Így szabályozza újra az internetet Amerika
Hatalmas győzelemként élik meg a hálózatsemlegesség támogatói az amerikai hatóság új határozattervezetét, amely az elv kompromisszummentes implementációját ígéri. Várhatóan a szabályozásért felelős ügynökség elfogadja a tervezetet, a háborúnak azonban még ezzel sem lesz vége.
Közzétette a hálózatsemlegességre vonatkozó határozattervezet kivonatát az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC). A dokumentum áttörésnek ígérkezik a témában, az FCC a hálózatsemlegesség mellett kiállók összes fontosabb követelését teljesítette és kemény szabályokat ígér a szolgáltatók számára. A tervezetről február 26-i ülésén szavaz majd a testület, és a várakozások szerint el is fogadja majd azt. Megnéztük, mit hozna a világ legfontosabb digitális piacának újraszabályozása.
Miért van erre szükség?
Gyors ismétlés: az amerikai internetszolgáltatók (ISP-k) újraszabályozása azután vált szükségessé, hogy a kommunikációs bizottság előző határozatát a bíróság részben megsemmisítette. Az ítélet szerint a "common carrier" jogi státusszal rendelkező internetszolgáltatók ilyen szintű szabályozására az FCC-nek nincs jogköre, ahhoz, hogy jogszerű lehessen a hálózatsemlegességet kimondó határozat, az FCC-nek meg kell változtatnia az ISP-k besorolását, a "telekommunikációs szolgáltató" kategóriába.
Az átsorolást komoly szakmai vita előzte meg. A telekommunikációt szabályozó törvény ugyanis ezt az utóbbi kategóriát eredetileg a telefonszolgáltatókra szabta, drákói szigorúsággal határozza meg például az árszabást, az egyetemes szolgáltatást, vet ki adókat és illetékeket, stb. Az ISP-k ezért azzal védekeztek, hogy az átsorolással az FCC a fürdővízzel a gyereket is kiöntené, a hálózatsemlegesség mellett ugyanis elképesztő mennyiségű felesleges új szabályt is a piacra erőltetne.
A gordiuszi csomót úgy vágta át az FCC, hogy a határozatban elsorolja, a telekommunikációs kategória mely szabályai lesznek érvényesek az ISP-kre és melyek nem - vagyis számos jogkörről az FCC expliciten és önként lemond, így elkerüli a piac túlszabályozását. A jogi szakértők szerint így a besorolás már stabil jogi lábakon áll, a testület jogkört szerzett a hálózatsemlegesség kikényszerítésére.
Győzött a józan ész
A határozat megismétli a már széles körben ismert hármas tiltást: tilos a blokkolás, a diszkriminatív lassítás és a fizetett prioritizálás. A blokkolásra vonatkozó tiltás szerint az ISP-k nem zárhatják ki a hálózati forgalomból a jogszerű tartalmakat, alkalmazásokat, szolgáltatásokat és a (nem káros) eszközöket. A második tétel szerint a fenti adatok forgalmát az ISP nem is lassíthatja. A harmadik tétel szerint pedig a pozitív diszkriminációt tiltja, vagyis kiemelt ügyfelek nem szerezhetnek előnyt a többi jogszerű adatforgalommal szemben. A dokumentum expliciten kimondja, hogy ez a tiltás a szolgáltatók saját szolgáltatásaira is vonatkozik, ezeket sem kínálhatják olyan feltételekkel, amely más szereplőknek nem érhető el. Az a most kiadott kivonatban nem szerepel, hogy ez a zero-ratingre (az adatforgalmi korlátok alóli kivételezésre) is vonatkozik-e - jelen állás szerint valószínűleg igen.
A fentiek nem jelentik azt, hogy minden forgalmat ugyanúgy kell kezelniük a szolgáltatóknak. A dokumentum kimondottan megengedi a forgalommenedzsmentet, ha az nem üzleti, hanem legitim műszaki alapokon történik. Így továbbra is lesz lehetőség például arra, hogy a késleltetés-érzékeny forgalom prioritást kapjon a késleltetésre nem érzékeny forgalommal szemben.
Annak fényében, hogy az internet milyen gyorsan változó médium és az üzleti modellek milyen tempóban váltják egymást, a jövőbeni forgatókönyvekre felkészülve a határozat egy általánosabb etikai kódexet is írt, amely garantálja, hogy az ISP-k a jövőben sem károsíthatják meg a felhasználókat és az online szolgáltatásokat. A határozattervezet az átláthatóságot is növelné, az ISP-k számára a mainál is szélesebb kötelezettségük lenne az előfizetők informálására a hálózat működési paramétereit tekintve.
Kábeles internet? Mobilos internet? Ugyanaz.
A nyilvánosságra hozott dokumentum nagy újdonsága, hogy azonos feltételeket ír elő a mobilinternet és a kábeles internet számára. Az előző szabályozás különbséget tett a két piac között, arra hivatkozva, hogy a mobilos szegmensben jóval nagyobb a verseny a szolgáltatók között, így nincs szükség állami beavatkozásra. Az elmúlt évek tanulságából okulva az FCC belátta, hogy ez a különbségtétel nem állja meg a helyét, így az új szabályok már egységesen vonatkoznak minden internetszolgáltatásra, függetlenül a médiumtól.
Tom Wheeler FCC-elnök: iparági lobbistaként indult, végül szembefordult a telkókkal
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Nagyon fontos új kitétel még, hogy a dokumentum a hálózatsemlegesség elvét nem csak az ISP hálózatán már utazó forgalomra alkalmazza, hanem kiterjeszti azt a hálózat belépési pontjaira is. Ezzel elveszi azt a lehetőséget, hogy a szolgáltató a gerinchálózatok és transzport hálózatok adatkicserélő pontjain állítson fel fizető kapukat - ahogy arra például a Comcast és a Neftlix esetében már volt is precedens. Ezzel nem jött létre az FCC-elnök Tom Wheeler korábban lebegtetett hibrid modell, amelyben a hálózatok egymás közötti adatkicserélése működhetett volna üzleti alapon.
Lehet benne kiskapu
A kivonat egyik fontos kitétele, hogy a fenti szabályok kizárólag olyan forgalomra vonatkoznak, amelyek érintik a "nyilvános internetet", csak ez esik a "szélessávú internetes hozzáférés" definíciója alá. Ez azt jelenti, hogy az ISP-k saját szolgáltatásai mentesülnek a fenti korlátozások alól. A szöveg két példát hoz, az ISP által nyújtott IP-alapú telefonálást és a dedikált szívritmus-figyelő rendszereket, amelyek nem internetes adatforgalomnak számítanak. A határozattervezet ugyanakkor előírja, hogy az ilyen szolgáltatásokról az ISP-k transzparensen nyilatkozzanak és a bizottság folyamatosan figyelni fogja, hogy a szolgáltatók ne éljenek vissza ezzel a lehetőséggel.
Messze még a vége
Az már most látható, hogy a nagy amerikai hálózatsemlegességi vitának ez még messze nem a vége, a stabil szabályozásig még hosszú időnek kell eltelnie. Egyrészt több amerikai ISP bejelentette, hogy az átsorolást bíróságon fogja megtámadni. A szakértők szerint azonban az FCC saját hatáskörben dönthet a különböző telekommunikációs besorolások alkalmazásáról a törvény szerint, így a szolgáltatóknak minimális esélyük van a sikerre.
Inkább kecsegtet sikerrel a szolgáltatók kongresszusi lobbija. Az ISP-k ugyanis a törvényhozásnál szeretnék elérni a telekommunikációt törvény módosítását és az FCC jogkörének megkurtítását. A jelenlegi lobbierőfeszítések arra irányulnak, hogy a kongresszus fogadjon el egy puha, kiskapukkal tarkított hálózatsemlegességi törvényt és a kérdéskör szabályozását vegye el a független ügynökségtől. Egyelőre nem látszik, hogy van-e ennek elegendő támogatottsága a törvényhozók körében, a mindkét házban többséggel rendekező republikánusok azonban hajlanak az opció felé.