Infláció alatt nőttek tavaly a telekommunikációs költések
Tavaly jelentős mértékben fékeződött a magyar háztartások telekommunikációs költési szintjének növekedése, derül ki a szakhatóság nemrég közzétett statisztikáiból. A jelenség mögött alighanem a felfüggesztett díjindexálás áll, mely 2023-ban és 2024-ben meglódította a számokat.
Idén is közzétette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálatáról szóló felmérését, mely a tavalyi évre vonatkozóan is megmutatja többek között azt, hogy a háztartások mennyi pénzt áldoztak az adott évben különböző telekommunikációs szolgáltatások igénybe vételére.
A hatóság egy évvel ezelőtt különösen nagy fókuszt helyezett a költségek bemutatására, nem véletlenül. A Nemzetgazdasági Minisztérium éppen akkor fejezte ki meglehetősen világosan, hogy az inflációkövető díjkorrekció vagy díjindexálás nemkívánatos jelenség, mivel a visszatekintő árazás egyértelműen inflációgerjesztő hatású.
Végül aztán a tárcával folytatott rövid egyeztetést követően mindegyik nagy hazai telekommunikációs szolgáltató felfüggesztette a díjindexálás alkalmazását egészen az idei év közepéig.
A hatóság megrendelésére készült felmérés szerint a fentieknek meg is lett az eredménye, mivel a háztartások havi átlagos telekommunikációs költése 2025-ben csupán 2,6%-kal, 24 ezer forintra nőtt.
Ezzel szemben a növekedés 2023-ban és 2024-ben elértre a 12,5 és 11,8 százalékot, 2022-ben pedig a tavalyihoz képest összességében majd hatezer forinttal költöttek kevesebbet a háztartások vezetékes- és mobilszolgáltatásokra havonta.
Az AI erősokszorozó egy rutinos security szakember kezében Az AI nem csak a fejlesztésre van hatással: új sorozatunkban végignézzük, hogyan hat az informatika más részterületeire.
A felmérésből egyben az is kiderül, hogy tízből négy háztartás így is az átlag felett, több mint 25 ezer forintot költ telekommunikációs szolgáltatásokra - ezek a jellemzően aktív korú, gyermekes, nagyvárosokban élő családok, ahol a szülők legalább közép- vagy felsőfokú végzettségűek.
A háztartások kumulált havi telekommunikációs költése tavaly 95,5 milliárd forint volt, ennek többségét (58%-át) továbbra is a mobilhang és kisképernyős szolgáltatások adják. A mobilköltségek szerkezetét tekintve még mindig valamivel többek (53%) költenek a magyarok a hanghívásokra és SMS-szolgáltatásokra, mint mobilnetre.
Tavaly a két legkisebb részszegmens a mobilfizetés (pl. parkolás, autópályadíj-fizetés) és a készülékrészlet-fizetés volt, ezekre rendre 1,7 és 2 milliárd forintot áldoztak a magyar háztartások havonta.
A költési szintek arányaiban a vezetékes szolgáltatásoknál sem változtak számottevően, a háztartások havonta összesen 18,7 milliárd és 17,6 milliárd forintot költöttek tévészolgáltatásra és helyhez kötött internetre 2025-ben.
Telkó-koncentrátum
A felmérés kitér arra is, hogy az előfizetők jellemzően kitől vették igénybe a szolgáltatásokat tavaly. Itt a One Magyarország tavalyi "összeállása" jelentette piaci koncentráció tapasztalható elsősorban, melynek hatására 2025-ben a háztartások közel fele (45%) egyetlen szolgáltatótól vette igénybe a telekommunikációs szolgáltatásait (2022-ben ez még csak 28% volt) - ezen belül csak a Telekomtól 27%, csak a One-tól 15%, egyéb szereplőtől 3% vásárolt szolgáltatást.
Közben a két szolgáltatóval rendelkező háztartások aránya 50%, a három vagy több szolgáltatót igénybe vevők aránya pedig mindössze 5% volt - ezek az arányok 2022-ben még 56%-on és 16%-on álltak.
Utóbbi számok magyarázatot adhatnak arra, miért döntött a Yettel Magyarország az év elején úgy, hogy a 4iG Csoporthoz tartozó 2Connect Kft. infrastruktúráján az év második felétől vezetékes szolgáltatásokat is nyújt majd.