EU: a Google visszaélt mobilpiaci erőfölényével

Hivatalosan is antitröszt eljárást kezdeményezett az Európai Unió a Google ellen, ezúttal a mobilos kereső és a Play Store domináns pozíciójának tisztességtelen kihasználása miatt. A tegnap bejelentett lépés nem meglepő, Margrethe Vestager versenyügyi biztos már tavaly elindította az előkészítő vizsgálatokat, a keresőóriás pedig már akkor is reagált: az Androidot egy szabad, nyílt operációs rendszerként igyekezett beállítani, amelyre a Google mellett más vállalat is tud építeni.

Az EU-nak viszont elsősorban nem az Android-politikával van baja (bár részben azzal is), hanem azokkal a Google szolgáltatásokkal, melyek az operációs rendszer kvázi alapvető tartozékaivá váltak mára (a kereső és a Play Store alkalmazásbolt), valamint a partneri megállapodásokkal (Mobile Application Distribution Agreement, MADA), melyekkel a Google kritikus pontokon köti meg a gyártók kezét.

Az Európai Bizottság vizsgálatai során arra jutott (ahogy ez a korábban kiszivárgott MADA már többé-kevésbé ismert volt), hogy a Google a Play Store licencelését saját keresője és böngészője (Chrome) előtelepítéséhez és alapértelmezetté tételéhez kötötte. Ezzel jelentősen csökkentette a konkurens termékek esélyét a piaci betörésre vagy előrelépésre, mert a mobil- és tabletgyártóknak nem igazán volt választásuk – még akkor sem, ha a Google szerint (és persze elvileg) igen.

A kínai piacot leszámítva ugyanis a Play Store nélkül egy androidos készülék lényegében csak levélnehezéknek jó, a szolgáltatásról egyetlen józanul gondolkodó gyártó sem fog lemondani, hiszen ezzel saját magát lőné lábon. Gyakorlatilag ez szolgál alapul az egész ügyhöz, és ad a Google-nek lehetőséget a kereső és a böngésző árukapcsolására – azaz fő bevételi forrásának (hirdetések) növelésére. A keresőóriás az EU bizonyítékai szerint anyagilag is ösztönözte a Google-exkluzivitást, ezzel még tovább csökkentve az alternatív beszállítók esélyeit.

Az Android kapcsán a Bizottság azokat a megállapodásokat is kritizálta (Anti-Fragmentation Agreement, AFA), melyek a Google szerint az ökoszisztéma (további) fragmentációját hivatottak kivédeni. Ez az EU álláspontja szerint újabb súlyosan versenykorlátozó tényező a keresőóriás repertoárjában: ha egy gyártó a fontosabb Google alkalmazásokat-szolgáltatásokat telepíteni akarja eszközein, ezzel egyidejűleg nem árulhat Android forkot futtató alternatívákat.

Google: nincs itt semmi látnivaló

A Google továbbra is ragaszkodik azon álláspontjához, hogy az Android egy nyílt és innovációra ösztönző ökoszisztéma mozgatórugója, amely rendkívüli készülékválasztékhoz és alacsony belépési küszöbhöz vezetett. A cég újfent hangsúlyozza, hogy partnermegállapodásai teljes mértékben önkéntesek, az Android pedig mindenki által letölthető, átalakítható és felhasználható - akár készülékgyártáshoz is. Azt is hozzáteszi, hogy a partnerek a Google alkalmazások mellé más appokat is telepíthetnek (például Facebook, Microsoft-alkalmazások, mobilszolgáltatói "szemét"), amit egyébként meg is tesznek.

Az AI és a nagy full-full-stack trend Az AI farvizén számos új informatikai munkakör születik, vagy már ismert munkák kapnak új nevet és vele extra elvárásokat is.

Az EU által megfogalmazott észrevételekre viszont érdemben nem reagált a cég, bár kifogásolt gyakorlata gyakorlatilag nyílt titok az iparágban. Ugyan a büntetés mértéke az ilyenkor szokásos módon akár dollármilliárdokra is rúghat (az éves forgalom legfeljebb 10 százaléka szabható ki), az ilyen vizsgálatok jellemzően hosszú évekig elhúzódnak – így a Google addig egyrészt bőven megkeresheti az erre szolgáló fedezetet, másrészt a panaszt emelő piaci szereplők még évekig számolhatnak a megkötésekkel. Persze csak akkor, ha továbbra is az alapvető Google appokkal - és elsősorban a Play Store-ral - akarják szállítani készülékeiket.

A Google-nek három hónapja van a válaszadásra.