Visszautasítja a Google az antitröszt-vádakat

Visszautasítja az uniós hatóságok antitröszt vádjait a Google, és továbbra is fenntartja, hogy az Android "nyílt" operációs rendszer, amely a vásárlóknak választási szabadságot biztosít - áll a cég jogi igazgatója által írt új blogbejegyzésben. A szöveg (viszonylag) rövid és olvasható összefoglalója annak a dokumentumnak, amit a cég csütörtökön küldött meg a vizsgálatot indító hatóságoknak.

Mint arról beszámoltunk, az európai illetékesek három versenyügyi vizsgálatot folytatnak a Google ellen, áprilisban elindult az Android kapcsán is a hivatalos eljárás. Ez egy "statement of objections" nevű dokumentummal rajtol, amely a hatóságok hivatalos kifogásait listázza, erre kell válaszolnia a meggyanúsított cégnek. Ezt a választ tette most közzé a Google, amelyben igyekszik az Android ökoszisztéma nyitottsága mellett érvelni és visszautasítja a vádat, hogy visszaélne a piacon élvezett masszív dominanciájával az előtelepített alkalmazások kapcsán. Lássuk a cég érveit!

A cég szerint az Android sokszínűséget hozott a piacon, és a hatóságok álláspontjával ellentétben nem szűkítette a vásárlók opcióit, hanem szélesre tárta azokat. A Google szerint ma 1300 gyártó 24 ezer különböző modelljéből válogathatnak a vásárlók, a belépési küszöb pedig már 45 euróig esett le.

A Google szerint már a piaci dominancia is vitatható. Az Európai Bizottság szerint ugyanis az Android mára Európában releváns kihívó nélkül maradt - a Google álláspontja szerint viszont az Apple iOS kemény versenyt támaszt a kontinensen, és ez a verseny "a mai versengő okostelefonos piac meghatározó eleme".

Másodsorban a Google amellett érvel, hogy azért kell keményen fognia az ökoszisztémát, hogy elkerülje a fragmentációt. "A fejlesztők munkája a stabil és konzisztens keretrendszertől függ" - mondja a cég, és hozzáteszi, hogy 1,3 millió ilyen androidos fejlesztő dolgozik csak Európában. "Hogy ezt a kihívást kezelni tudjuk, együtt dolgozunk a gyártókkal, hogy egy minimális kompatibilitási szintet meghatározzunk az androidos eszközök között" - indokol a cég. A gyártók ehhez tehetnek hozzá saját fejlesztéseket, dedikált API-kat, de a minimumot teljesíteniük kell ahhoz, hogy a platform konzisztens maradjon.

^{Almát az ablakkal?}

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Bizottság harmadik kérdése a kötelezően előtelepített Google-féle alkalmazásokra vonatkozik. A cég szerint "egy gyártót sem kötelezünk arra, hogy az androidos telefonokra Google alkalmazásokat telepítsenek". (Ez valóban igaz a szabad szoftveres Android (AOSP) esetében, az ökoszisztémához való hozzáférés, a Play Store azonban csak ezekkel együtt érhető el.) A cég azzal is védekezik, hogy az Apple illetve a Microsoft is hasonló logikát követ az iPhone és a Windows kapcsán, sőt, ők még kevesebb mozgásteret engednek a gyártópartnereknek illetve a mobilszolgáltatóknak. "A Google alkalmazások tipikusan az előtelepített appok kevesebb, mint egyharmadát teszik ki az egyes eszközökön" - teszi hozzá a cég, a gyártók pedig telepíthetik a versenytársak alternatív appjait is.

Végül a cég az üzleti modell mellett érvel: "A Google Search összekötése a Google Play-jel lehetővé teszi, hogy az alkalmazáscsomagot ingyenesen tehessük elérhetővé a partnereknek, így nem kell licencdíjat szednünk. Ez az ingyenes disztribúció hatékony megoldás mindenki számára - csökkenti a telefonok árait a gyártóknak és a fogyasztóknak egyaránt" - mondja a cég.

Lánc, lánc, értéklánc

Az androidos ökoszisztéma ma már kísértetiesen hasonlít arra, ahogy a PC-piac kinézett (és néz ki ma is). Azon a piacon gyakorlatilag az összes profit két szereplőnél, a chipeket szállító Intelnél és az operációs rendszert szállító Microsoftnál csapódott le, míg a tulajdonképpeni gyártást végző cégek, a disztribútorok és kereskedők hajszálvékony eredményhányaddal végezték tevékenységüket. Ugyan a piacon voltak alternatívák (az Apple, a Linux illetve az AMD formájában), ezek létezése nem tudta megtörni a két nagy dominanciáját és piaci erejét.

Az androidos világ eredetileg valóban a nyitottságról és a sokszínűségről szólt, a Google azonban fokozatosan egyre szorosabbra fogta a partnereket. Ezt ragyogóan illusztrálja, hogy az "Android", mint szabad, nyílt forráskódú szoftver mára szinte teljesen kiüresedett, a Google egyre több, valós értéket képviselő funkciót átcsoportosított a saját, zárt forráskódú szoftvereibe - amelyet pedig a gyártókra kényszerített. Ennek eszköze a Play Store, amelyhez csak a szigorú követelmények betartásával kapnak hozzáférést a partnerek.

A keményen fogott gyeplő hatása pedig a pénzügyeken is látszik: a gyártók képtelenek megkülönböztetni magukat a piacon pusztán a hardverrel, így kénytelenek árban versenyezni egymással. Az eredmény: a saját útját járó Apple viszi haza az okostelefon-piac teljes profitját globálisan, míg a teljes androidos ökoszisztéma mínuszban van (legalábbis a gyártókat tekintve). A vásárlók szempontjából ez persze nem azonnal probléma, a telefonok olcsók, viszont eléggé sok gyártó kínálja őket, így tényleg rengeteg hardver közül lehet válogatni.

Mit kifogásolnak akkor a hatóságok? Az alternatíva hiányát. A Play-es Android ugyanis egész egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy egy szereplő alternatív ökoszisztémával jelenjen meg rajta, például előtelepített alkalmazásbolt révén. De még ez sem lenne probléma, ha a Play-es Android ne élvezne abszolút dominanciát az európai piacon: a Kantar friss felmérése szerint Németországban 81 százalék, Spanyolországban 93 százalék az Android részesedése az okostelefon-piacon, ez pedig már bőven a teljes piaci dominancia zónája. És pontosan ez indokolja, hogy az Apple-ön nem kell számon kérni ugyanazt a piaci gyakorlatot: a cég nem domináns piaci szereplő.

Európai opciók

Az egyértelműnek tűnik ezen a ponton, hogy az uniós hatóságok el fogják kaszálni a Google gyakorlatát, az azonban nem világos, hogy a büntetésen túl milyen követelményeket fogalmaznak meg a céggel szemben. Elképzelhető, hogy a hatóság megtiltja majd a szigorú gyártói szerződéseket, ahogy az is lehetséges, hogy jön majd a "csupasz" Android, vagyis a Play-mentesített operációs rendszer, amelyre majd utólag, vásárlás után tehetik fel a vásárlók a Google-féle alkalmazásokat.

A nagy kérdés, hogy tanult-e az EU a Microsoft-féle antitröszt-eljárásból. Akkor a hatóságok csak annyit írtak elő a cég számára, hogy adjon ki és tegyen elérhetővé olyan Windows verziót, amelyben nem található Media Player - ezek az árlistákban máig szereplő N-es változat, ebben nincs benne a Windows Media Player, a Music, a Video, a Voice Recorder illetve a Skype kliens. A hatóságok 2004-ben azonban csak annyit írtak elő, hogy ezt a változatot biztosítania kell a cégnek - azt nem, hogy az Unió területén csak ezt hozhatná forgalomba. Ennek megfelelően az N-es kiadás gyakorlatilag semmit nem tett a Microsoft médiás fölényének megtöréséért, a beavatkozás (a büntetési tételen túl) jobbára hatástalannak bizonyult.