A vártnál kevésbé fáj a piacnak a DIGI Mobil harapása
A mai nappal ünnepli egyéves születésnapját a negyedik, saját infrastruktúrával rendelkező magyar mobilszolgáltató, a DIGI Mobil. A piaci szereplők nem ok nélkül rettegtek a romániai tulajdonosi körben lévő távközlési cégtől, és bár idén tavasszal kicsit hátradőlhettek, még mindig nincs kizárva, hogy a szolgáltató ígéretét beváltva komoly versenyre késztesse a triászt.
Egy évvel ezelőtt ezen a napon indult el a DIGI Távközlési Kft. saját infrastruktúráján üzemeltetett mobilszolgáltatása, a DIGI Mobil - egész pontosan a mobilszolgáltatás tesztüzeme, mely gyakorlatilag ingyen, vagy minimális költségszint mellett biztosít mobilhang- és adatszolgáltatást a DIGI meglévő előfizető részére. A DIGI Mobil megjelenésétől nem teljesen ok nélkül rettegett éveken át a három nagy hazai mobilcég, az új piaci szereplő azonban végül ugyan beleharapott a tortába, de ez - eddig - távolról sem fájt annyira a Magyar Telekomnak, a Telenor Magyarországnak és a Vodafone Magyarországnak, mint ahogy eleinte képzelték.
TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDE KÉSZÜLTEK RÁ
A DIGI Mobil indulását nyugodtan lehet az évtized egyik legmeghatározóbb piaci eseményeként emlegetni, és legalább ekkora várakozás is előzte meg a negyedik mobilszolgáltató megjelenését. A román tulajdonosi kör kezében lévő vállalkozás már 2008-ban pályázott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogelődjénél, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NHH) frekvenciapályázatán ám 2009-ben részben a gazdasági válság hatásaira hivatkozva az egész eljárást jogerősen érvénytelenné nyilvánították.
A magyar mobilpiac bővítése végül 2011-ig lekerült a napirendről, ám az akkor már médiahatóságként is működő NMHH frekvenciatenderén elindult egy állami cégekből álló konzorcium is, mely az eljárás abszolút favoritjának tűnt a hatóság kommunikációja alapján. Annál is inkább, mivel két másik indulót, a DIGI-t és a Viettelt kizárták az eljárásból, ezzel a DIGI már két egymást követő frekvenciaértékesítési eljáráson bukta el annak lehetőségét, hogy mobilszolgáltatás indulásához szükséges frekvenciát szerezzen. A 2011-es NMHH tenderen végül csakugyan az állami szereplő, az MPVI diadalmaskodott, ám az inkumbens mobilszolgáltatók sikeres jogi fellépése révén az állami mobilszolgáltató koncepciója akkor megbukott.
Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?
A DIGI éve végül 2014-ben jöhetett el, amikor a szolgáltató az NMHH újabb, ezúttal kifejezetten mobil szélessávú szolgáltatások bővítését célzó pályázatán a DIGI tízmillió forintért elvitte az "F" csomagot, mely 1 db 5 MHz-es párosított alapblokkot takart az 1800 MHz-es sávban. Az NMHH az év októberében kötötte meg a hatósági szerződést a szolgáltatóval, október 29-én pedig megkapta a rádióengedélyt is a DIGI, vagyis innentől minden jogi akadály elhárult az elől, hogy a szolgáltató hang- és adatátvitelre alkalmas mobilhálózatot építsen és üzemeltessen Magyarországon.
A hatóság 2014-es közleményében méltatta a DIGI, mint negyedik mobilszolgáltató megjelenését:
A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy egy új belépő mobilizálja, felpezsdíti a piacot, fokozza az árversenyt és új szolgáltatások megjelenését generálja. A szolgáltatók és a szolgáltatások sokszínűsége hozzájárul a fogyasztói jólét és a hazai vállalkozások versenyképességének növeléséhez, valamint új szolgáltatások jelennek meg az ország egész területén. A fogyasztókért folytatott piaci verseny pedig a szolgáltatások árának csökkenését is eredményezheti.
-állt az NMHH közleményében, miközben a DIGI azonnal leszögezte, hogy az elnyert frekvenciasávon versenyképes hang- és adatszolgáltatást nyújtó, országos, megbízható hálózat létrehozását kezdi meg.
A cél a kezdetektől alkalmazott stratégia követése: minőségi szolgáltatás nyújtása fogyasztóbarát árakon. Az új szolgáltatásoknál a legmodernebb technológiát alkalmazva az adatkapcsolat akár 40 Megabit per másodperces is lehet majd, az árak kialakításánál pedig a hosszú távú megtérülésre alapozva stabilan tartható kedvező árakat kívánunk kialakítani
-mondta el Ryszka Sambor, a DIGI akkor ügyvezetője, csak éppen azt nem tette hozzá, hogy minderre mikor kerülhet sor. Akkor valószínűleg kevesen sejtették, hogy egy évekig tartó, olykor kifejezetten feszült várakozással teli időszak köszönt a piacra.
AZÉRT TÖRTÉNT KÖZBEN EGY S MÁS
Hogy a DIGI-nél nem állt készen a tendergyőzelmet követően (vagy akár azt megelőzően) a hálózatkiépítési terv, netán erőforráshiány akadályozta a gyors hálózatkiépítést, azt a cégvezetés felsőbb körein kívül alighanem kevesen tudják, mindenesetre az indulás előkészítése szokatlanul lassan folyt a háttérben, miközben a DIGI háza táján ettől függetlenül történtek fontos események.
Így a szolgáltató 2016-ban egy újabb hatósági frekvenciapályázaton nyert, ezúttal 40 MHz-nyi spektrumot a 3,6 GHz-es sávban, melynek későbbi, az 5G-s hálózatok kiépítése kapcsán meghatározó szerepe akkor még nem volt annyira egyértelmű, mint ma. Egy évvel később pedig bombaként robbant a hír, hogy a DIGI megvásárolja az Invitel lakossági és kisvállalati üzletágát adó Invitel Távközlési Zrt-t.
A Gazdasági Versenyhivatal ezt végül bizonyos feltételek teljesülése árán hagyta csak jóvá, később azonban visszavonta ezt a döntést és új eljárást indított, mivel felmerült, hogy a felek a versenyhatóságot félrevezették. Ezzel párhuzamosan a hatóság 90 millió forint eljárási bírságot is kiszabott - ez később sokkal súlyosabb következményekkel is járt az NMHH következő, 2019-es frekvanciaárverésének végeredményét illetően.
Ám még ezen árverés előtt - 2019. május 27-én - a DIGI Távközlési Kft. meglepetésszerűen bejelentette, hogy elindítja kereskedelmi mobilszolgáltatásának tesztüzemét. A hálózat építését ekkor már hosszú hónapok óta nem tudta titokban tartani a szolgáltató, a sajtóban pedig egyre másra jelentek meg a találgatások az indulás dátumával és egyéb részletekkel kapcsolatban,
INGYENMOBIL
A DIGI végül a hozzá fűzött reményeket beváltva elképesztően nyomott árú szolgáltatással lépet piacra tavaly. A DIGI Mobil tesztszolgáltatás havi díj nélkül biztosít gyakorlatilag korlátlan adatszolgáltatást, maximum ötforintos belföldi percdíjat és 21 forintos hálózaton kívüli SMS-t. A szolgáltató azonban a 2014-ben elnyert 1800 MHz-es alapblokkal sem komoly területi lefedettséget, sem pedig előfizetők tömege számára elegendő kapacitást nem tudott biztosítani, különösen úgy, hogy a kétszer 5 MHz-es sávrészbe hang- és adatszolgáltatást is be kellett zsúfolnia.
Ezért a DIGI Mobil tesztszolgáltatásra máig csak azok a meglévő DIGI előfizetők szerződhetnek, akiknek a lakhelyén egyébként elérhető a szolgáltatás, igaz, egy ügyfél akár négy darab SIM-et is hazavihet. A DIGI Mobil egyébként már a kezdetektől fogva kínált olyan fejlett szolgáltatásokat (VoLTE, VoWiFi), melyek közül máig nem mindegyik része a három rivális hálózatának - a DIGI-nél ugyanakkor ez egyrészt elemi érdek is volt a frekvenciakorlátos szolgáltatás miatt, másrészt az Ericsson által épített hálózatot nem utólag kellett felkészíteni az új technológiák kezelésére, ezzel lényegesen egyszerűbbé téve a bevezetést.
ÉV VÉGÉIG MARAD A TESZT
A DIGI a szolgáltatás egyéves évfordulóján bejelentette, hogy az egyszer már meghosszabbított tesztüzemet változatlan feltételek mellett 2020. december 31-ig újból meghosszabbítja.
A DIGI Mobil szolgáltatáslefedettsége hónapról-hónapra javult ugyan (a szolgáltató ma 500-nál több magyarországi településen van jelen saját hálózatával), ám már az induláskor nyilvánvaló volt, hogy pusztán az 1800 MHz-es sávra építve lehetetlen olyan szolgáltatást nyújtani, mely a három nagyhoz hasonlóan magyarok milliói számára jelent mobiltávközlési alternatívát. A cég ezért elindult az NMHH tavaly nyáron meghirdetett újabb frekvenciapályázatán, melyről a negyedik mobilszolgáltató megjelenését 2014-ben még kifejezetten pártoló hatóság meglehetősen furcsa körülmények közt kizárta. Mint később kiderült, a pályázatra valójában nem is a DIGI Távközlési Kft., hanem annak anyacége, a DIGI Communications N.V. jelentkezett - a magyar leányvállalatot a tavaly nyáron a Telenor sugallatára módosított pályázati dokumentáció alapján vélhetően kizárták volna.
Az ezt követő jogi huza-vona végül idén márciusban ért véget, amikor minden hazai jogorvoslati lehetősége kimerült a DIGI-nek, a hatóság pedig jogerősen lezárhatta az aukciót, melyen így csak a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország szerzett frekvenciát. A DIGI ezzel elvesztette a lehetőséget arra, hogy a 700 MHz-es, a 2100 MHz-s és a 3600 MHz-es sávban frekvenciához jusson. A szolgáltatónak hosszú évekig az egyetlen esélye arra, hogy bővítse hálózatának kapacitását és lefedettségét a vélhetően jövőre induló, GSM alapsávokra kiírt értékesítési eljárás lehet, ahol a 900 és az 1800 MHz-es frekvenciasávban is szerezhet licencet a DIGI - ha a hatóság erre egyáltalán lehetőséget ad.
A DIGI Mobil megjelenése mindenesetre a nulla forintos díjcsomaggal együtt sem indított be komoly piaci mozgásokat, a cég az idei első negyedév végére összesen 122 ezer előfizetőt gyűjtött. Eközben a teljes piac egy év alatt nagyjából csak 80 ezer aktív SIM-mel bővült (az NMHH statisztikái szerint tavaly év végén körülbelül 10,59 millió aktív SIM volt használatban, míg a tavalyi második negyedévben 10,51 milliós volt ez a bázis), ami azt jelenti, hogy a DIGI - statisztikai alapokon legalábbis - elvett nagyjából 40 ezer aktív ügyfelet a versenytársaktól. Ez ugyanakkor nem az az ügyfélkör-méret, mely után bármelyik mobilszolgáltató sűrű könnyeket hullajtana, netán olyan, drasztikusabb lépésekre kényszerülne, mint a Magyar Telekomhoz tartozó Flip fapados szolgáltatás bevezetése a vezetékes piacon.
A DIGI Mobilt övező, vélhetően szándékosan túltolt titokzatosság ugyanakkor továbbra is lázban tartja a szakmát és az ügyfeleket, a szolgáltató legalábbis láthatóan minden, ebben az iparában annyira természetesnek ható üzleti racionalitást nélkülözve tolja tovább a szekeret. Eközben a cégnek minimális befektetés árán, pusztán pszichológiai alapokon olyan rajongótábora alakult ki, melyről a nagy multik milliárdos marketingkampányok mellett is csak álmodhatnak.
Végül könnyen lehet, hogy a DIGI jövőjét olyan üzleti/technológiai folyamatok határozzák majd meg, melyek a nagyok számára is újdonságként jelennek meg, évtizedes dogmákat felrúgva. Ilyenek lehetnek az új hálózatmegosztási modellek, melyek bevezetésére egyre több mobilpiaci szereplő rákényszerül a hatékony(abb) működés érdekében.
A DIGI Mobil szolgáltatás egyéves születésnapja apropóján a jövőbeni tervek és a jelenlegi felhasználói bázis kapcsán természetesen kerestük a szolgáltatót is, kérdéseinkre azonban nem kaptunk érdemben választ.