Szerző: Koi Tamás

2020. szeptember 21. 14:05

Ki és miért akarja kicsinálni a DIGI-t?

Mostanra nagyjából a Napnál is világosabb mindenkinek, aki kicsit is otthonosan mozog a honi távközlés világában, hogy a magyar mobilpiacon nem lesz negyedik, meghatározó piaci szereplő. A DIGI idén ősszel újabb pofonba szaladhat bele a hatóság frekvenciaárverésén, de vajon mi lehet mindennek az oka, és meddig tarthat ki a szolgáltató?

Jóllehet néhány évvel ezelőtt még maga a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is fennen hangoztatta, hogy a magyar mobilszolgáltatói szektorra ráfér némi piacélénkítés, nagyon úgy tűnik, hogy bizonyos érdekek ezt a szándékot sorra felülbírálják, amikor az alapinfrastruktúrák működését megágyazó frekvenciaértékesítési eljárásokra kerül a sor. A DIGI Távközlési Kft., a magyar távközlési piac legendásan diszruptív szolgáltatója eddig öt alkalommal futott neki Magyarországon frekvenciapályázatnak, ebből háromszor esélye sem volt nyerni, és nagyon úgy tűnik, hogy a hatodik alkalommal is ugyanerre a sorsra juthat idén ősszel. A HWSW több, az ügy szenzitív mivoltára hivatkozva neve elhallgatását kérő iparági szakértővel igyekezett megfejteni a mögöttes szándékot.

Jelen cikkünkben négy, az interneten különböző formában, netán folyosói pletykákban már megjelent konteókat és összeesküvés-elméleteket szondáztattunk meg szakértőinkkel, akik válaszaikban értékelték, szerintük mekkora a valószínűsége az adott forgatókönyvnek. 

KONTEÓ #1: A NÉMET PAKTUM (KONTEÓ-FAKTOR: 3/10)

A német-magyar gazdaságpolitikai viszonyokról éppen a 444.hu - DIREKT36-on jelent meg múlt héten egy átfogó elemzés, mely külön említést tesz arról, hogy Magyarország és Németország addigi felhőtlen viszonyát elsőként a távközlési szektort sújtó, 2010-ben bevezetett ágazati különadók árnyékolták be. A cikk szerint a két ország viszonyának rendezésében olyan megállapodások játszhattak közre, melyek a Deutsche Telekom magyarországi leányvállalatának, a szektor által fizetett ágazati különadók csaknem felét, évente több mint 30 milliárd forintot befizető Magyar Telekomnak kedveztek.

hottges_orban
timotheus höttges és orbán viktor a deutsche telekom és a magyar kormány közt kötött stratégiai együttműködési megállapodás aláírásakor 2014-ben

Ezeket a megállapodásokat legtöbbször legfelsőbb szinten, a magyar leányvállalat vezetésének feje felett átnyúlva hozták tető alá, így többnyire a németül jól beszélő Lázár János, a kormány egykori egyik legbefolyásosabb tagja tárgyalt a Deutsche Telekom felsővezetésével - Timotheus Höttges, a multi vezérigazgatója pedig 2014-es kinevezését követően többször is járt Magyarországon, illetve találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x)

A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x) A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

Egy esetleges Deutsche Telekommal kötött háttérmegállapodás számos eleme közé sorolható, hogy a cég számára azért cserébe, hogy az ágazati különadókat tovább fizeti, gyakorlatilag garantálták, hogy nem léphet olyan, kihívó típusú szereplő a mobilpiacra, mely agresszív árazással képes az egyébként több európai tanulmány egybehangzó értékelése szerint is jóval az uniós átlag feletti hazai szolgáltatási díjakat letörni. Az ügy külön visszássága, hogy az operátorok többnyire éppen a költséges üzemeltetésre hivatkoznak akkor, amikor a magyarországi előfizetői díjak nemzetközileg összehasonlított mértékével szembesítik őket.

Szakértőink ugyanakkor ezzel együtt is csekély esélyét látják annak, hogy a DIGI sorsa valamiféle német-magyar paktum hatására pecsételődhetett meg, így egy 10-es skálán, ahol a 10 a legvalószínűbb eshetőség, az 1 pedig a legkevésbé valószínű, átlagosan 3-asra értékelik ezt a konteót.

KONTEÓ #2: NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT (KONTEÓ-FAKTOR: 3/10)

Manapság nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva globális multikat lehet kitartó munkával romba dönteni, és bár Magyarországnak nyilván nincs ekkora befolyása a világpiacra, belföldi értékeit azért még jogos érdekei mentén védelmezheti. 

Ide tartozhat az olyan alapinfrastruktúrák védelme, mint a távközlési, illetve elsősorban mobiltávközlési hálózatok, melyekre nap mint nap több millió ember van ráutalva hazánkban, a szolgáltatók hálózatán pedig rendkívül szenzitív adatok jutnak el egyik pontból a másikba. Ebből következik az infrastruktúra használóinak kiszolgáltatottsága is idegen országok irányába, mely a következő években ráadásul szinte biztosan erősödni fog, ahogy az 5G-s hálózatokra sok milliónyi új eszköz csatlakozik majd.

Felmerülhet, hogy ebben az esetben hiába uniós tagország Románia, a magyar kormány nemzetbiztonsági okokból nem akar látni jelentős román tulajdont a kritikus alapinfrastruktúrákban. Szakértőink szerint ennek is viszonylag kicsi az esélye, mivel Magyarország Európában az egyik legmegengedőbb politikával rendelkező ország e téren - ahogy egy forrásunk fogalmazott: "ha a kínaiakat beengedik, a románokat miért ne engednék be".

Ráadásul a DIGI romániai tulajdonosi háttere nem ápol különösebben jó kapcsolatot a román politikai elittel, így semmi nem indokolja, hogy Románia a DIGI-t használja egyfajta hátsó kapuként a magyarországi hírszerzési tevékenységhez.

KONTEÓ #3: EINSTAND (KONTEÓ-FAKTOR: 8/10)

Részben az előző szempont (nemzetbiztonsági kockázatok minimalizálása), részben egyéb okokból kifolyólag az állam arra törekszik, az alapinfrastruktúrák üzemeltetését saját kézbe vegye. Ez az egyébként nemzetközi szinten is kirajzolódó trend Magyarországon is megjelent már, a távközlési szektorban éppen tavaly szerzett tulajdonrészt a cseh PPF kezében lévő Telenor Magyarországban az állami infrastruktúra-szolgáltató cég, az Antenna Hungária. 

Egyes spekulációk szerint a DIGI mobilpiaci növekedésének folyamatosan gátat szabó hatósági tevékenységek hátterében az áll, hogy a kormány az Invitellel kiegészítve több mint 700 ezer magyarországi háztartást vezetékes távközlési szolgáltatásokkal kiszolgáló céget, illetve annak tulajdonosait rákényszerítse egy magyarországi exitre.

kellner_book
petr kellner, a telenor magyarország többségi tulajdonosa - nehéz a lapjaiba látni

Ennek lehet az egyik formája, hogy a DIGI tulajdonosai kapnak egy "visszautasíthatatlan ajánlatot" a súlyosan sebzett magyarországi leánycégre. Egy ilyen forgatókönyv esetén a potenciális vevők körében éppen az állami érintettség okán szokás megnevezni a Telenor Magyarországot, mely a DIGI vezetékes szolgáltatásaival kiegészülve konvergens szolgáltatóvá válhatna, akárcsak a Magyar Telekom, vagy a Vodafone Magyarország.

Forrásaink szerint ugyanakkor nem csak a Telenor jöhet szóba egy potenciális akvizíció során, így nem lenne különösebben meglepő egy olyan fordulat sem, ha kiderülne, hogy a magyar gazdasági elit egy-egy prominens tagja tenne ajánlatot a cégre. Összességében szakértőink szerint ennek a konteónak van toronymagasan a legnagyobb valószínűsége.

KONTEÓ #4: SZIMPLÁN CSAK BÉNÁK (KONTEÓ-FAKTOR: 2/10)

Ha egy vállalat pályázatát hat alkalomból négyszer elutasítják egy frekvenciaértékesítési (vagy úgy általában véve bármilyen pályázati) eljáráson, felmerülhet a gyanú, hogy a cégvezetéssel sem stimmel minden. Ezt ugyan nem támasztja alá maga a tény, de kétségtelen, hogy a DIGI diszruptív piaci szereplőként számos szempontból máshogy működik, mint egy nagy, globális multi - hiszen éppen ezért tud diszruptív piaci szereplővé válni.

dragos-spataru-digi
dragos spataru, a DIGI Távközlési kft. ügyvezetője

A cég jelenlegi ügyvezetője, a román mobilhálózati üzletágat évekig vezető Dragos Spataru munkamódszere mindenesetre belsős források szerint magában hordozza az olyan buktatókat, mint az ominózus 2018-as versenyhivatali, vagy éppen az idei rekord mértékű adatvédelmi bírság, de a mobilhálózat tervezésért és üzemeltetéséért felelős részleg jelentős része is lecserélődött már az operátornál zömében szakmai okokból - jóllehet ez az építkezés tempóján egyelőre kevéssé látszik meg.

A DIGI ráadásul évek óta nem tud zöldágra vergődni a kormányzati kommunikációval, illetve úgy általában véve a külső kommunikációval, két olyan területtel, melyre mindegyik versenytárs óriási hangsúlyt fektet, nem véletlenül. A cégvezetés - akárcsak a tulajdonos, Teszári Zoltán vállalkozó - teljes mértékben elzárkózik a médiafigyelem elől, ez azonban egy olyan, grandiózus tervekkel rendelkező vállalatnál, mint a DIGI, nem feltétlenül előny.

Összességében azonban a cég irányításával kapcsolatos döntéseknek forrásaink szerint nincs különösebben nagy szerepe abban, hogy a DIGI sorozatosan elbukik a pályázatokon.

JÓ, DE MOST MI LESZ?

Bármi is az oka a DIGI sorozatos kálváriájának, az biztos, hogy az NMHH újabb frekvenciaárverésének kiírása alapján a cég körüli levegő lassan kezd teljesen elfogyni. A társaságnak az idénre kiírt aukció volt lényegében az utolsó reménye arra, hogy országos lefedettségű, nagy(obb) kapacitású mobilhálózatot építsen ki, akár milliós ügyfélbázissal, ez a reménysugár azonban már a kiírási dokumentáció-tervezetet elolvasva is meglehetősen halványan dereng. 

A cég ezt múlt pénteken kiadott sajtóközleménye alapján láthatóan maga is belátja, hozzátéve, hogy "minden lehetséges eszközzel" arra törekszik, hogy frekvenciához jusson az árverésen. A HWSW-nek nyilatkozó, távközlési iparágban dolgozó szakemberek szerint a DIGI-nek ebben a helyzetben nemigen van más választása, mint beadni a jelentkezést ezúttal is a hatósági eljárásra, majd a nyilvántartásba vételről szóló határozatot, illetve magát az eredményt kihirdető határozatot bíróságon megtámadni - ahogy tette legutóbb is.

Regisztrálj az ingyenes Cloud-native és DevOps tippek nagyvállatoknak konferenciára, ahol a Red Hat és az Alerant szakértői bemutatják a Kubernetes, OpenShift, microservice architektúrák gyakorlati alkalmazását!

a címlapról

privátháló

2

VPN-nel bővül a Google One

2020. október 30. 11:52

A vaskosabb előfizetésekhez a Google új, ajándék VPN szolgáltatást is hozzácsap.