Megszámlálhatatlan alkalommal hallottam eddig akár komoly szakemberek szájából azt a megjegyzést, hogy az illető külföldön járva azt tapasztalta, hogy az ottani mobilhálózatok minősége jelentősen elmarad a hazaitól. Ezeket a kijelentéseket már csak azért is furcsálltam, mivel egy ilyen komplex infrastruktúra minőségét vizsgálni eleve meglehetősen összetett feladat, ráadásul folyton olyan érzésem volt, mintha ezek az emberek egyáltalán nem akarnának tudomást venni a roamingfaktorról. 

Óriási kognitív disszonancia

Bár a módszertanuk nem mindig egyértelmű, a crowdsourcing-alapú mérések mindig közelítőleg jó képet adnak a valóságról, hiszen a sebességteszteket maguk az előfizetők végzik el a készülékeik segítségével. Az egyik legrégebbi motoros ebben a szakmában a Speedtest.net rendszer üzemeltetője, az Ookla, mely most a román piacra adott ki egy elemzést, melyből a magyarországi helyzetre vonatkozóan is le lehet vonni néhány következtetést.

Az Ookla benchmarkja a kelet-közép-európai térség összesen 9 országára terjedt ki - köztük Magyarországra -, célja pedig kifejezetten az 5G-képességek kihasználtságának és az 5G-s hálózatok paramétereinek a bemutatása, összehasonlítása volt.

A benchmark okkal fókuszált Romániára, hiszen az országban tavaly kapitulált az egyik szolgáltató (Telekom Romania), az elemzés így elsősorban azt próbálja bemutatni, hogy a konszolidáció rövid távon milyen hatással volt a piacra - a résztvevő régiós országok zömében egyébként háromszereplős a piac, leszámítva Lengyelországot és Szlovákiát.

Visszatérve a mérések magyar relevanciájára, a hat szempont alapján felmért országok körében a magyar hálózatok az 5G-s paraméterekre fókuszáló tesztekben a középmezőnyben, illetve a középmezőny végén helyezkednek el, míg pl. a horvát szolgáltatók mind az 5G-s letöltésben, mind az elérésben a mezőny élén találhatók - dacára annak, hogy az ország földrajzi adottságai nem feltétlenül a legkedvezőbbek mobilhálózat-üzemeltetői aspektusból.

Bár a magyar szolgáltatók - közülük is elsősorban a piacvezető Magyar Telekom - kifejezetten büszkék az 5G-hálózat lakossági lefedettségére, a magyar speedtest.net benchmarkoknak még az idei év első negyedévében is alig több mint 40%-uk zajlott 5G-n, ami az 50%-ot meghaladó 5G-s készülékpenetrációval (NMHH-adat) összevetve feltűnően alacsony érték.

Végül, de nem utolsósorban az Ookla a GSMA statisztikáit felhasználva összeveti a különböző piacok egy előfizetésre levetített átlagos árbevételét, azaz az ARPU-t is - ebben Magyarország ma már a régió éllovasa 13,84 eurós (átszámítva kb 4920 Ft-os) átlagárával.

A benchmark szerint egész konkrétan a szomszédos Romániában ennek az összegnek átlagosan kevesebb, mint a felét költik havonta mobilszolgáltatásra az előfizetők.

A Speedtest.net crowdsourcing-alapú 5G-s benchmarkjait ugyanakkor több tényező is jelentősen befolyásolja, torzíthatja, ezért nem jelenthető ki egyértelműen, hogy hazánk a hangzatos operátori nyilatkozatok dacára egyáltalán nem teljesít olyan jól a régió többi országához viszonyítva.

Az egyik ilyen tényező a rendelkezésre álló spektrum 5G-célú felhasználásának differenciájából ered, ami még országon belül is jelentős különbségeket eredményez az operátorok között. Magyarországon a Magyar Telekom és a One Magyarország például előszeretettel használ alacsony-középsávú frekvenciát az 5G-szolgáltatás esetében, amitől a lefedettségi térképek jól mutatnak, a felhasználói élmény azonban nem válik el élesen a 4G-s rétegtől.

A koordinátarendszer másik végletében pedig ott van a Yettel Magyarország, mely szinte kizárólag a C-sávban üzemeltet 5G-s állomásokat, melyek gigabitképest letöltési sávszélességet kínálnak - ráadásul az országban egyedüliként 5G Standalone topológiával, cserébe viszont kisebb számú ügyfelet elérve.

Alacsony a plafon

Szintén torzíthatja az eredményeket a tarifacsomagoknál alkalmazott letöltési plafon, amit a One Magyarország a Vodafone-os időkből megörökölve a mai napig kiterjedten alkalmaz: A szolgáltató kurrens havidíjas portfoliójában szereplő hat díjcsomag közül öt tartalmaz letöltési korlátot, ezek közül négy ráadásul 5 Mbps-ben húzza meg ezt a limitet.

A fentiekből alapvetően elég jól kirajzolódik, hogy a szakma egy része által hangoztatott kiemelkedő magyar szolgáltatásminőség ma már egyáltalán nem állja meg minden szempontból a helyét, cserébe régiós szinten a magyar mobilszolgáltatások árszínvonala valóban az élvonalba került.

Ennél valamivel problémásabb szempont, hogy miközben az infrastruktúra-üzemeltetők saját bevallásuk szerint a keletkező bevétel igen jelentős részét visszaforgatják a hálózatba, a régiós mérések alapján ennek a gyümölcsét a magyar előfizetők az átlagnál kevésbé élvezhetik.