Szerző: Dömös Zsuzsanna

2022. május 30. 09:06

Kamu vagy valós a techcégek klímaharca?

A techszektor egyre nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelemre, de kérdés, hogy a jól hangzó ígéretek kellően hatékony cselekvésekké válnak-e. Nemrég a New Climate Institute jelentésében arról lehetett olvasni: a vállalatok nagy része félgőzzel teljesíti a saját vállalásait, főleg a Google és Amazon nem áll jól ezen a téren - bár az említett két cég ezt cáfolja. Az intézet szerint a fő probléma, hogy a cégek rendszeresen eltúlózva számolnak be saját haladásukról.

A környezetvédelmi megmozdulások fényében az utóbbi években előtérbe került a vállalatok zöld imázsa, ami egyrészt a tudatosabb vásárlói döntések miatt is vált kényes területté, másrészt egyre több szervezet sürgeti a klímaváltozás elleni közös fellépést. Ezen felül az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) is új szabályokat javasolt, amelyek előírják a cégek számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentéséről szóló kötelezettséget. Lassan minden cégnek elő kell állnia vállalásokkal, az más kérdés, hogy milyen valódi előrelépések történnek az ügyben. A SEC előírása az amerikai cégek magatartására is hatással lehet, főleg azokéra, akik eddig nem túl sok mindent tettek a működésükkel járó környezeti hatások enyhítése érdekében.

A nagy techcégek szinte csak félgőzzel teljesítenek - sugallja a New Climate Institute által készített, a legnagyobb világcégek klímavédelmi vállalásairól készített jelentés, mely szerint az önbevallásokban sokan megkérdőjelezhető adatokat vallanak be. A listán szereplő, az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának öt százalékáért felelős óriáscégek felét sem valósították meg eddig a saját maguk által kitűzött klímacéloknak, és a zöldítésben élenjáró szereplők sem teljesítenek maradéktalanul.

Popcorn + IT

Több 100 előadás felvétele a HWSW Youtube csatornáján - csatlakozz!

Popcorn + IT Több 100 előadás felvétele a HWSW Youtube csatornáján - csatlakozz!

Mint kiderült, a vállalatok által kommunikált és a valójában megvalósuló kibocsátás-csökkentés közötti különbség mértéke jelentős, többen félrevezetően számolnak be a saját eredményeikről. A listán szereplő cégek mindegyike vállalást tett a nettó nulla kibocsátásra, de legfeljebb 40 százalék lehetne elérhető, ha betartanák a kibocsátási célokhoz rendelt stratégiákat. A jelentés szerint az Amazon, a Deutsche Telekom, a Google, eddig rosszul áll teljesítések terén. A többiekhez képest jól teljesítő Apple, Sony és a Vodafone is csak mérsékelt sikerrel ültette át a gyakorlatba a kitűzött céljait az intézet szerint. Az érintett cégek többen is ellenkeztek a vádak ellen, az Amazon úgy kommentálta, hogy jó úton halad afelé, hogy 2040-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, 2025-re pedig teljesen megújuló energiákra állítja át működését.

A kulcsszó: nettó


Az elmúlt években a nagy techcégek sorra jelentették be terveiket: a Google tavaly azt ígérte, hogy az 1998-as megalapítása óta keletkezett szén-dioxid-lábnyomát nullára csökkenti, 2030-tól pedig kizárólag megújuló energiaforrásokból származó áramot használ működéséhez. A társaság már 2017 óta klímasemleges saját bevallása szerint, folyamatosan csökkenti a károsanyag-kibocsátást, miközben növeli az energiahatékonyságot.

Az Apple 2020—ban osztotta meg tízéves akciótervét, melynek fő célkitűzése, hogy 2030-ra „minden eladott Apple-eszköznek nettó nulla legyen az éghajlati hatása” és zéróra redukálja a szén-dioxid-kibocsátást. Weboldala szerint a vállalat 2015 óta 35%-kal csökkentette karbonlábnyomát, és világszerte minden létesítménye 100%-ban megújuló energiával működik. A kritikusok szerint azonban a cég egyes gyakorlatai nincsenek összhangban a klímavédelmi üzenetekkel, főleg azért kritizálják a vállalatot, mert minden évben több új készüléket dob piacra, és nem ad választ a telefonok újrahasznosításának problémájára, holott marketingjében hangsúlyozza az újrahasznosított termékek felhasználását, illetve környezetvédelmi okokra hivatkozott, amikor a telefondobozokból is elhagyta a töltőfejeket.

A Microsoft szintén 2030-ra tűzte ki a karbonsemlegességet, 2050-re pedig teljesen eltörölné karbonlábnyomát. Mindezek mellett a vállalat ígéretet tett arra, hogy a következő négy évben 1 milliárd dollárt adományoz egy klímainnovációs alapnak a szén-dioxid-csökkentési, -leválasztási és -eltávolítási technológiák globális fejlesztésének felgyorsítására.

Az Amazon szintén elkötelezte magát amellett, hogy 2040-re elérje üzleti tevékenysége során a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Hozzá kell tenni, hogy a lépés azután született meg, hogy a cég alkalmazottai tömeges tiltakozni kezdtek, és követelték az Amazontól, hogy lépjen fel a klímaváltozás ellen, mivel addig nem tett érdemi lépést a területen.

techcegek_zöld

Ezeket a kötelezettségvállalásokat a kritikusok szerint azonban inkább a status quo és a kapitalista újratermelés logikájának megőrzésének eszközeiként használják a nagy cégek. Ilyen téren sok kritika érte a Facebookot is, főleg annak kapcsán, hogy bevételszerzésre használta fel a klímatagadó tartalmakat. 2021-ben a COP26 klímakonferencia előtt jelent meg egy jelentés, mely szerint a közösségi oldal közel sem tesz eleget a klímaváltozással kapcsolatos álhírek és ellenkampányok visszaszorításáért. A Google előbb cselekedett, és tavaly jelentette be, hogy letiltja a klímatagadó tartalmak mellett megjelenő hirdetéseket és a hasonló tartalmakat feltöltő felhasználóknál kikapcsolja a monetizáció lehetőségét.

Kik a legzöldebbek?


A vállalati klímavállalásokat mérő Just Capital legújabb tanulmánya szerint a Russell 1000 indexben (tőzsdeindex, ami a Russel 3000 index legmagasabb rangú ezer részvényét követi) szereplő vállalatok egyharmada nem tesz közzé környezeti információkat, vagy hiányosan számol be a legfontosabb mutatókról. Ilyen mérőszámok például az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett a vízhasználat és az újrahasznosított hulladék, valamint a különféle klímavédelmi kötelezettségvállalások. A jelentés alapján a cégek az esetek 57 százalékában a szén-dioxid-kibocsátásról számolnak be, a legkevesebb esetben pedig a 1,5 °C-os klímaváltozási küszöbérték elleni küzdelem jelenik meg. Ráadásul a vezetők majdnem négyötöde átlag feletti minősítést ad szervezetének, ha a környezeti fenntarthatóság terén tett erőfeszítésekről van szó.

A lista megmutatja azt is, melyek a „legzöldebb” cégek: szép számmal tartalmaz IT cégeket is, az első helyezett például a VMWare szoftvercég, aminek célja, hogy 2030-ra elérje a nettó nulla kibocsátást a működés és az ellátási lánc egészében, energiafogyasztásának mintegy 80%-a jelenleg már megújulónak minősül. Jól áll a Microsoft is, amely egyike volt annak a két vállalatnak, amely tavaly is szerepelt a listán, a második helyre került. A vállalat nemcsak a szén-dioxid-negatív és hulladékmentességi céljaival jár élen az éghajlatváltozásra adott vállalati válaszok terén, hanem a közösségi szerepvállalásra is összpontosít - írja a tanulmány.

Az Apple is felkerült a listára, nemcsak az igazolt 1,5 fokos céljának köszönhetően, hanem azért is, mert figyelmet fordít a beszállítóknak a környezetvédelmi céljaiban betöltött szerepére. A Mastercard is visszatért a listára második éve, mivel további kötelezettséget vállalt a 2050-re elérendő nettó nullára, a vállalat magas pontszámot kapott a fenntartható termékek fejlesztése iránti elkötelezettségéért is. A legzöldebb tíz közé került még a PayPal és a HP is.

a címlapról