Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
IoT + VR + AI in da house! >>>> HWSW mobile!, november 29-30!

Nukleáris opcióval zsarolnak a mobilszolgáltatók

Gálffy Csaba, 2015. május 15. 13:01
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A létező legkeményebb fenyegetést helyezték kilátásba az európai szolgáltatók, ha a Google nem ül le velük tárgyalni a bevételmegosztásról. A tervek szerint az év vége előtt több operátor is elkezdi szűrni a hirdetéseket, amivel a keresőóriás alól húznák ki a szőnyeget. A kereszttűzben a felhasználók és a médiumok is áldozatok lehetnek.

hirdetés

A nukleáris opciót sem zárják ki az európai hálózati szolgáltatók annak érdekében, hogy a Google-t tárgyalóasztalhoz ültessék és bevételmegosztásos modellre kényszerítsék – robbantotta a hírt a Financial Times tegnap délután. A neves brit lap tudomása szerint több nagy európai szolgáltató speciális szűrőrendszert telepített adatközpontjaiban, amelyekkel ki tudja szűrni a reklámokat a felhasználók által lekért weboldalakból.

A tervek szerint a szűrés még idén, 2015 folyamán elindul, az üzleti lap több forrásból megerősített információi szerint először "opt-in" alapon, tehát a felhasználó/internetelőfizető kifejezett kérésére. De a források szerint napirenden van a "nukleáris opció", vagyis a reklámok egyoldalú, automatikus szűrése is, ha a Google nem értene a szóból.

Kimondott zsarolás

A Financial Times kiemeli, hogy a szolgáltatók célja nem a reklámmentes internet vagy a felhasználók személyes adatainak védelme, illetve nem is az adatkorlátos internetcsomagokat terhelő forgalom kímélése, hanem kimondottan a Google tárgyalóasztalhoz ültetése. A cégek felfogásában ugyanis a Google (és a legtöbb online szolgáltató, appfejlesztő, stb.) olyan "parazita", amely a kiépített vezetékes és mobilos hálózaton élősködik, azon értéket és forgalmat generál, a hálózat tulajdonosának azonban ebből semmit nem juttat vissza. A hálózati szolgáltatók felfogásában ez elfogadhatatlan, a jelenlegi állapot helyett egy bevételmegosztásos modell bevezetését szeretnék elérni, amelyben a hálózatra adatot küldő szolgáltatás a bevétel egy részét a hálózat kiépítőjének-üzemeltetőjének adja át.

A bevételmegosztás már működő modell egyébként, ilyen rendszerben kínálja például (itthon is) a Telekom a Spotify vagy az Evernote szolgáltatását, a Telenor-Deezer megállapodás pedig szintén hasonló elv mentén született. Az ISP-k eddig jobbára pozitív diszkriminációval igyekeztek a webes szolgáltatásokat rávenni a kooperációra (dedikált, vagy épp ingyenes adatforgalom, kedvezményes kombinált előfizetések), hamarosan azonban jöhet a stratégia másik eleme, az együttműködést megtagadók negatív diszkriminációja.

Szerveroldali blokkolás, 25 alkalmazottal

A szerveroldali reklámszűrő fejlesztője a Shine izraeli startup. "Világszerte több tízmillió mobilelőfizető fogja bekapcsolni a reklámszűrést az év vége előtt" - nyilatkozta néhány napja Roi Carthy, a Shine marketingvezetője. A Shine narratívája szerint egy átlagos 5 perces játékmenet egy appban mintegy 5 megabájt adatforgalmat generál, a blokkoló technológát használva ez 50 kilobájtra, vagyis századára csökkenthető (mivel a reklámbannerek nem töltődnek be, a játék csak a saját szerverével kommunikál). Várhatóan ezt a narratívát fogják majd a mobilszolgáltatók is használni a rendszer indokolásaként, amelyet kiegészíthet, hogy a reklámok nélkül jóval kisebb terhelés éri a mobilhálózatot és növekedik a mobileszközök akkus üzemideje is.

Ezt ígéri a Shine - érdemes fenntartással kezelni.

A 2011-ben indult startup eddig 3,3 millió dollár tőkét vont be, jelenleg 25 alkalmazottja van. A befektetők között megtalálható a Horizons Ventures, amelynek tulajdonosa Li Ka-shing, a Hutchinson Whampoa milliárdos elnöke. Magyarországon a Hutchinson Whampoa nem ismert név, különböző márkák, jellemzően a Three brand alatt 14 országban több tízmillió előfizetővel rendelkezik Nyugat-Európában, a Hutchinson Asia Telecommunications pedig Dél-Kelet Ázsiában bír jelentős piaci erővel. A Shine közlése szerint több nagy szolgáltatóval működik együtt, köztük egyik "közel 40 millió előfizetővel rendelkezik", a cég azonban nem nevezte meg partnereit.

A Financial Times-nak egy európai mobilszolgáltató munkatársa megerősítette, hogy a Shine blokkoló technológiája még idén élesedni fog több szereplő hálózatán is, első körben opt-in rendszerben, vagyis a felhasználó kifejezett kérésére. A névtelenül nyilatkozó forrás azt is elmondta, hogy a mobilszolgáltatók nem zárják ki a radikális, alapértelmezett szűrés bevezetését sem, amelyet kimondottan a Google ellen vetnének be, a cél pedig a keresőóriás tárgyalóasztalhoz kényszerítése lenne.

Nem lenne egyébként precedens nélküli, hogy a Google fizet a hálózat tulajdonosának. Még 2013 elején jelentette ki büszkén Stephane Richard, a France Telecom Orange leányvállalatának elnök-vezérigazgatója, hogy sikerült "erőegyensúlyt" elérni a Google-lal és rávenni a céget, hogy fizessen kompenzációt a hálózatba "küldött" hatalmas adatmennyiség után.

Kikényszerítheti a fizetőkapus internetet

Az egyértelmű, hogy a széles körű és általános reklámblokkolás gyakorlatilag kivégezné a ma domináns üzleti modellt az online médiában. Globálisan, de Európában és Magyarországon is szinte kizárólag hirdetésekből tartják fenn magukat az online tartalomszolgáltatók, a hálózati szintű blokkolás alapvetően alakítaná át a piacot. Az alternatív modellre pont a fenti Financial Times vagy a Wall Street Journal a példa, amelyek havi előfizetős modellben üzemeltetik online felületeiket is.

Az előfizetős rendszer egyébként sok helyen bevált, a szomszédos Szlovákiában a Piano Media egységes "kerítést" (pay wall) tudott húzni a népszerűbb online kiadványok köré, a bevételekből pedig azok forgalomarányosan részesednek. A Piano az elmúlt években a magyarországi terjeszkedéssel is kísérletezett, a terv végül néhány szereplő ellenállásán bukott el - az ilyen megoldást ugyanis csak egységesen érdemes bevezetni, különben az ingyenességhez szokott olvasók egyszerűen átvándorolnak a továbbra is ingyenes felületekre. A kizárólag reklámokból finanszírozott online médiumoknak tehát van alternatívája, a műszaki megoldások készen állnak, az általános reklámblokkolás pedig az utolsó ellenállókat is könnyen meggyőzheti a közös előfizetési rendszer szükségességéről.

Van védelem

A fentiek fényében nem véletlen, hogy a Google rendkívüli sebességgel vezeti be a titkosított kapcsolatokat az online szolgáltatásaiban. A HTTPS-en folyó kommunikációba ugyanis a hálózati szolgáltató nem lát bele, a csomagokat nem tudja mélyelemzéssel szelektálni, a hálózati eszközök csupán a küldő és fogadó címét tudják egyértelműen megállapítani. Ennek hatására váltott a YouTube-tól a Play Store-ig gyakorlatilag minden Google-felület titkosított kapcsolatra, függetlenül attól, hogy épp érzékeny információ (pl. bankkártyaadatok) vagy épp macskás videók utaznak a csövön.

A Google azonban nem csak a saját háza táján sietteti a titkosítás elterjedését, a keresőcég piaci erejénél fogva komoly befolyással van a teljes webre. A Google korábban egyoldalúan bevezette az SPDY protokollt, amely később HTTP/2 néven, módosított formában általános webes szabvánnyá is emelkedett. Ugyan az SPDY-vel szemben a HTTP/2 nem írja kötelezően elő a titkosítást, az eddig ismert böngészős implementációk alapértelmezésben titkosított kapcsolatot használnak.

A titkosítás széles körű elterjedését a Snowden-féle szivárogtatások is nagyban elősegítették. A kormányzati megfigyelés tömegessé válásával nagyon egyszerűen indokolható, hogy miért van szükség titkosításra még az egyszerűbb weboldalak, illetve publikus információk lekérdezésénél is - az így láthatatlanná tett kommunikáció ugyanis nem csak a hálózati szolgáltatók, hanem a hírszerzők számára is elemezhetetlenné válnak.

A szolgáltatók számára nyitott a lehetőség, hogy a titkosítást közbeékelődéses (man-in-the-middle, MitM) támadással bontsák fel, ebben az esetben a szerver csupán a szolgáltató adatközpontja felé hoz létre titkosított kapcsolatot, az előfizető felé pedig egy proxy továbbítja a visszafejtett, majd szűrt adatokat. Ez a lépés talán még a reklámok szűrésénél is nyíltabb hadüzenet lenne a szabad internet ellen, amelynek hatásai akár rövid távon is beláthatlanok lennének.

Mit szólnak a szabályozók?

A Financial Times cikke szerint a mobilszolgáltatók egyelőre óvatosak, aggódnak ugyanis, hogy a "nukleáris opció" bevetése felgyorsítaná az uniós és tagállami szintű vitákat a hálózati semlegességről és adott esetben a Google oldalára állítaná a szabályozásért felelős illetékeseket és a közvéleményt is. Úgy kell tehát manőverezniük, hogy valós fenyegetést mutassanak a Google felé, miközben az előfizetők védelmezőiként tüntetik fel magukat a hatalmas, monopóliumot élvező, adóelkerülő keresőóriással szemben.

A hálózati semlegesség komoly vita tárgya, az Egyesült Államok után mára az Európai Unióban és Magyarországon is a szabályozó hatóságok látóterébe került a kérdés. Az ütköző alapérveket itt listáztuk, a mobilhálózatokkal kapcsolatos problémákkal pedig itt foglalkoztunk.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
Idén ismét önálló szekciót kapnak a feltörekvő technológiák a HWSW mobile! konferencián. November 29-30!