Szerző: Hlács Ferenc

2014. október 15. 07:46:00

Kipróbáltuk: Microsoft Surface Pro 3

Hibrid Windows 8.1-es táblagép szép számmal akad manapság a piacon, azonban kétségtelen, hogy a terület etalonját a Microsoft Surface szériája jelenti A sorozat legújabb modelljét, a Surface Pro 3-at próbáltuk ki, amellyel a vállalat nem csak prémium táblagépet, de egy a notebookokat is helyettesítő munkaeszközt próbál a felhasználóknak adni.

A Microsoft idén sem maradt adós a laptopok trónjára törő Surface széria legújabb modelljével. Az idén májusban bemutatott Surface Pro 3 vitathatatlanul a sorozat legjobban sikerült darabja, a leválasztható billentyűzetes hibrid felépítés azonban továbbra sem igazán meggyőző érv egy teljes értékű notebookkal szemben - noha tagadhatatlan, hogy a koncepció sokat fejlődött, a mindennapi használhatóság terén. Megnéztük, van-e félnivalójuk a notebookoknak.

Nem kell bajlódni a csatlakozókkal

A Surface Pro 3 egész pontosan az ultrabookok ellen indul hadba, és ehhez figyelemreméltó arzenált vonultat fel. A kifogástalanul összerakott magnézium készülékház 9,14 milliméter vékony, és 808 grammot nyom. A szögletes dizájn határozott megjelenést kölcsönöz a táblagépnek, amelynek - fektetett helyzetben - alsó élén találjuk a billentyűzetes fedőlap, jobb élén pedig a töltő csatlakozóját. Ugyanitt jobboldalt kapott helyet egy Mini DisplayPort és egy USB 3.0 port is, míg a fülhallgató csatlakozója balra, a hangerőgombok fölé került.

A töltő, illetve a billentyűzetes kiegészítő konnektora mágneses, ami nagyban megkönnyíti azok csatlakoztatását, a klaviatúra már nagyjából egy centiméteres távolságból is rácsattan a tablet aljára. A töltő csatlakozóját már valamivel közelebb kell helyezni, de a vonzás itt is vezeti az ember kezét, ráadásul a dugó orientációjára sem kell figyelni, az mindkét pozícióban passzol az aljzatba - ugyanez igaz a billentyűzetre is, annak azonban nem sok hasznát vesszük fordított helyzetben.

A táblagép hátulján megtaláljuk a Surface széria egyik védjegyeként szolgáló kihajtható támaszt. Ezt a készülék oldalain elhelyezett bemélyedéseknél alányúlva nyithatjuk fel, az első 20-25 fokos szögig könnyedén, innentől viszont munkához látnak a zsanérok, amelyek meglepően masszívan tartják a készüléket, jóval stabilabbak, mint akár a vállalati notebookok kijelzői alatt található testvéreik. A támasz majdnem teljesen hátrahajtható, ha ütközésig nyitjuk, nagyjából ismét 20-25 fok körüli szöget zár majd be a tablet hátlapjával.

A billentyűzeten lenne mit csiszolni

A Surface Pro 3-hoz többféle klaviatúrával is felszerelt fedőlap is elérhető, a Touch Cover egy érintős billentyűzet, a Type Cover viszont már fizikai gombokat is tartalmaz. A tesztpéldányhoz egy kék színű Type Cover billentyűzetet kaptunk, amely meglepően jól helytállt a hosszabb gépelés során is. Nem szigetes billentyűzetről van szó, a gombok között nincs kihagyott hely. A billentyűutak nem mondhatók túl hosszúnak, de még így is egészen kényelmes a gépelést tesznek lehetővé, az eszköz ráadásul háttérvilágítást is kapott. A fedőlap kétféle pozícióban is használható: teljesen az asztalra fektetve, illetve kicsit feltámasztva. Utóbbi kényelmesebb gépelést tesz lehetővé, így viszont gépelés közben a billentyűzet minimálisan mozoghat, bár nem zavaró mértékben.

Ami viszont mégis zavaró lehet, az a billentyűzet kiosztása. A legfelső sorban található “F” gombok elsődleges funkcióit itt ugyanis a fényerő szabályozása, a keresés, illetve egyéb gyorsbillentyűk váltották fel, sőt, a Home, End, Page Up és Page Down billentyűk is ide kerültek. A klasszikus “F” gombokat alapértelmezetten az Fn billentyű lenyomásával érhetjük el, így például a sokak által használat Alt+F4 billentyűkombináció itt Fn+Alt+F4-ként működik.

Szerencsére az Fn+CapsLock-kal megcserélhetjük a felső sor fő funkcióit, így nem kell mindig az Fn-hez nyúlkálni például egy Excel tábla elkészítésekor - ezzel viszont a fentebb említett Home, End, Page Up és Page Down billentyűket áldozzuk fel. A klaviatúra tehát mindenképp kompromisszumot követel, ez persze nem feltétlenül jelent mindenkinek problémát, ugyanakkor jókora hátrány lehet egy notebookkal szemben - bár manapság utóbbiaknál is szeretnek elbánni a funkcióbillentyűk sorával, lásd például a Lenovo Thinkpad X240 laptopokat.

A klaviatúra-fedlapon egy touchpad is akad, ehhez gomb nem tartozik, kattintani egy bökéssel, görgetni pedig két ujjal tudunk rajta. A funkciógombok szerencsétlen helyzetén kívül egy probléma akadhat még a billentyűzettel, mégpedig hogy fedőlapként használva, a gombok nyomot hagynak a kijelzőn, ami letörölhető, ugyanakkor határozottan bosszantó, ha a frissen letisztított képernyőt épp a fedél ken össze.

A notebookszerű használat feltételei mindenesetre adottak, a billentyűzet stabilan csatlakozik a tablethez, a táblagépet akár fel is emelhetjük, a mágnesek elbírják a klaviatúrát, sőt ez fordítva is igaz, a csatlakozó a Surface 808 grammját is megtartja - persze ha lehet, inkább ne emelgessük a készüléket a fedlapnál fogva. Ölbe téve viszont meglehetősen fura használni az eszközt, miután súlypontja nem az aljánál van, nem fekszik fel úgy mint egy laptop, gépelésnél előfordul hogy billegni kezd, különösen ha a kijelzőt is bökdössük közben. A képernyő dőlésszögének változtatása sem olyan egyszerű, kell egy ideig kísérletezni a támasszal, mire rutinszerűvé válik. Íróasztalon ilyen probléma nincsen, mindenesetre a “főhadiszálláson” érdemes lehet befektetni mellé egy kényelmesebb Bluetooth billentyűzetbe, vagy akár egy USB-s darabba, ha készek vagyunk erre feláldozni a tablet egyetlen ilyen csatlakozóját.

Kifogástalan digitalizáló toll

Noha a billentyűzet hagy kívánnivalót maga után, a Surface Pro 3 másik beviteli eszköze, a táblagéphez mellékelt stylus annál kiemelkedőbb teljesítményt nyújt. A 13,5 centiméter hosszú, 9,5 milliméter átmerőjű 20 grammos eszköz nagyjából akkora mint egy hagyományos toll. Használata kényelmes és rendkívül precíz bevitelre képes: 256 nyomásszintet különböztet meg, így az ezt támogató szoftverekben, mint például az Adobe Photoshop, vagy az előre telepítve érkező Fresh Paint, a tollal a nyomás erősségétől függően vastagabb vagy vékonyabb vonalak húzhatók.

A tollal írva vagy rajzolva ráadásul a késleltetés is minimális, kézírásos jegyzetelés közben szinte teljesen észrevehetetlen, lendületesebb rajzolásnál persze feltűnhet, mindenesetre az esetek túlnyomó többségében nem fenyeget a veszély, hogy a húzott vonal túlságosan lemaradna a stylustól. Az eszköz oldalán lévő két gomb egyike a jobb kattintás, a másik pedig a radír funkciót látja el, illetve a tetején egy lila gomb is helyet kapott, utóbbival a OneNote jegyzetappot nyithatjuk meg, amely a készüléken futó Windows 8.1-gyel előre telepítve érkezik. A OneNote-ba gépelve, vagy kézírással is jegyzetelhetünk, de a Surface Hub alkalmazást letöltve igény szerint egyéb szoftvereket is a toll lila gombjához rendelhetünk.


Bajnok panel, igény szerinti teljesítmény

A professzionális grafikai felhasználáshoz persze egy jó kijelzőre is szükség van és a Surface ennek sincs híján: a 12 hüvelykes 3:2-es ClearType panel felbontása 2160x1440 pixel, ez körülbelül 216 PPI-s pixelsűrűséget jelent, amely tabletként nézve határozottan erősnek mondható, egy notebook esetében pedig kiemelkedő. A képernyő fényerejére és betekintési szögeire sem lehet panasz, noha erős fényben a tükröződő kijelzőfelület igen zavaró lehet, megnehezítheti a felhasználók dolgát. A 3:2-es képarány ugyanakkor nagyon jó ötlet volt a Microsoft részéről, különösen webböngészés és jegyzetelés, illetve szövegszerkesztés közben jön jól a magasabb panel.

A Surface Pro 3-nál kevés erősebb táblagépet találni. A hozzánk eljuttatott tesztpéldányt egy kétmagos, 1,9 gigahertzes Intel Core i5-4300U processzorral és Intel HD 4400 grafikával szerelték fel, továbbá 4 gigabájt RAM-mal, illetve egy 128 gigabájtos SSD is elfért benne. A tablet ennél jóval izmosabb hardverrel is megvásárolható, négymagos 1,7 gigahertzen ketyegő Intel Core i7-4650U processzorral, Intel HD 5000 grafikával, 8 gigabájt RAM-mal és 512 gigabájt belső tárhellyel is kérhető - ehhez persze jóval mélyebben a pénztárcába kell nyúlni mint a szerényebb modellek esetében. Mindegyik modell támogatja a 802.11ac szabványú Wi-Fit és a Bluetooth LE-it is. Az eszköz részletes specifikációi a csatolt AIDA64 jelentésben találhatók.

Akkus üzemidő terén a gép jobban is teljesíthetne, de szerencsére túl nagy gond sincs vele: a 42 Wh kapacitású akkumulátort nyugalmi helyzetben 3 watt körül meríti a gép, webböngészés közben 5-6 watt körüli fogyasztásra számíthatunk, (YouTube HD) videolejátszás közben pedig 8-9 wattig kúszik fel az AIDA64-be épített fogyasztásmérő közepesre állított kijelző-fényerő esetén. Ez azt jelenti, hogy olvasgatni, dokumentumokkal dolgozni akár 10 órán át is lehet a konnektortól távol egyhuzamban, de kis mázlival még HD filmből is beleférhet kettő egy hosszabb repülőúton, mielőtt a gép lemerül.

A fogyasztás tapasztalataink szerint nagyban függ a fényerőtől, nyugalmi állapotban minimumra vett fényerőn 2,5 watt körül meríti a gép az akkumulátort, maximális háttérvilágításra kapcsolva ez az érték inkább a 6 wattot közelíti. Ha feltétlen szükség van néhány extra perc üzemidőre, érdemes tehát először a kijelző háttérvilágítását levenni. A gép alapállapotban teljesen zajtalan, de erősen hajtva már hallható lesz a ventilátor susogása. A ház ilyenkor sem melegszik fel tapinthatatlanul forróra, de a jobb oldalon érezhető azért, hogy a hűtés birkózik a termelt hővel.

Miért érdemes belevágnod a Scrum képzésünkbe? (x) Október 21-én Scrum alapozó képzést indít a HWSW, íme néhány jó érv a kurzus mellett.

A tablet elején és hátulján is elfért egy-egy kamera, mindkettő 5 megapixel felbontású és Full HD videó rögzítésre is képes. Ezekkel szemben nem érdemes túl nagy elvárásokat támasztani, a Skype-hívásokhoz teljesen megfelelők, fényképezni pedig úgysem a táblagéppel fogunk - ha valaki mégis erre adná a fejét, nagyjából egy alsó-középkategóriás okostelefon teljesítményére számíthat.

A laptopok végnapja még nem jött el

A Surface Pro 3 egész biztosan az egyik legjobb, sőt talán egyenesen a legjobb Windowst futtató táblagép - ugyanakkor ettől még nem lesz notebook. Az elöl lifegő billentyűzet és a támaszték bár még mindig jobb megoldás mint amit a hasonló windowsos eszközök túlnyomó része kínál, messze elmarad használhatóságban egy notebook mögött. Persze ezekért cserébe a kütyünek számos előnye van, például 9,14 milliméterével a jóval vékonyabb mint az ultrabookok, még a Type Cover 4,8 milliméterét hozzáadva is alámegy például a rivális 11 hüvelykes MacBook Air 17,3 milliméteres vastagságának, amellyel a Microsoft előszeretettel hasonlítja össze.

A készülék tömegét tekintve is jól teljesít: ha "notebookként" tekintünk rá, tollal-billentyűzettel együtt mért 1128 grammja igazán nem mondható soknak, noha valamivel nehezebb mint a fentebb említett, nála egyébként kisebb MacBook, viszont még mindig könnyebb az 1342 grammos 13 hüvelykes modellnél. Ha tabletként nézzük, már nem ilyen rózsás a helyzet, egy kézzel valószínűleg kevesen tartják majd meg huzamosabb ideig a Surface billentyűzet nélkül 808 grammos tömegét. A tollas bevitel viszont ismét a táblagép mellett szól, akik hasonlóban gondolkodnak, mindenképp vegyék fontolóra a Microsoft készülékét, amely akár a grafikával professzionális szinten foglalkozó felhasználóknak is jó választás lehet.

A Surface Pro 3 alapkonfigurációja 1,5 gigahertzes Intel Core i3-4020Y processzorral, Intel HD 4200 grafikával, 4 gigabájt RAM-mal és 64 gigabájt belső tárhellyel 799 dollárért vásárolható meg, a fentebb említett legerősebb elérhető kombináció pedig 1949 dollárba kerül. Az i5-ös chippel szerelt modell, amely hozzánk is eljutott, 999 dollárért kapható. Az legolcsóbb változattól eltekintve - amely már csak a korlátozott tárterület miatt is kevés az érdemi munkára - az árak a csúcskategóriás ultrabookokéval vetekednek, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ebben még nincs benne a billentyűzetes tok, ami további 129 dollárt kóstál. Ehhez képest a korábban példaként említett 11 hüvelykes MacBook Air alapmodell 899 dollár, gyengébb kijelzővel, ugyanakkor kétszeres tárhellyel és billentyűzettel (összes ár nettó).

A legújabb Surface tablet mindenképp figyelemreméltó termék a Microsoft részéről, ugyanakkor nem hozza azt a kényelmet és egyszerű használhatóságot mint egy notebook, a vállalatnak nem sikerült újra feltalálni a kereket. A billentyűzet elrendezése és a csatlakozók hiánya az erőteljes irodai felhasználás során hamar feltűnik, ráadásul az eszköz a külön megvásárolható kiegészítők nélkül továbbra is csak tablet marad. Talán azoknál a vásárlóknál lehet mégis laptopgyilkos a készülék, akik mindenképp érintőkijelzős, vagy akár stylussal kezelhető notebookra vágynak, ezen a területen a Surface szinte verhetetlen.

a címlapról