80 milliárd eurót fektet az európai chipgyártásba az Intel
Jelentős gyártókapacitást építene fel Európában a következő egy évtizedben az Intel, jelentette be a cég első embere kedden a Müncheni Autószalonon.
Óriási beruházással igyekszik a következő évtizedben az európai autóipar növekvő félvezetőigényét kiszolgálni az Intel. A cég vezérigazgatója, Pat Gelsinger a Müncheni Autószalonon elhangzott beszédében lényegében ígéretet tett az iparágnak, hogy a következő évtizedben 80 milliárd euró értékű beruházási keret biztosításával bővíti európai gyártókapacitását. Ezzel gyakorlatilag eldőlt, hogy a tajvani székhelyű piacvezető, a TSMC helyett a bérgyártásba éppen csak belekezdő Intel lehet az Európai Unió első számú chipgyártó partnere.
A csomag részeként elsőként az Intel eddig zömében PC-s processzorokat gyártó írországi üzeme az európai autóipar számára is termelni kezd majd, emellett további két gyár is felépül majd, melyek pontos helyszínét az év végén közli a társaság. Nem hivatalos információk szerint a két üzemért három uniós tagország, Németország, Lengyelország és Franciaország verseng.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Az Intel a globális félvezetőhiány csúcsán, idén tavasszal jelentette be, hogy átfogó stratégiaváltásának részeként bérgyártással bővíti repertoárját, ami meglehetősen éles kontraszt a félvezetőket évtizedeken át csak saját maga számára előállító cég történelmében.
Gelsinger idén áprilisban már konkrétan arról beszélt, hogy az Intel hat-kilenchónapos időintervallumon belül megkezdheti a chipgyártást az autóipari szereplők számára, ezzel enyhítve az egész szektort sújtó kritikus komponenshiányt.
A cég az autóiparra a következő időszakban a félvezetőhiánytól függetlenül is mint az egyik legnagyobb felvevőpiacra tekint: Gelsinger tegnapi beszédében előrevetítette, míg 2019-ben egy autó teljes alkatrészköltségének mindössze átlagosan 4%-át tették ki a különböző vezérlő- kommunikációs- és szenzorchipek, addig 2030-ra ez az arány az ötszörösére, 20%-ra nőhet.