Szerzők: Koi Tamás, Hlács Ferenc, Asztalos Olivér

2019. december 30. 10:30:00

Visszatekintés: 2019 legnagyobb bukásai

Az idei évben sem volt hiány fájdalmas buktákból, a biztonsági fiaskóktól az 5G frekvenicaaukcióig- szokásunkhoz hűen nézzük végig az idei év fájdalmasabb emlékeit!

A HUAWEI SÖTÉT ÉVE

Bár a Huawei a 2018-as sikertörténeteket összegyűjtő listánkra is felkerült, a 2019-es év már jóval kevésbé volt fényes számára: a kínai óriás idei kálváriájáról valószínűleg sokan hallottak, szinte egész évben a csapból is a Huawei és az Egyesült Államok csatározása folyt. A céget rendkívül fájdalmas gyomrosként érte az USA év elején hozott elnöki rendelete, amelynek értelmében amerikai cégek nem szállíthatnak technológiát a gyártó számára - a döntés a Google androidos ökoszisztémájától is megfosztotta a gyártó termékeit. Az adok-kapok egész nyáron zajlott, és bár voltak időszakok, mikor úgy tűnt, az Egyesült Államok lazít a határozaton, a Huawei végül Google szolgáltatások nélkül maradt, ősszel megjelent Mate 30 Pro csúcsmodelljén már a gyártó saját, alternatív megoldásai futottak. 

appgallery_playstore

Ennek ellenére a Huawei okostelefon-eladások terén az első három negyedévben kifejezetten sikeres volt, a kínai piac hátszelével nem csak sikerült megőriznie második helyét a szegmensben, de még növelni is tudta eladásait. Hogy az ünnepi szezon milyen lesz a cég számára akörül még sok a kérdőjel, a gyártó mindenesetre gőzerővel dolgozik rajta, hogy felépítse saját mobilos ökoszisztémáját a HMS-t (Huawei Mobile Services) és azt a nyugati piacokon vállalható alternatívává tegye a Google-lel szemben - ehhez persze még nagyon hosszú és rögös utat kell bejárnia.

A FACEBOOK ÉS A BIZTONSÁG

Szinte az idei évben sem telt el hónap valamilyen Facebook-botrány nélkül, a közösségi oldal 2019-ben sem volt a biztonság és a felhasználói adatok védelmének mintaképe. Már év elején, márciusban kiderült, hogy a közösségi óriás belső rendszerein felhasználói jelszavak millióit tárolta bármilyen titkosítás nélkül, az adatok között pedig több tízezer alkalmazottja keresgélhetett szabadon. Néhány héttel később az oldalról külső felek által begyűjtött felhasználói adatok szivárogtak ki, majd a gyerekeknek szánt Messenger Kidsről derült ki, hogy az jóváhagyás nélküli chatelést is lehetővé tett a kiskorúak számára. 

Az idei legnagyobb csapás ugyanakkor júliusban érte a céget, mikor az amerikai kereskedelmi bizottság 5 milliárd dolláros büntetést rótt ki rá, katasztrofális adatkezelési gyakorlata miatt, amely egyebek mellett a Cambridge Analytica botrány hátterében is állt. De az idei bakik sora itt még korántsem merül ki, augusztusban látott napvilágot a hír, hogy a Messenger hangüzeneteket a cég alvállalkozói meghallgatták a felhasználók tudta nélkül, majd nem sokkal később, szeptemberben a Facebook több százmillió felhasználójának telefonszáma szivárgott ki. A cég őszi kalandjai novemberben folytatódtak, mikor mintegy száz fejlesztőről derült ki, hogy illetéktelenül fértek hozzá Facebook csoportadatokhoz. A végére egy kis hazai is jut: decemberben Magyarországon is ütős bírsággal “gazdagodott” a cég, a Gazdasági Versenyhivatal 1,2 milliárd forintra büntette fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. 

AZ APPLE ÉS A VEZETÉK NÉLKÜLI CSODATÖLTŐ

Mi történik egy mobilappal a születése után? Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy ingyenes appmenedzsment meetuppal és egy 30 órás képzéssel.

A tavalyi MacBook Prós botlás után az Apple idén is kiérdemelte az szereplést, ezúttal a 2017 szeptemberében bejelentett AirPowerrel. Másfél év várakozás után Dan Riccio, a vállalat hardveres fejlesztésekért felelős alelnöke idén áprilisban közölte, hogy tervezőcsapata végül mégsem tudta elérni a kitűzött, magas minőségi elvárásokat, így inkább beszántják a projektet. Az AirPower megjelenését várt vásárlóktól Riccio elnézést kért, aki továbbá leszögezte, hogy cége továbbra is elkötelezett marad a jövőt jelentő vezeték nélküli megoldások iránt.

Bár a konkrét okokról az Apple mindmáig mélyen hallgat, iparági pletykák szerint az AirPower sokkal komplexebb felépítéssel rendelkezett (volna), mint a piacon lévő termékek: a vezeték nélküli töltést szolgáló tekercsek három rétegben helyezkedtek el, alulról indulva 8-7-7 darabos kialakításban. A szokatlanul sok tekercs kezelése azonban feladta a leckét a mérnököknek, azok ugyanis túlságosan nagy interferenciát, ezzel pedig tetemes disszipációt generáltak, így az eszköz rendre túlmelegedett.

airpower-slide

A közel két tucat tekercsre azért lett volna szükség, hogy a padon egyidőben lehessen tölteni akár három Apple eszközt is, tetszés szerinti elhelyezéssel. Az iPhone mellé az Apple Watch, illetve az idén bemutatott AirPods vezeték nélkül tölthető tokja is felfért volna, tehát az összes zsebben, csuklón, vagy fülben hordott Apple termék akkumulátorát lehetett volna tölteni kábelek csatlakoztatása nélkül, miközben a folyamat státuszáról az iPhone kijelzője tájékoztatott volna.

Az Apple az iPhone X bemutatásakor lobogtatta meg a nagyközönségnek "szupertöltőjét". Már ekkor furcsa volt, hogy a cég nem ad ki rögtön saját vezeték nélküli töltőt első, a technológiát támogató készülékéhez, az eszköz piacra dobását ugyanis csak 2018-ra ígérte. Közben a tavalyi év eltelt, bemutatkoztak a következő generációs, iPhone XS modellek, az AirPowerről azonban a gyártó továbbra is mélyen hallgatott - hivatalos tájékoztatást egészen az előző hét végéig nem adott ki annak sorsáról. Ennek fényében nem csoda, hogy sokakban már korábban felmerült, hogy a vállalat a fejlesztési nehézségek miatt elkaszálta az eszközt. Egyes, a vezeték nélküli töltésben járatos szakemberek már a 2017-es bemutatót követően erősen szkeptikusak voltak a megvalósíthatósággal szemben. Nekik lett igazuk, a hatalmas fejlesztési büdzsével rendelkező Apple-nek látványosan beletört a bicskája a projektbe. Hiába, a fizika makacs törvényeit nem lehet felülírni.

AZ INTEL ÉS A CHIPGYÁRTÁS

Az Apple-höz hasonlóan az Intel is sikerrel kvalifikálta magát a 2019-es listára. A háttérben a 2018 ősze óta, azaz lassan másfél éve fennálló gyártási problémák állnak, élükön a kapacitás gondokkal. Bár a harmadik negyedéves számok egy pénzügyi szempontból kimagaslóan sikeres időszakról árulkodnak, a chipgyártó mégsem lehet teljesen elégedett, a személyi számítógépekkel foglalkozó OEM partnerek ugyanis hónapok óta nem kapnak tisztességes ellátást.

intel_ireland_fab

A kínos problémát Bob Swan, az Intel elnök-vezérigazgatója is érintette a legutóbbi pénzügyi eredményeket taglaló konferenciahívásban. Swan szerint vállalata a piaci elemzőkkel karöltve becsülte alá az idei igényeket, amelyeknek most a partnerekkel együtt isszák a levét. Utóbbiak, vagyis az OEM-ek egyre nehezebben viselik a helyzetet, amit mi sem mutat jobban, hogy a piacvezető hármasfogat (is) egyre komolyabban fontolgatja a korábbiaknál szélesebb AMD-s nyitást. Amennyiben ez megvalósul, az közép- és hosszútávon fájhat igazán az Intelnek, amire jó példa a konkurens DIY piacon (dobozos processzorok) elért ugrásszerű növekedése.

Elsőként még 2018 szeptemberben röppent fel a hír, hogy az Intel nemes egyszerűséggel kifutott 14 nanométeres gyártókapacitásából. Ennek oka, hogy nagyjából egy időben nőtt meg minden fronton a 14 nanométeres lapkák iránti igény, miközben az immár négy éve futtatott gyártástechnológia tehermentesítésére (is) hivatott 10 nanométer kihozatala a vártnál sokkal lassabban javul. A termékpalettát szemlélve nem meglepő, hogy csúcsra vannak járatva a gyártósorok, a vállalatnak ugyanis szinte az összes processzorát, az új generációs lapkakészletek egy részét, valamint az iPhone-ok rádiós modemeit is 14 nanométeren kell termelnie, ez utóbbit például több tízmilliós darabszámban.

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG 5G-S FREKVENCIAAUKCIÓJA

A 2019-es Mobile World Congress-en az ember csak kapkodta a fejét az 5G-s szlogeneket látva, melyek mind azt sugallták, hogy az új generációs hálózatok már elindultak, vagy legalábbis 2019-ben elindulnak, és ez az egész már nem valamiféle utópia, hanem bizony valóság.

Vagyis Magyarországon inkább csak egyfajta rögvalóság. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az előzetes konzultációs szakasz lezárását követően ugyanis árverést hirdetett, melynek célja az volt, hogy az operátorok még 2019 őszén hozzájuthassanak ahhoz a spektrumhoz, melyen 5G-s szolgáltatásokat tudnak nyújtani. A levesbe azonban mondhatni elég csúnyán beleköpött a DIGI, mely egyébként éppen 2019-ben indította el saját infrastruktúráján a mobilszolgáltatást, és persze szeretett volna licitálni újabb spektrumok megszerzésének reményében.

voda_dusseldorf_5g

Ezt azonban a hatóság nem engedte a cégnek, azaz szeptember 13-án csak a három, már jól ismert, és “bizonyított” operátort, a Magyar Telekomot, a Telenor Magyarországot és a Vodafone Magyarországot vette árverési nyilvántartásba, a titokzatos negyedik jelentkezőt nem. Később kiderült, hogy ez a negyedik aspiráns nem is a DIGI volt, vagyis igen, de nem úgy: A cég holland anyavállalata szeretett volna indulni az árverésen, miután kiderült, hogy egy tavalyi GVH-s fiaskó miatt a DIGI Távközlési Kft-t jó eséllyel kizárnák (ahogy erre a Telenor egyik felsővezetője egyébként nem túl taktikusan névvel ellátva ráirányította a figyelmet). 

Persze a DIGI fellebbezett, majd perelt, azaz a 2019-es 5G-s frekvenciaaukcióból jól nem lett semmi, és komoly esély van rá, hogy ez az eljárás az újév első negyedévében sem nagyon fog eredménnyel szolgálni.  

MAGYAR TELEKOM FLIP

A Magyar Telekom 2017-ben vezette be almárkaként a Flipet, melyet akkor azzal a pátoszos körítéssel illetett a cég, hogy hát nem kell mindenkinek az a sok extra, amit a Telekom márkájú szolgáltatások kínálnak, és az ügyféligényeket kielemezve kiderült, hogy sokan választanának fapados szolgáltatásokat, ha lenne,

Hát lett, méghozzá Flip márkanéven, igaz, ennél sokkal prózaibb motivációval: A DIGI a vezetékes szegmensben nagyon súlyos veszteségeket okozott a Telekomnak, mely jobb híján egy olcsó, lecsupaszított szolgáltatáscsomaggal próbált visszavágni. Az elgondolás elsőre jó ötletnek tűnt, kár, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál nem így gondolták, így több szankciót is kapott a cég, 2019-ben pedig a Gazdasági Versenyhivatal is megadta kvázi a kegyelemdöfést a cégnek azzal, hogy belebegtetett egy több százmilliós büntetést.

A hatósági eljárás vége az lett, hogy a Telekom önként vállalta, hogy több mint 400 településen vezet be olyan díjcsomagokat, melyek árban és tartalomban kvázi ugyanazt nyújtják, mint a Flip konstrukciók. A Flip ezzel lényegében úgy ahogy van okafogyottá is vált, kíváncsian várjuk, hogy kihúzza-e 2021-ig. 

 

a címlapról

Hirdetés

Mi történik egy mobilappal a születése után?

2020. február 27. 18:54

Legtöbbször sajnos semmi. Ezen próbálunk változtatni egy ingyenes appmenedzsment meetuppal és egy 30 órás képzéssel. A store-ban való megjelenés az igazi munka kezdete: mérés, mérés, mérés, adat, felhasználói visszajelzések kezelése, ASO, monetizálás, marketing... és így tovább.