:

Szerző: Koi Tamás

2022. január 20. 10:24

Európa kimarad az 5G és a légiközlekedés konfliktusából

Nem túlzás azt állítani, hogy az Egyesült Államok légiközlekedésében szinte kaotikus állapotokat okozott, hogy két helyi mobilszolgáltató el kívánta indítani az országban az 5G-szolgáltatást a tavaly megszerzett C-sávban - az amerikai légügyi hatóság erre megkongatta a vészharangot, az események pedig azóta felgyorsultak. De hogy érinti mindez Európát, azon belül Magyarországot?

HIRDETÉS

Már-már szappanoperába illő dráma zajlik az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Hatóság (angol rövidítése alapján FAA), egyes légitársaságok és a helyi piac két legnagyobb mobilszolgáltatója, az AT&T és a Verizon főszereplésével az Egyesült Államokban.

AIRPORT '22

Az ügy voltaképpen két helyi hatóság, a már említett FAA és a helyi hírközlésfelügyeleti szerv, a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) szakmai együttműködésére, pontosabban annak hiányára, illetve az ezzel járó kommunikációs csörtére vezethető vissza. Az amerikai helyzet ezen a héten vett újabb fordulatokat, amikor az AT&T és a Verizon bejelentette, hogy nem vár tovább, és január 19-ével - korlátozott adóteljesítménnyel - bekapcsolja az országban az első olyan 5G-s állomásokat, melyek a C-sávban üzemelnek. 

southwest_cell

API-meetup: Háborúk és kiberhadviselés az API-k korában (x)

Ha érdekelnek a leggyakoribb támadások és a védekezés módja, gyere el június 9-i online meetupunkra!

API-meetup: Háborúk és kiberhadviselés az API-k korában (x) Ha érdekelnek a leggyakoribb támadások és a védekezés módja, gyere el június 9-i online meetupunkra!

A határidő közeledtével az események alaposan felgyorsultak, egy nappal az antennák tervezett bekapcsolása előtt a nagyobb amerikai légitársaságok egyenesen katasztrofális következményeket vetítettek előre arra az esetre, ha az 5G-s cellákat élesítik a szolgáltatók, ezzel párhuzamosan több külföldi légitársaság is közölte, hogy bizonyos típusú repülőgépek a bekapcsolást követően nem repülnek majd egyes amerikai repülőterekre. 

Csillagászati összegek

A három legnagyobb amerikai mobilszolgáltató az FCC tavalyi spektrumaukcióján összesem 81 milliárd dollárt fizetett az új 5G-s spektrumlicencekért. Csak a Verizon 45, az AT&T pedig 23 milliárd dollárt áldozott arra, hogy 5G-s hálózatát bővíthesse.


Tegnap az FAA az utolsó pillanatban végül az amerikai polgári légiflotta 62%-a számára zöld jelzést adott a rossz látási viszonyok közepette történő megközelítéshez és landoláshoz az érintett repülőterek körzetében.

A probléma gyökerét az Egyesült Államokban alapvetően az jelenti, hogy a modern 5G-s hálózatok által használt egyes spektrumszeletek és a többek közt a polgári légiközlekedésben működő rádiófrekvenciás magasságmérők (RADALT) által használt frekvenciatartomány közel van egymáshoz (a C-sávban üzemelő 5G-s hálózatok az USA-ban a 3700-3980 MHz-es tartományt használják, míg a légiközlekedés által használt RADALT-berendezések globálisan a 4200-4400 MHz-es sávban üzemelnek).

Bár normál esetben a 220 MHz-nyi védősáv elegendő kellene legyen, a RADALT  berendezések jelenlegi szűrőkarakterisztikája miatt fennállhat az interferencia kockázata, amire a légiközlekedés biztonságát mindenkor szavatolni hivatott amerikai légügyi hatóság érthető módon meglehetősen érzékenyen reagált.

MI A HELYZET EURÓPÁBAN?

Fontos leszögezni ugyanakkor, hogy az 5G-s sávok kiosztása és felhasználása máshol alapvetően eltérhet az amerikaitól, így pl. Európában a 3400-3800 MHz-es sávban működhetnek az 5G-technológia bevezetésére is alkalmas mobilszélessávú hálózatok. 

airfrance

Az uniós országokban - így hazánkban is - a hálózatok megvalósítása az európai szinten harmonizált műszaki előírások szerint történik, ezek a műszaki előírások tartalmazzák az esetleges védősávokat és a sávon kívüli sugárzásokra vonatkozó határértékeket is. A felső sávhatártól 400 MHz-re lévő 4200-4400 MHz sáv konkrét alkalmazásaira már nem terjednek ki ezek az előírások, így az 5G-bázisállomások sugárzásaira nincs külön előírás a 4200-4400 MHz-es frekvenciasávban üzemelő magasságmérők védelmében - ismertette lapunkkal az európai helyzetet a hírközlési szakterületért felelős Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A hatóság szerint még nincsenek európai szinten elfogadott vizsgálati eredmények arról, hogy a magasságmérők védelmében szükség lenne-e a 3400-3800 MHz-sávban működő szélessávú mobil bázisállomások sávon kívüli sugárzásában korlátozásokat előírni. Ez a probléma a spektrumhasználat európai harmonizációjával foglalkozó CEPT ECC PT1 munkacsoportban is felmerült, az érintett szakmai szervezetek (pl. ICAO, Eurocontrol) bevonásával megkezdődtek a vizsgálatok. Az ECC által elfogadott munkaterv alapján 2022 júliusra kell befejezni a vizsgálatokat  a témában.

Tekintve ugyanakkor, hogy Európa nagyvárosaiban évek óta működnek 5G-s mobilhálózatok a 3400-3800 MHz-es sávban a légiközlekedés bárminemű zavarása nélkül, jó eséllyel kijelenthető, hogy a probléma ha létezik is, korántsem olyan akut, mint az USA-ban. A legtöbb ország és érintett szereplő ezzel együtt azon a véleményen van, hogy a  zavartatási probléma hosszú távú megoldását a fedélzeti magasságmérők követelményeinek módosítása és a fedélzeti berendezések kiegészítő szűrővel történő kötelező ellátása jelentheti majd.

A magyar szakhatóság lapunknak megküldött válaszában jelezte, nincs tudomása a 3400-3800 MHz-es sávban működő mobilhálózatok által a 4200-4400 MHz sávban működő magasságmérők működésében okozott konkrét zavaresetekről

Május végén ismét 3 alkalommal jelentkezünk, lesz CI/CD, Flutter, és one-man-show is, ahol alaposan bemutatkozik a Tekton, a K8s natív pipeline.

:
a címlapról