Uniós szinten jöhet a kicsik közösségimédia-korlátozása
A közösségimédia-használat alsó korhatáráról szóló kérdést komolyan terítékre rakja az EU: már a nyáron megszülethet a jogszabályjavaslat, melynek célja a kiskorúakat védeni a függőséget okozó platformokkal szemben.
Az Ausztráliában világon elsőként bevezetett, 16 évnél fiatalabbak közösségimédia-használatát korlátozó törvény után Európában is egyre több hasonló jogalkotási javaslat kerül asztalra, melyek a végrehajtás különböző szakaszaiban járnak. Bár uniós szintű kötelező érvényű jogszabályt egyelőre még nem fogadtak el a tagországok, az Európai Parlament novemberben jóváhagyott egy állásfoglalást, amely minden tagállamban 16 évben határozná meg a minimumkorhatárt a közösségimédia-szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a koppenhágai EU-csúcstalálkozón tartott beszédében arról számolt be, hogy hónapokon belül új jogszabályt terjeszthetnek elő a gyerekek közösségimédia-használatának korlátozásával kapcsolatban. A gyermekek online biztonságával foglalkozó szakértői testület júliusig kapott határidőt az ajánlások benyújtására és a részletek kidolgozására.
Az EU-n belül Dánia és kilenc másik tagállam is minimális korhatárokat javasolt a platformokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, így az uniós fellépés mögött egy erősebb tagállami nyomás áll. Franciaország 15 év alatt tiltaná be a közösségimédia-felületek használatát az országban, várhatóan már szeptembertől. Spanyolország 16 évnél fiatalabbakra vonatkozóan vezet be intézkedéseket.
Az IT munkaerőpiac kilábalása állandó délibáb lett Túl sok, számos esetben ellentétes hatás éri az IT munkaerőpiacot, a kínálati piac a béreket, a költséges AI pedig a headcountot eszi.
A végrehajtás egyik kulcskérdése, maga az ellenőrzés technikai feltételei is már körvonalazódnak. Az Európai Bizottság tavaly nyáron jelentette be, hogy pár kiválasztott tagállam részvételével elindította az uniós életkor-ellenőrző alkalmazás pilotját, amit Franciaországban, Dániában, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Cipruson és Írországban is több hónapok át tesztelt. Az EB elnöke április közepén jelentette be, hogy a szolgáltatás az ütemtervnek megfelelően elkészült, és hamarosan elindulhat az online platformokhoz fejlesztett életkor-ellenőrző alkalmazás bevezetési szakasza.
A mobileszközökön és számítógépeken is használható, digitális tárcába integrálható alkalmazással a felhasználók korlátozott felnőtt tartalmak, például online pornográfia megtekintésekor igazolni tudják nagykorúságukat útlevelük vagy személyi igazolványuk feltöltésével, ezen felül semmilyen más személyes adatot nem kell megadniuk. Az online szolgáltatások utána csak egy igazolást kapnak vissza arról, hogy a felhasználó átlépte a szükséges korhatárt, és minden igazolást egyszer fog felhasználni a rendszer, amivel megelőzhető a felhasználó szolgáltatások közötti követése.
Nem ússzák meg a techcégek sem
A különböző országok kormányai több alkalommal adtak hangot annak, hogy a közösségimédia-cégek túlságosan lassan vagy nem elégségesen reagálnak a kiskorúakat érintő online kockázatokra. Az Európai Unió nem kíméli a Metát ezen a téren, legutóbb április végén állapította meg a bizottság, hogy a Meta megsértette a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, azaz a Digital Services Act-et (DSA) azzal, hogy nem azonosította, értékelte és csökkentette gondosan annak kockázatát, hogy az Instagram és Facebook közösségi platformokhoz 13 év alatti felhasználók is hozzáférhetnek.
Ez a korhatár egyébként a Meta platformjainak szerződési feltételeiben szerepel és a vállalat néhány látszatintézkedéssel le is tudta e feltételek betartatását, a Bizottság vizsgálata alapján ezek az intézkedések egyáltalán nem nevezhetők hatékonynak. Az Európai Unió tagállamaiból származó adatok szerint az Instagramhoz és a Facebookhoz a 13 év alatti gyermekek mintegy 10-12 százaléka férhet hozzá a tiltás ellenére, ami jelentősen nagyobb arányú hozzáférést feltételez annál, mint amelyek a Meta saját értékeléseiben szerepelnek.
Von der Leyen beszédének egyik legerősebb állítása az volt, hogy a gyermekek online veszélyeztetettsége nem a technológiával járó mellékhatás, hanem tudatosan kialakított üzleti stratégia eredménye. Az EU a jövőben szigorúbban fellépne a TikTok és annak addiktív kialakítása ellen is, elsősorban a végtelen görgetést, az automatikus lejátszást és a push értesítéseket kifogásolják a szabályozók, mivel ezek a tervezői fogások „káros nyúlüregbe” húzhatják a gyerekeket, akik étkezési zavarokat vagy önsértést népszerűsítő videókkal találkozhatnak az online térben.