Szerző: Koi Tamás

2021. november 16. 11:11

Kollektíven rettegnek a magyarok az 5G-től a Facebookon

Érdekes kutatási részeredményt tett közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az 5G-s hálózatok egészségügyi kockázataival kapcsolatos vélekedésekről, félelmekről és az ezzel kapcsolatos tájékozódásról, tájékozottságról. A kép meglehetősen lehangoló - az álhíreknek többnyire kritika nélkül bedőlünk, a közösségi oldalakon pedig csak megerősödnek a tévhitek.

Egy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megrendelésére készült tavalyi, álhírekkel és a netezők tájékozódási szokásaival foglalkozó kutatás kitért az egyik legnépszerűbb konteó-táptalajt nyújtó, ötödik generációs (5G-s) mobilinternettel kapcsolatos várakozásokra is. A szervezet az eredmények ismertetése során kiemelte, hogy mint minden új technológiához, ehhez is számos félelem és tévhit társul, és bár a tudományos bizonyítékok, kutatások ezt nem támasztják alá, sok helyen olvashatunk, hallhatunk az 5G-eszközök keltettette sugárzás vélt súlyos egészségkárosító hatásáról.

A kutatás alapján a 16 éves vagy idősebb internetezők nagy többsége – 87 százaléka – találkozott az 5G kifejezéssel. 57 százalékuk az új technológia esetleges egészségügyi hatásairól is hallott, leginkább a közösségi oldalakon vagy a hírportálokon. Közülük 40 százalék vélte a technológiát súlyosan egészségkárosítónak, míg akik nem találkoztak az egészségügyi hatásokról szóló információkkal, azoknál az aggodalmat osztók aránya jelentősen kevesebb: 21 százalék volt.

stop5g

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Azok, akik az 5G egészségügyi hatásairól a mobilszolgáltatók honlapjáról értesültek, sokkal inkább bíztak a technológiában. Az 5G egészségügyi hatásairól hallók 31 százaléka próbált utánajárni az információk hitelességének. Legtöbben a cikk forrásait vagy a szerzőt ellenőrizték, egy szakértő blogján néztek utána a témának, esetleg egy ismerősük véleményét kérték ki.

A különböző ellenőrzési módok azonban eltérő eredményekkel jártak. Sok esetben az utánajárás nemhogy csökkentette, de inkább megerősítette a megalapozatlan félelmeket - derül ki a kutatásból. Azok körében, akik az információt egy közösségi oldalon vitatták meg ismerőseikkel, vagy azt a témával foglalkozó csoport „buborékjában” ellenőrizték, az 5G-vel kapcsolatos félelem erősödött. E válaszadók több mint fele osztotta a tévhiteket.

A cikkek szerzőjének létezését, szakértelmét ellenőrzők és a hatóság hivatalos oldalát felkereső internetezők közül többen utasították el az 5G-vel kapcsolatos egészségügyi tévhitet – 44-44 százalékos arányban –, mint akik a közösségi média tematikus csoportjaihoz (37 százalék) vagy a közösségi oldalakon az ismerőseikhez (31 százalék) fordultak segítségért.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról