2 milliárdért vesz újabb gépi tanulásos chiptervezőt az Intel

Az izraeli Habana Labs startupért kereken 2 milliárd dollárt fizet a chipgyártó óriás. A vállalatocska az egyaránt 2016-ban felvásárolt Nervana Systems, illetve Movidius mellé sorakozik majd fel az Intelnél, növelve annak gépi tanulásos kompetenciáját. Az elvárások szerint a nagyvállalati AI gyorsítók piaca évi 25 milliárd dollárosra nőhet 2024-ig, amelyből értelemszerűen minél nagyobb szeletet szeretne kihasítani a chipgyártó.

Az igencsak fiatal, mindössze 2016-ban alapított Habana Labs tréninghez és következtetésekhez (inferences) tervez dedikált gyorsítókártyákat. Az elmúlt bő 3 évben két terméket is összerakott a startup. Az egészszámos műveletekre fókuszáló Goya mellé a lebegőpontos végrehajtásra kigyúrt Gaudit tette le az asztalra a Habana, melynek mintapéldányait már megkapták a kiemelt partnerek. A készítők szerint utóbbi bő 10 százalékkal gyorsabb a népszerű Tesla V100-nál, miközben disszipációja mindössze 140 watt, amely az Nvidia GPU értékének nagyjából fele, vagyis a Gaudi lényegesen hatékonyabb. A Habana szerint ráadásul fejlesztésük jobban is skálázódik, ugyanis a Gaudi még 512 darab chipnél is 80 százalékos hatékonyságra képes, miközben a V100 értéke ilyenkor már csak 30 körül mozog.

Szoftvertesztelés: ütött az óra A tesztelői szakmát rengeteg friss hatás éri, kifejezetten nehezített pálya ez mostanság.

A számokra alapozva az Intel rendkívül optimista. Az adatközpontos részleget igazgató Navin Shenoy szerint a Habana Labs termékeinek kiváló helyük lesz a nagy teljesítményű szerverekben. A Habana (egyelőre) nem olvad be az Intelbe, külön üzleti entitásként üzemel tovább, miközben hozzáférhet az anyavállalat különböző erőforrásaihoz. A startup központja Izraelben marad, ahol az Intelnek már több tervezőirodája és gyáregysége is található.

Gépi tanulásos felvásárlási láz

Az Intel még 2016-ban kezdett kvázi pánikszerűen felvásárolni gépi tanulásos kompetenciával rendelkező cégeket. A vállalat 2016 augusztusban jelentette be a deep learning gyorsítás terén élen járó Nervana Systems akvirálását, majd pedig a kognitív technológiákban utazó Saffront is bekebelezte. A chipgyártó más felvásárlásokat is eszközölt az elmúlt években. Ugyancsak 2016-ban került a zsákba a Movidius, erősítve a cég gépi látásos kompetenciáját. Mindeközben az Intel gőzerővel fejleszti diszkrét GPU-it, amelyek ugyancsak megjelennek majd az adatközpontokban, habár egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan milyen szerepben.