját, egyelőre azonban nem látszódnak annak jelei, hogy a TSMC komoly lehetőséget látna az uniós terjeszkedésben. A cég egy évvel ezelőtt ugyan még felvetette annak lehetőségét, hogy megvizsgálja egy németországi fab felépítését, e tervek kapcsán azonban azóta semmilyen érdemi előrelépés nem történt.
Eközben a TSMC 12 milliárd dollárt költ új amerikai gyárak felépítésére, illetve megegyezett a japán Sonyval egy közös üzem létrehozásában, ezzel Európa lemaradása az amerikai és ázsiai térséggel szemben egyre fájdalmasabbá válhat. Ha születik is megállapodás, az rövid távon semmit sem segít a régió helyzetén, egy korszerű gyártástechnológiával termelő félvezetőgyártó-üzem felépítése és a tömegtermelés beindítása ugyanis hosszú évekbe telik.
Európa most jobb híján egy amerikai partnerre, az Intelre támaszkodhat, mely márciusban jelentette be, hogy a következő években 33 milliárd dollárt ruház be a térségben a gyártási és kutatás-fejlesztési, illetve gyártástámogatási tevékenységekbe. Ebből 17 milliárd dollárba kerül majd az a két németországi gyártókomplexum, melynek építése jövőre indulhat el, a termelést pedig 2027-ban kezdhetik meg az üzemekben, 2 nm-es gyártástechnológiával.