Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kijelzőfronton újít nagyot az AMD

Asztalos Olivér, 2015. december 10. 10:30
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Teljesen megújul a jövőre debütáló Radeon sorozat kijelzővezérlő blokkja. A legújabb HDMI és DisplayPort mellett bővül a FreeSync támogatott megjelenítők sora, és érkezik a HDR támogatás is.

Egy rendezvény keretein belül ismertette néhány, 2016-ban debütáló újítását az AMD-ből külön üzletágba átszervezett Radeon Technology Group. A jövőre érkező vadiúj GPU-król, illetve azok mikroarchitektúrájáról egyelőre nem esett szó, a cég első körben csupán a kijelzőkhöz kapcsolódó egyes fejlesztéseit részletezte. A Radeon kártyák jelenleg ezen a téren (is) elmaradnak az aktuális legújabb GeForce modellektől. Ennek oka, hogy a második generációs Maxwell GPU-kra épülő grafikus adapterekkel ellentétben még a legújabb Fury kártyák sem támogatják a HDMI 2.0-t, ami elsősorban televíziók esetében lehetetleníti el a 4K felbontás melletti 60 Hz-es képfrissítés, és ezzel a megfelelő játékélmény lehetőségét.

Az AMD szeretne ezen fordítani, jelenlegi hátrányából pedig előnyt kovácsolna. Nem hivatalos források szerint a HDMI 2.0 támogatásának jelenlegi hiánya a 20 nanométeres GPU-család teljes lefújására vezethető vissza, mely egy új kijelzővezérlő blokkot tartalmazott volna. A vállalat jövőre érkező grafikus adapterei ezen mindenképp változtatnak, ugyanis az összes termék HDMI 2.0a támogatással érkezik. Az "a" jelölésű szabvány a 4K60p mellett már a 4:2:0 chroma mintavételezést, a BT.2020-as színteret, valamint az ahhoz kapcsolódó HDR videolejátszást is támogatja.

HDMI-hez köthető újítás a FreeSync támogatásának kiterjesztése. A G-Sync és a FreeSync esetében egyaránt fennáll a probléma, miszerint a technológia támogatásához elengedhetetlen a DisplayPort aljzat jelenléte. Bár utóbbi csatoló már hosszú évek óta elérhető, ennek ellenére nem terjedt el igazán. A csatoló jelenleg a piacon lévő monitorok nagyjából csupán 30 százalékán van jelen, a televíziók kínálatában pedig ritka mint a fehér holló. Ennek okán számos kijelző esik ki a FreeSync támogatásának lehetősége alól, amin az AMD egy saját fejlesztésű kiterjesztéssel próbál változtatni.

A FreeSync over HDMI egy olyan zárt szabvány, melyhez már elég lesz a kijelző-csatoló széles körben elterjedt 1.4a verziója. Mivel a DisplayPort 1.2a-val ellentétben egyik HDMI szabvány sem támogatja a változó képfrissítést, az AMD-nek hardveres módosításokat is eszközölnie kellett. Ehhez a megjelenítőkhöz szükséges TCON-ok (timing controller) gyártóival (pl.: Realtek, Novatek, Mstar) dolgozott együtt a cég.

Az AMD elmondása alapján az új szabvány kifejlesztés hardveres oldalról csupán kisebb módosításokat kívánt meg, ami így a költségekre csak minimális hatással lesz, ráadásul mindezért licencdíjat sem kérnek a partnerektől. Ezt valószínűleg a G-Sync miatt emelte ki a vállalat, hisz a konkurens csupán DisplayPortot támogató megoldása egy költségesebb kiegészítő modult kíván meg a monitorok belsejében.

A fejlesztések a legvégső fázisban járnak, így a vállalat reményei szerint már a jövő év első felében elérhetőek lesznek a FreeSync-et támogató HDMI-s monitorok. Első körben az Acer egy, az LG kettő, a Samsung pedig hat darab ilyen megjelenítővel fog előrukkolni. Az AMD a grafikus kártyák felőli támogatásról egyelőre nem beszélt, de valószínűleg a jelenleg elérhető, FreeSync támogatással rendelkező modellekkel működni fog a szabvány HDMI-s variációjával is.

A HDMI-s fejlesztések mellett a DisplayPort sem marad érintetlenül. A kifejezetten a monitorok igényeihez szabott csatoló, illetve annak újabb iterációinak implementálásában eddig élen járt az AMD. Enne tükrében nem meglepő, hogy jelen állás szerint tőlük várható az első, a szabvány 1.3-as verzióját támogató megoldás is. A HDMI a 2.0-val gyakorlatilag beérte a DisplayPort 1.2-t, ugyanakkor a VESA már tavaly bejelentette a szabvány 1.3-as (HBR3) verzióját, mely tovább növeli a tempót. A számok nyelvén ez 50 százalékos sávszélesség emelést jelent, így a DisplayPort 1.3 már 32,4 Gbps-os átviteli sebességre képes.

Mindez nagyobb elérhető felbontásokat, illetve képfrissítést eredményez. 4K felbontás mellett már a 120 Hz-es frissítés sem lesz akadály, Full HD mellett pedig akár a 240 Hz is elérhető lesz. Emellett a 8K felbontás is támogatottá válik, azaz a következő generációs Radeonokon található csatoló 7680x4320 pixelt is képes lesz továbbítani. A legújabb szabványt lehetőségeit a cég termékei ki is tudják majd használni, hisz a Radeon Software programcsomaggal debütált Low Framerate Compensation (LFC) működéséhez elengedhetetlen a minél magasabb frissítés, ehhez pedig kapóra jön a nagyobb sávszélesség.

Az LFC akkor hasznos, ha a kirajzolt másodpercenkénti képkockák száma alacsonyabb mint a FreeSync támogatással bíró kijelző minimális frissítése. A technológia működéséhez ugyanakkor magas maximális frissítés szükséges, egészen pontosan a minimum érték legalább kettő és félszerese, ami például 40 Hz-es minimum esetében már 100 Hz-et feltételez. Ez 4K felbontás mellett majd jó darabig csak a DisplayPort 1.3-as verziójával lesz elérhető.

PC-re is jöhet a HDR

A HDR-t (High Dynamic Range) is elhozná a PC-k világába az AMD. A filmiparban és a televíziózásban jelenleg épp szárnyait bontogató technológia nem ismeretlen a játékok világában, a több mint 10 éve megjelent Half Life 2 részben már támogatta azt. A megfelelő, szemmel is érzékelhető élmény előtt ugyanakkor még ott áll a megjelenítés, pontosabban a kijelző mint akadály, ugyanis a monitorok továbbra sincsenek felkészítve a HDR által nyújtott vizuális extrák kirajzolására.

A megfelelő élmény eléréséhez elsősorban a kijelzők fényerejét kell lényegesen feljebb tornászni. Egy átlagos monitor fénysűrűsége manapság 300 cd/m² körül mozog, a HDR-hez pedig ennek legalább három-négyszeresére kellene. Emellett a kijelző különböző részein, az adott képhez vagy képkockához igazodó, dinamikusan változó fényerő lehetősége is szükséges, ami monitoroknál jelenleg szintén nem teljesen megoldott. Ehhez televízióknál rendelkezésre áll az úgynevezett local dimming, a tökéletes megoldást ugyanakkor az OLED nyújthatná, ennél viszont egyelőre problémát jelent a magas ár.

A másik megoldandó problámát a színadatok tárolása és továbbítása jelenti, illetve maga a színtér jelenti. Utóbbi szerepére sem az sRGB, sem pedig az AdobeRGB nem alkalmas, ugyanis ezek túl szűkek a HDR-hez. A megoldást a HDMI 2.0a által is támogatott BT.2020-as színtér jelenti, mely az emberi szem által érzékelhető paletta 75,8 százalékát képes lefedni. Ennek működéséhez színkomponensenként 8 bit helyett 10 bitre van szükség, amivel az elsődleges színeknél 256 helyett 1024 árnyalat jeleníthető meg. Ez már a jelenlegi Radeon kártyák számára sem jelent problémát, hisz hardveresen már az aktuális, illetve az elmúlt néhány generáció is támogatja a 10 bitet, ugyanakkor az extra színadatok továbbítása nagyobb sávszélességet kíván meg a kijelző-csatoló oldaláról.

Itt jön képbe ismét a DisplayPort 1.3, melynek nagyobb sávszélessége megoldást jelent a HDR tartalmak kirajzolása. Segítésével 4K felbontásban 60 Hz-es képfrissítés mellett is továbbíthatóak lesznek a különféle HDR anyagok. A jövőre érkező Radeon kártyák esetében ez a játékok és fényképek mellett mozgóképeket is lefedhet, ugyanis a HDMI 2.0a és a DisplayPort 1.3 mellé HDCP 2.2 támogatása is jár majd, ami a jogvédett filmek lejátszásához elengedhetetlen.

A HDR megfelelő kezelése egyelőre az operációs térfeléről sem biztosított. A Windows 10 még nem támogatja a technológiát, így az AMD egyelőre csak az operációs rendszer színkezelésének megkerülésével, teljes képernyőn tudja tesztelni megoldását. A hírek szerint ezen már dolgozik a Microsoft, így csak idő kérdése, hogy a Windows 10 natívan támogassa a HDR megjelenítést.

A technológia formális támogatásával jövő év első felében jelentkezhet az AMD, mely az új széria mellett a már jelenleg elérhető 300-as sorozatot, illetve a Fury kártyákat is érinti majd. A HDR-képes kijelzők szállingózósára 2016 második felében számít a vállalat, mely vélhetően az OLED panelek árának csökkenésével fog felfutni.

Kérdés, hogy a piac milyen fogadtatásban részesíti majd a HDR-t. A 3D kaland mind a filmek mind pedig a játékok szempontjából kudarccal végződött, a vásárlók nem haraptak rá igazán a térbeli élményre. A HDR előnye, hogy nem kell hozzá szemüveg vagy más kiegészítő, ami sokak számára zavaró tényező lehetne. A szükséges megjelenítők ugyanakkor az átlagosnál biztosan jóval magasabb árcímkével kerülnek majd a polcokra. A felár kifizetéséhez megfelelő mennyiségű és minőségű tartalomra is szükség lesz, hisz e nélkül semmilyen ígéretes technológia nem lehet eléggé vonzó a vásárlók számára.

A HDR jövőbeni sikerétől függetlenül az AMD 2016-ban felzárkózhat, sőt akár át is ugorhatja a rivális Nvidiát, már ami a megjelenítők, illetve az azokhoz kapcsolódó különféle technológiák támogatását illeti. Ugyanakkor ez csak a képlet egyik, kisebb jelentőségű tagja. A döntő fontosságú most is a GPU-k számítási teljesítménye, illetve fogyasztása lesz, amiről majd csak valamikor jövő év első felében kaphatunk pontos képet.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.