Szerző: Koi Tamás

2018. december 7. 15:39

Európa is beleáll a kínai IT-gyártók és az USA háborújába

A kérdésben eddig meglehetősen konzervatív álláspontot képviselő Európai Unió is megszólalt az Egyesült Államok és Kína közt újból fellángolni látszó, a telekommunikációs piac legnagyobb szereplőit érintő, nemzetbiztonsági problémákat boncolgató vitába.

Hat nappal azután, hogy Kanadában az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi vezetőjét, Meng Van-csoút, Európába is elért az eddig jobbára az USA és a Kína (netán Ausztrália és Kína - lásd később) közt zajló, politikai, gazdasági és nemzetbiztonsági alapokon zajló adok-kapok: Egy mai sajtótájékoztatón Andrus Ansip, a Bizottság illetékes, digitális egységes piacért felelős alelnöke szokatlanul kemény szavakkal illette az európai piacra is beszállító kínai IT-óriásokat, elsősorban a Huaweit - számol be a POLITICO.

"Jobb, ha aggódunk"

A biztos a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre közölte: "Úgy vélem, jobb ha vigyázunk ezekkel a cégekkel. Kötelező együttműködniük a honi nemzetbiztonsági szervekkel, ami kötelező hátsó kapukat jelent. Mindig is elleneztük az ehhez hasonló megoldásokat" - fogalmazott Ansip. Bár a hét elején kipattant letartóztatási botrányt érdemben nem kommentálta a politikus, a nemzetközösség mindeddig tartózkodott a hasonló, direkt megnyilvánulásoktól az érintett kínai cégek és főképp az Egyesült Államok közt feszülő konfliktus kapcsán, melyek a legmagasabb diplomáciai szinten zajlanak (az EU-ban ettől függetlenül készült már olyan belső dokumentum, mely szerint a Huawei dominanciája a térségben veszélyt jelent Európa autonómiájára és biztonságára).

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart?

Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

Miért nem beszélni AI tökéletesen magyart? Milyen kihívásokat tartogat egy magyar nyelvi modell, például a PuliGPT fejlesztése?

A Huawei pénteken élesen visszautasította a biztos szavait, szóvivője útján kijelentve: "Határozottan tagadjuk, hogy bármilyen veszélyt jelentenénk a nemzetbiztonságra. Tud bárki akár az Egyesült Államokban, akár Kanadában, akár Belgiumban, akár máshol a világon bármilyen bizonyítékot mutatni ezekre a hátsó kapukra?" - tette fel a kérdést a szóvivő.

A kínai vállalat hozzátette: eddig soha, semmilyen kormány részéről nem érkezett megkeresés a céghez azzal kapcsolatban, hogy bármilyen kémtevékenységet folytasson, illetve kérésre sem végezne ilyent a társaság. Alighanem kételkedik a nyilatkozat őszinteségében Ausztrália kormánya, mely a nyáron konkrétan megtiltotta, hogy a Huawei és a ZTE 5G-s mobilhálózati eszközöket szállítson bármelyik helyi operátor számára. Ausztrália egy hírszerzési jelentés után döntött így, mely állítólagos bizonyítékokat mutatott arra, hogy kínai titkosügynökök a Huawei berendezéseit használták fel arra, hogy beszivárogjanak idegen ország hálózatába.

Nem ma kezdték

A két kínai gyártót először Amerikában kezdték el piszkálni, évekkel ezelőtt. Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága már 2012-ben egyértelműen kimondta, hogy mind a Huawei, mind a ZTE nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, mivel kémkedik a felhasználói után. Ezért is akadályozta meg idén januárban a szenátus és a képviselőház a Huawei és az AT&T bejelentését egy közös csomagajánlatról, amellyel bekerülhettek volna a kínai vállalat készülékei az operátoron keresztül az országba. A hercehurca pár hónappal ezelőtt a ZTE miatt lépett új szintre, most pedig a Huawei pénzügyi vezetőjének letartóztatása kapcsán került újra előtérbe.

Meng letartóztatása egyébként éppen a ZTE-ügyhöz kísértetiesen hasonló koreográfiát követ, legalábbis ami a vádakat illeti: az Egyesült Államok szerint akárcsak a ZTE, úgy a Huawei is megszegte az Iránra és Észak-Koreára vonatkozó nemzetközi embargót és tiltott eszközöket szállított a két rezsimnek. A ZTE a nyáron csaknem beleroppant abba, hogy az USA az embargó megsértésére válaszul lényegében feketelistára tette a kínai céget - később a Trump-adminisztráció bizonyos feltételrendszer teljesítése esetén kilátásba helyezte, hogy feloldja a korlátozást. Ennek része egy jelentős, milliárd dolláros büntetés megfizetése, egy 400 millió dolláros "óvadék" befizetése, amelyet az amerikaiak lehívhatnak ha újabb vétken kapják a ZTE-t, egy független megfigyelő csapat alkalmazása, illetve a felsővezetés lecserélése.

Nagyon széles az a skála, amin a állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról

fab

5

Chipgyártó nagyhatalommá válna India

2024. március 18. 12:39

A helyi politikai vezetés szerint van rá esély, hogy a következő néhány évben az ország bekerüljön az öt vezető ország közé.