Három hónap alatt csaknem tízmilliárd dollárral növelte árbevételét az Nvidia messze legnagyobb forgalmú adatközponti üzletága, mely a mesterséges intelligencia iparág platformjait működtető hardvermegoldások elsődleges globális szállítója. Mindez sokat elárul arról, hogy mekkora a kereslet a cég termékeire, melyek az olyan globális óriáscégek adatközpontjaiba kerülnek, mint a Google, a Microsoft, az Amazon, az Oracle vagy a Meta.

Az iparág robbanásszerű fejlődésével együtt járó szürreális költségvonzat azonban pénzügyi szakértők egy része szerint predesztinálja a rendszer összeomlását, mivel a korlátozott monetizációs lehetőségek miatt a cégek idővel nem tudják majd fenntarthatóvá tenni az üzleti modelljüket - ekkor jön a lufi kipukkanása, mely hasonlóan zajlik majd, mint az ezredfordulón a dotkom-lufi kidurranása.

Erre a felvetésre először reagált nyilvánosan Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója, aki a vállalat meglehetősen meggyőző harmadik negyedéves pénzügyi eredményeiről szóló beszámolót követő konferenciahívás elején fejtette ki véleményét a témában:

Nagyon sok szóbeszéd járja manapság az AI-lufiról. Mi ugyanakkor nagyon mást tapasztalunk a saját nézőpontunkból

-szögezte le Huang, aki három érvvel is igyekezett alátámasztani állítását.

Az AI dörömböl, de a DevOps csak résnyire nyit ajtót Az AI nem csak a szoftverfejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika egyes részterületeire.

A veterán cégvezető szerint ma az informatika kulcsterületei, platformjai egyre hangsúlyosabban támaszkodnak a mesterséges intelligenciára - és ezzel párhuzamosan az alattuk dolgozó GPU-kra a CPU-k helyett -, így az adatfeldolgozás, a hirdetési ajánlórendszerek, keresőrendszerek és mérnöki megoldások hatékony üzemeltetése a "régi" architektúrával nem lehetséges.

Másrészről a mesterséges intelligenciát nem egyszerűen csak beépítik meglévő alkalmazásokba, szoftverekbe (bár akad erre is példa), hanem teljesen új alkalmazásokat és alkalmazási területeket hoz létre a technológia.

Végül pedig az AI ügynökök, melyek a felhasználók helyett végeznek el bizonyos feladatokat, idővel olyan tudásra tesznek majd szert, amivel mindennél hatékonyabban tudnak majd következtetni és tervezni, ehhez azonban még nagyobb adatközponti kapacitásra lesz szükség a jövőben.

Huang szerint a fenti három pillér együttesen vezet majd a további infrastruktúra-beruházásokhoz, az egyetlen vállalat pedig, mely mindezt az igény ki tudja majd szolgálni, természetesen nem más, mint az Nvidia, mely jelenlegi nagyjából 4,53 billió dolláros piaci tőkeértékével a világ legértékesebb tőzsdén jegyzett társasága.

Miből fizetik a hiteleket?

A Wall Street aggodalmát ezzel együtt elsősorban az fűti, hogy egyes cégek az infrastruktúra-beruházásaikhoz hitelt kénytelenek felvenni, és ha ezt nem tudják visszafizetni, kártyavárszerűen omolhat össze a rendszer.

Huang ezt az érvet annyival lesöpörte az asztalról, hogy a cég ügyfeleinek pénzügyei nem az Nvidia-ra tartoznak - a befektetői aggodalmak szerint ez azonban veszélyes taktika lehet, különös tekintettel arra, hogy a vállalat eladásainak túlnyomó részét a fent nevezett négy-öt hyperscaler adja össze, így az egyenkénti ráutaltság viszonylag magas.

Az Nvidia a 2026-os üzleti év harmadik negyedévében 57 milliárd dollárnyi árbevételt termelt, 62%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ebből az adatközponti üzletág 51,2 milliárd dollárt tett ki 66%-os növekedés mellett - mindkét szám jelentősen meghaladta az előzetes elemzői várakozásokat. A vállalat az aktuális negyedévben 65 milliárd dollár pluszmínusz 2%-nyi árbevétellel számol.

A nettó profit eközben meghaladta a 31 milliárd dollárt, ami szintén csaknem 60%-nyi emelkedést feltételez, a marzs pedig 73,6% volt, ami jól példázza az Nvidia kényelmes dominanciáját az AI-adatközponti megoldások piacán.