Szerző: Koi Tamás

2020. május 8. 09:10

Ennyi hozható ki az 5G-ből, és ennyi a WiFi-ből

Nem túl meglepő módon az 5G-s mobilhálózatok diadalával zárult az OpenSignal legújabb, crowdsourcing alapokon működő felmérése, mely nyolc országban hasonlította össze a WiFi és az 5G csatlakozások átlagos sebességértékét. A mérések eredményét azonban meglehetősen sok szempont árnyalhatja.

Most először fordult elő, hogy a crowdsourcing alapokon méréseket végző, majd azokat elemző OpenSignal felmérte majd összehasonlította, hogy 5G és WiFi csatlakozáson keresztül milyen átlagos sebességértékek érhetők el a hálózatra csatlakoztatott készülékekkel - jelen helyzetben jellemzően okostelefonokkal. A mérések nem túl meglepő módon az 5G diadalát hozták az azok helyszínéül szolgáló nyolc országból hétben. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy aki 5G-s mobilt vesz, annak soha többé nem érdemes bekapcsolva tartania a WiFi-t.

NEM MINDEN ARANY...

A mérések kapcsán a nyolcból két országot érdemes kiemelni: Az egyik az Egyesült Államok, mely az egyetlen olyan helyszín, ahol az 5G-s kapcsolatok átlagos sávszélessége nem ért fel a WiFi-hez, a másik Dél-Korea, ahol több mint háromszoros volt a sebességkülönbség az 5G javára.

opensignal_wifi5g_1
forrás: opensignal

Az Egyesült Államok példája jól mutatja, hogy pusztán attól, hogy egy készülék 5G technológiával csatlakozik az állomáshoz, nem nő meg varázsütésszerűen az átviteli sebesség. Ennek oka, hogy az 5G-s rádiós közeg eddig soha nem látott szélességű spektrumot használhat, egészen az UHF sáv felső részétől (700 MHz) a milliméteres hullámhosszú frekvenciákig. Az Egyesült Államokban ma még jellemzően előbbit használják elterjedten az 5G-s szolgáltatók, melynek előnye, hogy viszonylag nagy területet lehet ellátni, hátránya pedig, hogy egységnyi előfizető kisebb sávszélességhez jut hozzá.

A legtöbb országban jellemzően a másik 5G-s úttörő sávnak számító 3,5 GHz-es spektrumot használják a mobilszolgáltatók az új generációs rendszerekhez - ennek terjedése lényegesen rosszabb, mint az alacsonyabb frekvenciasávoké, cserébe nagyobb átviteli kapacitást is biztosítanak. Jórészt erre a sávra építik 5G-s hálózatukat a dél-koreai szolgáltatók is. A távközlési piacával technológiai aspektusát tekintve élen járó országban jelenleg már több mint ötmillióan csatlakoznak az új generációs hálózatokhoz, melyek a 4G-s sebességek átlagosan 4,2-szeresét hozzák.

ÖTMILLIÓ LÉGY NEM TÉVEDHET

A mérés persze továbbra is csalóka, nem mindegy ugyanis, hogy hányan veszik igénybe egy-egy cella kapacitását (ez az 5G esetében jelenleg a legtöbb esetben komoly kihasználatlanságot feltételez), illetve az elérhető maximális sávszélességet az alapsáv mellett meghatározza az is, hogy a szolgáltató hány MHz-nyi szeletet "vágott le" magának ebből.

A mérés értékelésekor az OpenSignal bár kijelenti, hogy a WiFi-t valószínűleg soha nem fogja tudni kiváltani a mobiltechnológia, a cég jótékonyan hallgat arról, hogy a WiFi kapcsolatok átviteli sebességét is számtalan tényező befolyásolhatja, a frekvenciasávtól kezdve a csatornakiosztáson át a MIMO-ig bezárólag. Ma már egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy gigabites vezetékes internetkapcsolat egy modern router vagy WiFi hozzáférési ponttal teljesen kihajtható legyen, ráadásul az 5G-képes kliensek jórészt támogatják is az ehhez szükséges szabványokat (802.11ac vagy 802.11ax).

ÉS MI A HELYZET ITTHON?

Az OpenSignal méréseiben Magyarország nem szerepel, alighanem mivel a magyar 5G-s hálózatok egyelőre éppen csak a szárnyukat bontogatják, a szolgáltatók bevallottan nyilvános tesztként tekintenek rájuk. Hazánkban a cikk írásakor két operátor üzemeltet 5G-s infrastruktúrát, a Magyar Telekom és a Vodafone Magyarország jelenleg kizárólag a 3,5 GHz-es sávban működtet néhány tucat állomást elsősorban Budapesten. Ezek a kísérleti állomások tipikusan 1 Gbps maximális sávszélességet biztosítanak a klienseknek letöltési irányban, ami nagyjából kétszerese, háromszorosa a 4G-vel elérhető maximumnak (vivőaggregáció révén). 

Ám míg a 4G-s cellák ma már adott esetben komoly terhelés mellett üzemelnek, addig az 5G-s állomásokra egyelőre kevés eszköz csatlakozik. Ez az 5G-s terminálok terjedésével jelentősen megváltozhat majd a következő pár évben, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az 5G jelenleg egy a bevezetési fázis elején járó technológia, mely számos, ma még kihasználatlan lehetőséget (5G standalone core, dynamic spectrum sharing, network slicing stb.) rejt magában.

a címlapról

frissítés

0

Befutott az Android Studio 4.0

2020. június 2. 10:22

Az IDE legújabb stabil kiadása új animációszerkesztőt és build-elemzőt is kap.