Szerző: Koi Tamás

2020. április 9. 10:12

A Telekom is elindította a kereskedelmi 5G-t

A Vodafone Magyarországot követve a Magyar Telekom is elindította mobilhálózatán a kereskedelmi 5G-szolgáltatást, miután az ehhez szükséges frekvencialicencekhez sikerült hozzájutnia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság értékesítési eljárásán.

Mától a Magyar Telekomnál is elindult az 5G-s mobilhálózat kereskedelmi üzeme, melyet egyelőre előfizetők meglehetősen szűk köre vehet igénybe Budapest és Zalaegerszeg bizonyos területein. A cég a Vodafone Magyarország után másodikként kapcsolta be az új generációs hálózatot, versenytársával ellentétben ugyanakkor a Telekomnak ehhez meg kellett várnia a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) frekvenciaértékesítési eljárásának április eleji lezárását (a Vodafone már korábban rendelkezett a szolgáltatás nyújtásához szükséges frekvencialicencekkel).

A Telekom 5G-s hálózata - akárcsak a Vodafone-é - a lefedettségi térképet látva és az igénybevétel feltételei alapján egyelőre feltűnően inkább egy nyitott teszthálózatnak felel meg. Bár a szolgáltató nem közölte, hány bázisállomáson élesítette az 5G-s rádiós eszközöket (a rendszer ugyanis valójában a 4G-s maghálózatra épül jelenleg), a térképek alapján legfeljebb néhány tucat állomásról, celláról lehet szó, melyek a 3,6 GHz-es frekvenciasávban üzemelnek. Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, hogy túlnyomó részben a Telekom már meglévő, 5G-s teszthálózatát nyitotta meg az előfizetők számára.

telekom5g
a telekom kezdeti 5g-s lefedettsége

Kollektív sárfürdő egy kiszivárgott fejvadász db-ben

Tanmese egy Temuról rendelt fejvadász cégről és a hazai IT morális talapzatról lelépő, elit öngyilkos alakulatáról.

Kollektív sárfürdő egy kiszivárgott fejvadász db-ben Tanmese egy Temuról rendelt fejvadász cégről és a hazai IT morális talapzatról lelépő, elit öngyilkos alakulatáról.

Erre utal egyebek mellett az is, hogy a budapesti helyszínek mellett bekerült a részben lefedett települések közé Zalaegerszeg, ahol az országban elsőként indított két szolgáltató (a Vodafone és a Telekom) teszthálózatot szinte egy időben. A budapesti 5G-s lefedettség érdekessége, hogy a Telekom kiépített egy állomást a nemrég megnyitott Puskás Ferenc stadionban, de nem ez az egyetlen sportlétesítmény, ahol az új generációs hálózat elérhető - a cég lefedte 5G-vel a székháza mellett található Groupama Arénát is.

A hálózat indulásakor valószínűleg nem csak a lefedett terület mérete miatt lesznek kevesen, akik elérhetik majd az 5G által biztosított nagyobb sávszélességet és rövidebb késleltetési időt. Az ügyfeleknek értelemszerűen szükségük lesz az eléréshez egy 5G-s készülékre, emellett egyelőre csak a korlátlan mobilnet-kerettel, illetve a 10 vagy 15 GB-os (lakossági vagy vállalati ügyfelek esetén, náluk is csak abban az esetben, ha 5G-képes készüléket is vásárolnak) kerettel rendelkező előfizetőket engedi fel a hálózatra a szolgáltató, őket viszont külön díj megfizetése nélkül - igaz, csak meghatározott ideig, 6 illetve 3 hónapig.

ÓVATOS DUHAJKODÁS

Mindebből jól látható az is, hogy az 5G-s kereskedelmi hálózatok beindítása, illetve a hálózat szélesebb körben történő kiterjesztése egyelőre komoly dilemmát jelent a szolgáltatóknak, különösen hazánkban, ahol a (szak)politika részéről komoly nyomás helyeződik az operátorokra, miközben a meglévő 4G-s hálózatok a legritkább esetben érik el a kapacitáshatárt - vagyis valós felhasználói igény egyelőre nemigen mutatkozik az új technológiára.

Erre utalhat az is, hogy a Vodafone Magyarország a saját 5G-s kereskedelmi hálózatának tavaly októberi indulása óta egyetlen új 5G-s állomást sem állított üzembe, a Telenor Magyarország pedig még azt sem közölte, hogy egyáltalán mikor akarja elindítani a szolgáltatást. Információink szerint a cégek egy része még nem is állapodott meg a potenciális beszállítókkal az új hálózat működéséhez szükséges berendezések szélesebb körű beszerzéséről, vagyis az 5G-s tenderek lezárása egyelőre várat magára.

a címlapról

AI

10

Saját farkába haraphat az AI

2024. október 10. 13:22

A nagy nyelvi modellek elterjedése egyre csökkenti a nyilvános tudásmegosztást az online kérdezz-felelek platformokon, ezzel pedig megnehezítheti a jövőbeli modellek képzését.