Szerző: Koi Tamás

2019. február 13. 12:05:00

Ezzel rúgná be az ajtót a DIGI Mobil

Tíz euróba kerülő, korlátlan percet és 4G-adatot tartalmazó tarifával, szigetszerű 4G-s és országos 2G/3G lefedettséggel indulhat el a DIGI Mobil szolgáltatása Magyarországon, várhatóan tavasszal. A negyedik, saját infrastruktúrával rendelkező mobilszolgáltató (MNO) rajtjára sokat kell(ett) várni - összeszedtük, mi kellett és mi kellhet még az induláshoz.

Bennfentes források szerint "rendkívül közel került" a román RCS&RDS tulajdonában lévő DIGI Magyarország Kft. saját mobilszolgáltatásnak rajtja - a cég évek óta építi a hálózatát, minden szükséges engedély birtokában van az induláshoz (aminek nincs, az napokon belül beszerezhető), illetve megtalálhatta az országos lefedettségű szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlenül szükséges partnert is. Ha a román piaci viszonyokból, illetve üzleti stratégiából indulunk ki, a DIGI Mobil alaposan felrázza majd a magyar mobilpiacot: borítékolhatóan jön a filléres, de legalábbis a jelenlegi viszonyokhoz képest nagyon nyomott áron kínált korlátlanság, a DIGI-től eddig megszokott módon fapados modellben.

Bizonyíték kell, nem ígéret

Bármikor is indul ténylegesen a szolgáltatás, a DIGI mostanra a magyar mobilpiac eddigi legnagyobb, (még) be nem váltott ígérete. A cég legalább hét-nyolc éve dédelgeti azt a tervet, hogy negyedik, saját infrastruktúrával rendelkező szereplőként belép a magyar piacra: A vállalat először a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-ben indult, végül 2012-ben botrányosan végződő, lényegében teljesen kudarcba fulladt frekvenciaaukcióján állt rajthoz, ám az abszolút kakukktojásnak számító vietnami szereplővel, a Viettellel együtt formai okokra hivatkozva kizárták.

Valamivel több mint két évvel később a cég elindult a hatóság újabb frekvenciapályázatán, melyen a 2011-12-es aukcióhoz képest jóval nagyobb mennyiségű, összesen 400 MHz-nyi spektrumot lehetett megszerezni. A kiírásban ugyanakkor már nem ágyaztak meg olyan egyértelműen egy negyedik piaci szereplőnek, mint két és fél évvel korábban, a blokkok száma és felosztása azt sugallta, hogy elsősorban a három, már meglévő operátor fogja elvinni a rendelkezésre álló keret nagy részét.

sambor_karas
Ryszka Sambor, a DIGI akkori vezérigazgatója és Dr. Karas Monika, az NMHH elnöke 2014-ben

Hét kedvenc előadónk az idei HWSW mobile!-ról (x) 90 fős előadó lesz a konferencián, segítve az eligazodást, kiemeltük neked a hét kedvencünket.

Végül így is lett, a 2014. szeptemberi eredményhirdetésen kiderült, hogy a DIGI egyetlen, összesen 10 MHz széles duplex blokkot szerzett az 1800 MHz-es frekvenciasávban, tízmilliárd forintért. A kiírás és a hatályos uniós szabályozás értelmében a megszerzett frekvenciát a szolgáltatók technológiasemlegesen használhatták fel, a spektrum túlnyomó részét az LTE-hálózat kapacitásának és lefedettségének bővítésére fordították a mobilcégek.

Pár nappal a frekvenciapályázat lezárását követően megszólalt a DIGI, világossá téve, hogy nem alibiből fizetett ki tízmilliárd forintot az államnak a frekvencialicencért. A cég szűkszavú közleményben közölte, országos mobilhálózat építésébe fog, melyen hang- és adatszolgáltatást egyaránt nyújt majd. Már ekkor sejthető volt, hogy mindez a rendelkezésre álló saját spektrum-erőforrásokkal kivitelezhetetlen, a cég ugyanakkor azt állította, teljes mértékben saját erőből építi fel a szolgáltatást.

Nyertünk! Nyertünk?

Az eredmény ugyanakkor mintha magát a nyertest is váratlanul érte volna, legalábbis több jel utalt arra, hogy a DIGI a hálózattervezési fázis alapvető lépéseivel sem készült el teljesen a 2014-es naptári év végére, ami azt sejtette, hogy a kereskedelmi szolgáltatás indulása hosszú hónapokig, akár évekig elhúzódhat. A társaság 2016-ban aztán elindult egy újabb frekvenciaaukción, ami korántsem vonzott annyi érdeklődőt, mint két évvel korábban. A DIGI mellett egyedül a Vodafone indult, a két cég lényegében kikiáltási áron vitt el összesen 80 MHz-nyi spektrumot a 3400-3600-as (Vodafone) és a 3600-3800 MHz-es (DIGI) sávban. Ezzel a DIGI által licencelt teljes spektrum 30 MHz-re nőtt, beszédes ugyanakkor, hogy a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország eközben összesen 189, 178,6 és 232 MHz-nyi spektrummal gazdálkodhat.

frekvenciatorta_2016

A 2016-os aukciót követően a DIGI mobilpiaci szerepvállalását, a negyedik MNO indulását illetően teljes a csend, legalábbis a felszínen. A cég életében a legfontosabb mozzanat azóta kétségtelenül az Invitel lakossági üzletágának felvásárlása volt, mellyel a DIGI tovább erősíthette a vezetékes távközlési piacon a pozícióit, ám ezzel együtt vonzóbb partnerré is tette magát egy esetleges későbbi együttműködés, netán további akvizíció(k) tekintetében.

Mindez persze nem jelentette, jelenti azt, hogy a DIGI időközben a háttérben ne építgette volna folyamatosan saját mobilhálózatát. A cég elsődleges hálózatieszköz-beszállító partnerével, az Ericssonnal karöltve több száz bázisállomást épített országszerte, zömében sűrűn lakott övezetekbe. A crowdsourcing alapokon működő Cellmapper statisztikái szerint a DIGI-nek mára több mint 450 saját 4G-s bázisállomása lehet az országban - tekintve azonban, hogy a számok a másik három szolgáltató esetében rendkívül alábecsültek, ennél számottevően több saját állomása lehet a cégnek.

Kell egy társ

Ez azonban még mindig kevés lehet ahhoz, hogy a DIGI országos mobilszolgáltatást indítson, így a nemzeti roamingpartner szerepe továbbra is megkerülhetetlennek látszik. A 2012-es frekvenciaaukció és a 2014-es frekvenciapályázat e tekintetben alapvetően tért el egymástól: Míg előbbi kötelezően előírta volna az inkumbens szolgáltatóknak, hogy az új piaci szereplőnek biztosítani kell a hozzáférést a meglévő (beszédcélú) hálózathoz, addig a 2014-es eljárás során ilyen kritériumot már nem szabtak meg.

Ez a modell egyébként egyáltalán nem áll távol a DIGI-től csoportszinten, a román piacon a cég a Vodafone Romániával kötött nemzeti roamingszerződést a 2G, illetve 3G (UMTS) hálózatokra vonatkozóan, saját, 4G-szolgáltatását pedig szigetszerűen nyújtja, saját tulajdonú hálózaton, saját erőforrásokkal. Gyakorlatilag nyílt titok, hogy hazánkban is küszöbön áll egy ilyen megállapodás, ám az továbbra is kérdéses, hogy kinek állhat érdekében a nyomott árakra és fapados szolgáltatásokra építő DIGI-vel kezet rázni.

A 2014-es frekvenciapályázatot követően a magyar távközlési piac jelentős átalakuláson, átalakulásokon ment keresztül, melyek már középtávon is átrendezhetik a piaci erőviszonyokat, ez pedig meghatározhatja, vagy akár teljesen újra is írhatja, hogy a DIGI milyen feltételekkel léphet be negyedik szereplőként a mobilszegmensbe. Az első ilyen változás a már említett Invitel-felvásárlás, mellyel a cég teljes vezetékes ügyfélbázisa becslések szerint mintegy másfélszeresére nőhetett. Nem elhanyagolható szempont a dealnek az a része, miszerint a továbbra is önállóan működő Invitech Solutions legalább tíz évig évi minimum 2,8 milliárd forint értékben hálózati és IT szolgáltatásokat nyújt a DIGI részére.

A távközlési piacon az elmúlt években nem ez volt az egyetlen tulajdonosváltás: A cseh PPF csoport tavaly március végén egyezett meg a norvég tulajdonossal a Telenor Magyarország Zrt. (illetve további három régiós érdekeltség) felvásárlásáról, az akvizíció végül tavaly nyáron le is zárult. Végül pedig tavaly május elején a Vodafone Csoport jelentette be, hogy több másik leánycég mellett felvásárolja a Liberty Global magyarországi leányvállalatát, a UPC Magyarországot, ezzel a brit tulajdonú multi magyar érdekeltsége az akvizíció idén várható lezárását követően mobil mellett immár vezetékes szolgáltatásokat is kínálhat majd a magyar piacon - ezzel a szintén integrált portfólióval rendelkező Magyar Telekom első számú riválisává előlépve.

A DIGI életében történt egy további, nem elhanyagolható változás tavaly. A cég menedzsmentje átalakult, lecserélődött, ami érintette a vezérigazgatói pozíciót is. Még tavaly nyáron távozott a szolgáltatótól Ryszka Sambor, a 2014-es és 2016-os hatósági szerződéseket aláíró ügyvezető, akinek a helyére az a Dragoş Spătaru került, aki 2010 óta felel az anyacég mobil üzletágáért.

Éljen a cseh-román barátság!

Az újonnan kialakult, vagy kialakulóban lévő erőviszonyokat figyelembe véve kijelenthető, hogy a Telenor Magyarország maradt az egyetlen, kizárólag vezeték nélküli szolgáltatásokból álló portfólióval rendelkező távközlési szolgáltató hazánkban, míg a nagyobb vezetékes szereplők közül a DIGI az egyetlen olyan cég, melynek nincs vezeték nélküli szolgáltatása. Vagyis pusztán logikai alapon arra lehet következtetni, hogy a két cég előbb-utóbb óhatatlanul egymásra talál valamilyen formában.

kellner
Petr Kellner, a Telenor Magyarország új tulajdonosa: sok múlhat a döntésén

Ez az egymásra találás megvalósulhat első lépésként egy lazább megállapodás keretében, aminek például része lehet a DIGI mobilpiaci szerepvállalásához (vagy legalábbis az országos lefedettségű szolgáltatáshoz) nélkülözhetetlen nemzeti roaming. Továbbra is kérdéses lehet azonban, hogy a nemrég új tulajdonoshoz került Telenor miért menne bele egy ilyen megállapodásba, amikor nyilvánvaló, hogy a DIGI eddigi stratégiáját követve kis túlzással atombombát készül dobni a piacra.

A DIGI-nek azonban most már van mit adnia cserébe: Egyrészt az Invitech-kel kötött megállapodás révén a szolgáltató értékes gerinchálózati kapacitást közvetíthet a Telenornak, kedvező feltételekkel, másrészt végső esetben elméletileg nincs akadálya annak sem, hogy a DIGI vezetékes termékei bekerüljenek a Telenor portfóliójába bármiféle akvizíció nélkül. Ezzel a cseh kézben lévő operátor is képessé válhatna arra, hogy egy csomagban kínáljon mobil és vezetékes szolgáltatást ügyfeleinek - elsősorban a lakossági területre fókuszálva, ahol a DIGI hagyományosan erős.

A Telenor cáfol

A Telenor Magyarország lapunknak küldött reakciójában cáfolta, hogy tárgyalásokat folytatott volna a DIGI Magyarország Kft.-vel a nemzeti roamingra vonatkozóan, az operátor nyilatkozata szerint ilyen megállapodás nem született a két cég között.

Ha a fenti forgatókönyvek közül bármelyik megvalósul, a versenytársak sok jóra nem számíthatnak, legalábbis ha a román példából indulunk ki. A magyarhoz képest amúgy is lényegesen kedvezőbb díjcsomagokat felvonultató román piacon a DIGI egy korlátlan belföldi beszélgetést, SMS-t (minden hálózatba) és korlátlan (valójában 50 GB) 4G-s elérést, valamint 10 GB-nyi 3G-s adatot, illetve több ezer nemzetközi percet kínáló csomagért 5 eurót kér (ez nagyságrendileg 1600 forintnak felel meg a cikk írásakor). 

Bennfentes információk szerint a magyarországi DIGI mobilszolgáltatás ennyire nem lesz olcsó, egy ugyanilyen, vagy egy közel ugyanilyen feltételekkel igénybe vehető csomag árpontja 10 euró, vagyis nagyságrendileg 3200 forint lehet majd. Ez ugyanakkor még így is legalább a fele, de inkább harmada-ötöde a jelenleg hasonló feltételekkel elérhető hazai tarifák havi díjának.

Nem kétséges, hogy a DIGI elsősorban már meglévő, illetve potenciális vezetékes ügyfeleit fogja megszólítani az új ajánlatával, ajánlataival, ezzel elsősorban annak a Magyar Telekomnak az orra alá törve borsot, mely 2017-ben Flip néven kénytelen volt saját almárkát indítani annak érdekében, hogy ne veszítsen tömegesen ügyfeleket a vezetékes piacon, ahol a DIGI nagy erőkkel kezdett FTTH-fejlesztésekbe.

a címlapról

Hirdetés

Hét kedvenc előadónk az idei HWSW mobile!-ról

2019. november 19. 18:44

Idén 90 fős előadói gárdával készülünk a HWSW mobile! digitális termékfejlesztési konferenciára, de hogy segítsünk az eligazodásban, kiemeltük neked a hét kedvencünket.