Szerző: Asztalos Olivér

2016. október 5. 09:00

Dögunalmasak és drágák a Google okostelefonjai

Nincs többé Nexus, csak Pixel. Meglepően drága és szürke lett a Google visszatérése a saját gyártmányú telefonok világába.

Beigazolódtak a nyár eleji pletykák, rendes őszi hardveres eseményén mutatta be első két sajátmárkás okostelefonját a Google. A szigorúan az iPhone 7 és 7 Plus árszintjére belőtt Pixel és a nagyobb méretű Pixel XL a specifikációk alapján nem tartogat különösebb izgalmakat, a két készülék kiemelkedő hardveres képességgel nem rendelkezik - legalábbis a jelenlegi csúcsmodellekhez viszonyítva. A telefonokon kívül többek között 4K képes Chromecast Ultrát, valamint egy Wi-Fi routert is bemutatott a Google, illetve elindult a korábban bemutatott Home értékesítése is.

Noha a saját logós telefon újdonság a cég részéről, nem ez a Google első saját tervezésű hardvere, sőt az első saját androidos eszköze sem: a gyártó tervezőasztaláról kikerült eszközök között ott vannak az ismert Pixel Chromebookok, illetve a hasonló márkanév alatt napvilágot látott, androidos Pixel C tablet is - a séma alapján nem meglepő, hogy végül a telefonok is Pixel néven bukkantak fel. A cég egyébként már egy ideig volt telefongyártó, a Motorola felvásárlásával bizony évekig tervezett, gyártott és értékesített ilyen eszközöket, a tevékenységet azonban később továbbadta a Lenovónak.

Ez kevés lesz 2016-ban

Hogy néz ki tehát a nagy telefongyártós visszatérés? A Pixel két méretben kerül piacra, az 5 hüvelykes alapverzió mellett egy 10 százalékkal nagyobb képátlójú, 5,5 hüvelykes modellt jelentett be a Google. Mindkét készülékben a Qualcomm aktuális leggyorsabb Snapdragon processzora, a 821 került. Ehhez 4 gigabájt LPDDR4 memória társul, a beépített, nem bővíthető háttértár kapacitása pedig 32 vagy 128 gigabájt lehet. A tárhellyel kapcsolatban a Google kiemelte, hogy a készülékekkel készített fotókhoz és (akár 4K-s) videókhoz korlátlan felhős tárhelyet biztosít, ami kellemes extra az Apple alap (még ingyenes) 5 gigás kapacitásához képest. Ahogy korábban a Nexusok esetében, a Google most sem érezte fontosnak a bővíthető kapacitást, így a kártyafoglalat lemaradt.

A két készülék közti első, szembeötlő különbséget az AMOLED kijelzők jelentik, hisz míg a kisebbik modell Full HD (441 ppi), addig a nagyobbik WQHD (2560x1440, 534 ppi) felbontású. Ez hagyományos használatra bőven elegendő pixelsűrűség, a VR-szemüvegek lencséi alatt azonban ez bizony pixelhálós élményt jelent majd mindkét telefon esetében.

Emellett az akkumulátor kapacitása is eltérő, a 143 gramm tömegű 5 hüvelykes készülékbe 2770, a 168 grammos 5,5 hüvelykes modellbe pedig 3450 milliamperórás telep került. Ez az iPhone-ok kapacitásánál számottevően nagyobb, de például a Samsung Galaxy S7 és Galaxy S7 Edge készülékek értékeitől már mindkettő elmarad, körülbelül 5-10 százalékkal.

Míg az előlapi kamera felbontása egységesen 8 megapixel, addig a hátlapi Sony IMX378 típusú 12,3 megapixeles, optikájának maximális rekeszértéke pedig f/2.0, ami kissé elmarad az iPhone-ok f/1.8-as mutatójától. Érdekes, hogy az idén egyre inkább divatba jött kétkamerás megoldásnak nyoma sincs - figyelembe véve annak szerény hozzáadott értékét, ez lehet jó döntés volt a cég részéről. A Google ezt a kamera képességeit vizsgáló DxOMark Mobile eredménnyel próbálta bizonyítani, melyben a Pixelek 89 pontot kaptak, ami a cég szerint a jelenlegi okostelefonos kínálat csúcsát jelenti.

Ami a külsőt illeti, a készülék háza alumíniumból és polírozott üvegből (Gorilla Glass 4) épül fel. A telefonok enyhén vastagodnak alulról felfelé, így sikerült valószínűleg elkerülni, hogy a kamera kitüremkedjék a készülékházból.

A formaterv egyébként a belsőhöz hasonlóan nem tartogat különösebb izgalmakat, szemből első blikkre az iPhone és a HTC 10 dizájnjára hasonlít, bár itt a kirívóan magas alsó perem helyett a hátoldal felső részén helyezkedik el az Pixel Imprint fantázianevű ujjlenyomat-olvasó, melynek környékéről a rádiós jeleknek utat biztosító műanyag csíkok sem maradtak le.

A Google por- és vízállóságról nem beszélt, tehát valószínűleg a készülékek egyik tulajdonsággal sem rendelkeznek. A cég ugyanakkor mintegy fricskaként kitért a fülhallgató-jack csatlakozó meglétére, ami egy USB Type-C aljzathoz társul, melyen keresztül az USB-PD szabvány szerinti gyorstöltés is támogatott.

A készülékek három színben kerülnek piacra, Quite Black (nagyon sötét), Very Silver (eléggé ezüst), és Really Blue (igazán kék) festéssel lehet majd rendelni az első Pixeleket (a Much Rosé Gold hiányzik), melyek Android 7.1-gyel érkeznek majd. A kártyafüggetlen 32 gigás Pixelért nettó 649, a Pixel XL-ért pedig 769 dollárt kér a Google, mely árak 100 dollárral ugranak feljebb 128 gigás háttértár esetében, az árak egyeznek a közel egy hónapja bemutatott iPhone 7 sorozatnál látott összegekkel. A cég épp a régebbi iPhone tulajdonosokat célozza a készülékhez mellékelt Quick Switch adapterével is, mellyel az Apple okostelefonokról könnyen átmásolható a teljes névjegyzék, a naptár bejegyzések, fotók, videók, zenék, illetve az összes SMS és iMessage üzenet is.

Van értelme?

Eddig is voltak telefonok melyek születésénél a Google bábáskodott, illetve azok megtervezéséből is kivette részét. Ezek a kvázi referenciatelefonként szolgáló Nexus széria modelljei, amelyeket rendre más-más gyártókkal karöltve készített a Google. Ugyan ezek a telefonok a Google elvárásai szerint készültek, általában költségcsökkentési okokból az adott gyártó bizonyos telefonjaira épültek, azok némileg átdolgozott verzióiként kerültek piacra. Ebből a megszorító keretből tör ki most a Google és dobja piacra teljesen saját tervezésű modelljét, amelyet szigorúan gyártópartnerként a HTC üzemeiben szerelnek össze.

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x)

A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

Miért a Go a legjobban vágyott programozási nyelv? (x) A HackerRank 2020-as kutatása szerint a legtöbb fejlesztő a Go-t tanulja majd meg legújabb nyelvének - nézzük miért!

Ez jelen állás szerint a Nexus termékvonal végét jelenti, helyettük a Pixelre helyezi majd a hangsúlyt a Google. A lépés komoly csalódás lehet azoknak, akik eddig a Nexusokat a jó ár-érték arány és a hosszanfriss szoftver miatt vásárolták, az új Pixel ugyanis dupla-tripla áron érkezik majd, mint például az előző generáció olcsójánosa, a Nexus 5X.

Az új telefonokkal elsősorban az Apple-lel szemben erősítené pozícióját a cég, követve a riválistól megismert, a hardvert és szoftvert is teljes mértékben integráló stratégiát. A Pixelnél például a kamera esetében látványos, a Google egy speciális DSP-vel és szoftveres feldolgozással spékelte meg a kameraszenzort, így (legalábbis a cég ígérete szerint) mindennél jobb stabilizációt kapott a telefon, amely mentes a szoftveres stabilizálásra jellemző kocsonya-hatástól is.

A Google ugyanakkor komoly hendikeppel indul, hisz egyelőre saját tervezésű komponenssel nem rendelkezik, hardveresen nehezen differenciálhatná termékeit, így jobb híján csak szoftvereket és szolgáltatásokat tud extraként kínálni. Ezzel szemben az Apple egyik ütőkártyája a saját tervezésű processzora, amit a piacon lévő legerősebb ARM magokkal szerelt. A rivális cég ezt több évnyi munkával érte el, hasonlóhoz a Google-nek alaphangon 4-5 évnyi munkára lenne szüksége.

A Pixel okostelefonoknak ugyanakkor jelen, nem túl meggyőző formájukban is lehet értelmük, hisz ezzel a Google sokkal egyértelműbben vezetheti a gyártókat az Android számára kiszemelt jövő felé. Kérdés, hogy a prémium kategóriába elhelyezett, kifejezetten drága Pixel készülékekeket sikerül-e eladni, annyi bizonyos, hogy a készülékek tulajdonságainak ismeretében most nem lesz könnyű dolga a Google-nek.

Ne feledjük ugyanakkor, hogy a Google járt már pórul saját hardverrel, ilyen volt a 2012-es megjelenése után nem sokkal ki is vezetett, tévékhez szánt Nexus Q médialejátszó (de az emlékezetes Glass projekt is gerelyként állt a földbe). A Nexus Q eszközt a cégnek nem igazán sikerült elhelyeznie a piacon, sok rivális tévéokosító már ekkor többet tudott, ráadásul olcsóbban. A keresőóriás ugyanakkor látszólag tanult a leckéből, a drága "gombóc" utódjául szolgáló, annak közel 300 dolláros árához képest filléres Chromecast stickek már hatalmas sikert arattak.

És persze nyitva áll a lehetőség, hogy a Pixel és Pixel XL később akár termékcsaláddá is bővíthető, vagyis semmi nem zárja ki, hogy legyenek olcsóbb, a Nexus 5 és 5X iránymutatását követő Pixelek, 100 ezer forint körüli áron. Sőt, logikus is lenne a Google részéről, hogy az új márkát a prémium telefonnal vezesse fel, amelyet mondjuk a CES-en vagy a barcelonai MWC-n egészít ki egy egyszerűbb, de lényegesen olcsóbb modellel. A cég kártyáiba nem látunk bele, jelenleg mind az exkluzív, szuperprémium, mind az átfogó, sokmodelles termékstratégia lehetségesnek látszik.

Kontextuális jövőt ígér a Google - újra

A tegnapi eseményen kiemelt szerepet kapott a Google I/O konferencián bejelentett, a Google Now evolúciójának következő lépcsőjét jelentő Assistant. A virtuális személyi asszisztens fejlett kontextusértelmező képességgel rendelkezik, az összetett kérdésekkel is megbirkózik, a szoftver pedig az adott szövegkörnyezethez, illetve a felhasználó személyes stílusához is igazítja a válaszokat, ráadásul nem csak szöveges tartalmakat képes értelmezni, de a küldött képeket is - a különböző fotók hatékony felismerése a Google Photos-ból lehet ismerős.

Az appban egyébként magával a Google Assistant chatbottal is szóba elegyedhetünk, amely Google-keresési eredményekkel igyekszik megválaszolni a kérdéseket. A bemutató során az Assistant meggyőzően szerepelt, az látszólag okosabbnak tűnt a konkurens Sirijénél. Az Assistant jelenleg Pixel-exkluzív, a fejlett(ebb) képességek egyelőre kizárólag az új telefonokon vehetőek igénybe, sem más androidos telefonokon, sem a korábbi Nexus-família tagjain nem érhető el.

A második generációs Chromecast fölé érkezik a Chromecast Ultra, melynek legnagyobb újítása a 4K, HDR, illetve Dolby Vision támogatás, amihez a termék már HDMI 2.0a csatolót kapott. A fekete, kábelen lógó korong a Google szerint 1,8-szor gyorsabb közvetlen elődjénél. A hálózati csatlakozás továbbra is 802.11ac szabványú Wi-Fi-vel, vagy megfelelő (feláras) adapterrel Etherneten keresztül oldható meg. A fejlesztésekért cserébe az ára közel duplájára emelkedett, míg az alap Chromecastért 35, addig az új Chromecast Ultráért 69 dollárt kér majd a Google valamikor novembertől, amivel párhuzamosan az eszköz képességeit kiaknázó (4K és HDR) tartalmak is befutnak a Google Play Movies kínálatába.

A nagyobb amerikai otthonok Wi-Fi-vel történő lefedését továbbra is komoly problémának érzi a Google, megoldásként most második hullámban egy új, "Wifi" nevű rendszert mutatott be. Ez a bő egy évvel ezelőtt bemutatott OnHub routerekhez képest a mesh network funkcióval hoz újat, vagyis a kis fehér korongokkal könnyebb lefedni a nagyobb tereket, esetleg többszintes lakásokat, az eszközök ugyanis képesek egyetlen közös hálózatot alakítani (kábeles csatlakozással is, range extenderként is képesek működni), ráadásul a meglévő OnHub routerekkel is kompatibilisek, azokkal képesek együttműködni és közös hálózatot alkotni.

A kis henger alapja egy négymagos ARM processzor 512 megabájt RAM-mal. A router 2,4 és 5 GHz-en egyaránt tud sugározni, támogatja a 802.11ac szabványt, mindezt 2x2 antennával és beamforminggal. Az AC1200 sebességi kategóriába helyezett termék 5 GHz-en 900, 2,4 GHz-en pedig 300 megabites tempóra képes. A Google Wifi két gigabites Ethernet porttal rendelkezik, így több egységet lehet sorba kötni. Egyetlen routerért nettó 129, háromért pedig 299 dollárt kér majd a Google, a termékek előrendelése a következő hónapban kezdődik, szállításuk pedig decemberben indulhat.

Előfizetési lehetőség a NetAcademia és a Training360 mind a 600 online tanfolyamára 1 éven át 1 tanfolyam áráért. Siess, ez az őrült ajánlat csak október 31-ig él!

a címlapról